– A Lear halála egy ember utolsó előtti pillanatának kimerevített képe, függés élet és halál között. Azt mondják, a halál előtt lepereg előttünk az életünk. Ezt szeretnénk megmutatni, színházi nyelvre lefordítani – mondta Keszég László rendező. – Nagy bátorság kell ahhoz, hogy merjünk önmagunkba nézni, hiszen magunkat ismerjük a legkevésbé. Életünk természetes eleme az elmúlás, de félünk attól, hogy mi vár a túloldalon. Ezt éli meg a színész is, amikor a pályája a végéhez közeledik: gyöngül a memóriája, másként dolgozik a színpadon, lelassul a figurákkal való munkában. Így emeltük be az előadásba annak a gondolatát is, hogy hogyan gondolkozik az elmúlásról egy fiatal, feltörekvő színész és egy idősebb, tapasztaltabb – tette hozzá.
Harsányi Attila szerint Lear király történetén keresztül egy olyan ember utolsó perceit látjuk az előadásban, akit feldolgozhatatlan trauma ér, aki mindent elveszített és végképp elmagányosodott. – Lear eljutott odáig, hogy számára az egyetlen megoldás a halál, az eltávozás. De ahhoz, hogy békében, önmagunkkal kibékülve hagyhassuk itt az életet, el kell ülnie a halálfélelemtől felszínre törő emlékek, a magunkban elfojtott dolgok viharának. A halál előtti pillanatokban egyszer csak kinyílik bennünk egy csapóajtó, amin keresztül belelátunk a saját poklunkba, amivel szembe kell néznünk – mondta a színművész.
Rózsa Krisztián bolond figurája az, aki szembesíti Leart az életével, hibáival, saját magával. – Bármennyire kegyetlennek is tűnik sokszor ez a figura, valójában ő segít abban, hogy Lear úgy mehessen el, hogy valódi békére lel: megbocsát a lányainak és megbocsát önmagának is. Ha így nézzük, a bolond az ő sorsa, végzete – magyarázta a színművész. – Az előadás egy furcsa, szürreális világot teremt, amit a vizuális effektek és a különleges hanghatások is erősítenek. Aki kedveli a Játékszín kísérletező jellegét, az mindenképpen nézze meg ezt az előadást, mert azt gondolom, valami újat, izgalmasat tudunk mutatni itt Miskolcon.
William Shakespeare-Enyedi Éva
Lear halála (16) – tragikomédia egy részben
rendező: Keszég László
Kegyetlen vihar tombol, embertelen időjárás. Egy lélek sincs a szabad ég alatt, csak a kitaszított, kifosztott Lear király és a bolondja. Hogy melyikük bolondabb ebben a pillanatban, ki tudja. A gyermekei által kisemmizett, megalázott Leart a felismerés az őrületbe kergeti: egyetlen lányát, aki igazából szerette őt, kitagadta. Egy rossz döntés következményeként egész élete megkérdőjeleződik. Lear és bolondja küzdenek az elemekkel és a múlttal. A bolond szembesít, a király pedig kénytelen kívülről szemlélni önmagát. A spirituális útvesztőben a végső felismerés elől eleinte az őrületbe menekül. Kicsinyességétől, dühétől, bosszúvágyától csak a halálhoz vezető kijózanító út legvégén tud megszabadulni. A szembesítést, a keserű felismerést a szerepeiből ki-belépő két színésznek, a zenésszínészmesterség nagy tudóinak virtuóz játéka teszi átélhetővé ugyanakkor szórakoztatóvá.
LEAR halála
tragikomédia egy részben
A kétszemélyes előadás szövegkönyvét Enyedi Éva színész-dramaturg készítette, William Shakespeare Lear című drámája alapján, az "Udvarhelyi" és az "Egressy" példány mellett Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával.
Lear: Harsányi Attila Jászai-díjas
Bolond: Rózsa Krisztián
Közreműködik: Zságer Varga Ákos
Díszlet-, jelmeztervező: Hircsu Mariann
Dramaturg: Enyedi Éva – Keszég László
Zene/zeneszerző: Zságer Varga Ákos
Video, látvány: Hajdufi Péter
Súgó: Márton B. András
Ügyelő-Rendezőasszisztens: Szalay Petra
Az előadás az Aradi Kamaraszínházzal közös produkció.
Rendező: Keszég László
Bemutató előadás: szeptember 28. – Játékszín