Egyre inkább a duális képzés felé tolódik el a magyar szakképzés. Annál inkább fontos ez, mert tudjuk, hogy ha csak Borsodot nézzük, akkor egyszerre beszélhetünk munkaerőhiányról és munkaerőtartalékról. Az olyan sikerek, mint Varholik Dávidé, sarkallhatja a fiatalokat arra, hogy szakmát válasszanak?

Bihall Tamás (B. T.): Egészen biztosan, bár a hatása nyilván nem azonnali, de megindít egy gondolkodást arról, hogy a pályaválasztás során hogyan tervezze a család a gyerek életét. Most már egyre szélesebb körben hallom azt, hogy kell egy szakma, és ennek birtokában lehet a tanulást is szervezni. Remélem, hogy egyre több család ismeri ezt föl, és jól fognak dönteni. Azt gondolom, lesz változás, az egész pályaválasztási struktúrát át kell alakítani, ezen dolgozunk közösen a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériummal.

2019-ben Worldskills-t rendeznek Kazanyban, itt indul magyar csapat, esetleg miskolci résztvevővel?

B. T.: Természetesen lesz magyar válogatott. Már megindult a felkészülés, illetve a kiválasztás folyamata most zajlik. Mai ismereteim szerint nem lesz miskolci, megyei versenyzőnk, amit nagyon sajnálok – dolgozni kell ezen, hogy az iskolák és a gyerekek felismerjék ennek a versenynek a fontosságát. A szakképzés az alapja annak, hogy a gazdaság fejlődjön Borsodban is. A megyében mintegy 5,5 százalékra teszik a munkanélküliség arányát, és 61,3 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak száma. Legutóbb egy fórumon arra panaszkodtak cégek, hogy sokszor 50-ből, 100-ból is nagyon kevés az a hányad, akit ki tudnak választani, és akikkel együtt tudnak dolgozni. A munkaerőtartalékot tehát fejleszteni kell.

Milyen volt 2018. kamarai szemmel?

B. T.: Észak-Magyarországon, Borsod megyében vannak munkaerőtartalékok – akár a közmunkások, akár a munkanélküliek területén –, de összességében elmondható, hogy szakemberhiány van. Ez 2018-ban erősen jelentkezett, és 2019-ben is folytatódni fog. Számos olyan program indul a kormányhivatal gondozásában, amelyek a munkára várók felkészítését segítik. A munkaadóknak is fel kell készülniük arra, hogy nagyobb szerepet kell vállalniuk a munkavállalók képzésében. Nem panaszkodom, mert Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a duális képzésben résztvevő vállalatok száma országosan kiemelkedő, közel 800 cégről beszélünk, akik több mint 5 ezer gyereket foglalkoztatnak. De azokat az embereket is kell tudni „nevelni” és képezni, akik a munkaerőpiacra szeretnének belépni 2-3 éves kihagyás után.

Igaz, hogy ma ott tartunk, hogy mindenki, aki szeretne dolgozni, az dolgozhatna, csak meg kell találni azt a formát, hogy hogyan hozzuk vissza azokat az embereket a piacra, akik munkaerőtartalékként vannak számon tartva? Ebből az ötezerből, akik most a duális képzésben részt vesznek, mennyi tartható a megyében?

B. T.: Se a tanulókat, se a dolgozókat nem lehet a céghez kötni. A legtöbb vállalat úgy véli, hogy ha fiatalokat képez ki, és közülük néhányan maradnak, akkor már megérte. Természetesen meg kell fizetni az embereket, ami szintén nehéz kérdés, mert az a bérpolitika, ami Magyarországon kialakult, nagyon visszaüt, hiszen olyan lemaradást kell rohamléptekben pótolni, amit nagyon nehéz ellensúlyozni. A 8 százalékos minimálbéremelés mellett úgy látjuk, hogy ez ’18-ban és ’19-ben is egész biztosan 10 százalék fölötti lesz. Hiszen a versenyszféra abban érdekelt, hogy a számára fontos szakembereket megtartsa. Közelíteni kell tehát a jövedelmeket Ausztriához, ami a legközelebbi szomszédunk, de már esetenként a szlovák bérekkel szemben is vannak lemaradásaink. Nyilván mindenki érdeke, hogy a dolgozók itthon maradjanak.

Mekkora mértékű a munkaerőhiány Borsodban? Melyek azok az intézkedések, amelyekben leginkább tud segíteni a kamara?

B. T.: Figyelembe kell vennünk a születési számokat is Magyarországon és a megyénkben. Borsodban a duális képzés létszámoldalról szerényen növelhető. A vegyipar, gépipar, járműipar részéről folyamatosak a beiskolázási igények. Remélem, hogy ennek a keretnek a biztosítása az állam részéről nem ütközik akadályba – úgy látom, hogy eddig ezt maximálisan igyekeztek kielégíteni. Megkerülhetetlen, hogy megnézzük az arányszámokat a beiskolázással kapcsolatban. Nyilván a gimnáziumok rendkívül fontosak, de nem kell mindenkinek gimnáziumba mennie ahhoz, hogy boldoguljon. Nyilván a jó tanulókat a szakmunkásképzésbe is várják. A kamara azt is kezdeményezi a duális képzés egyre növekvő támogatása mellett, hogy a szakmát tanulók, főleg a szakgimnáziumban végzettek megfelelő előmenetel esetén automatikusan juthassanak be egyetemre, hiszen egy jó autószerelőből kiváló járműmérnök lehet.

A negyedik ipari forradalmat éljük, ami viharos gyorsasággal terjed. Erre fel kell készülni, de hogyan állnak a helyi kis- és középvállalkozások ezen a téren?

B. T.: A kamarának van egy modern vállalkozások programja, amelyben a digitalizációs lehetőségekre készítjük fel a kis- és középvállalkozásokat. Két főállású munkatársunk dolgozik Miskolcon, akik a megyét járva, most már többszáz céget elérve, rengeteg fórumot tartva mutatják meg, hogyan lehet átalakítani, kialakítani a céges fejlesztéseket, hogyan lehet kedvezményeket elérni az eszközvásárlásokhoz. Van egy mentorprogramunk is, aminek a lényege, hogy az ipari forradalomhoz, a beszállító rendszerekhez hogyan tud egy vállalkozó alkalmazkodni. Ez most indul, 2019-ben. Azt reméljük tőle, hogy felgyorsul a kkv szektor. Mindennek a háttere a képzés: közreműködik a kamara egy GINOP vállalati programban, ahol a képzések fontosságára, lehetőségeire, uniós pályázati finanszírozásra hívjuk fel a figyelmet.

2019-ben még mi vár a kamarára?

B. T.: Folytatjuk a nagy programjainkat, a duális képzés óriási kihívás. Szeretnénk az üzleti élet biztonsága érdekében meglévő kamarai eszközeinket jól felhasználni. Fontos a szakemberhiánnyal kapcsolatos új HR-módszerek alkalmazásának terjesztése is. És a fizikai infrastruktúránk megújulásának lezárása fontos feladatunk ebben az évben: a kamarai székházunkat a Szentpáli utcán 2019. május végére szeretnénk befejezni.