Különleges macskakövek a járdán. Az apró réztáblácskájukkal kitűnnek a szürke aszfaltból. A járókelők Preusz Jenő és Preusz Jenőné nevét olvashatják rajtuk. Ők a Csengey utcában laktak. Koncentrációs és munkatáborban haltak meg. Azért hurcolták el őket, mert zsidók voltak.

A második világháború idején haláltáborokba, munkaszolgálatra elhurcolt zsidók emlékét mostantól apró kőkockák őrzik Miskolc belvárosában is. A botlatóköveket Gunter Demnig rakta le. A német szobrászművész azt szeretné, ha a holokauszt áldozatainak neve soha nem merülne a feledés homályába.

– Remélem, hogy amikor az emberek megállnak itt és elolvassák a feliratot, elgondolkodnak a múlton. Ez különösen a fiatalok körében fontos, mert ez egy másfajta, játékos történelem-tanulás. Amikor a könyvekben 6 millió áldozatról olvasnak, az elvont. Ellenben amikor látják, hogy itt élt egy család, ebben a házban, valósággá válik, ami a könyvben van – fejti ki a szobrászművész.

A botlatókövek ötlete a kölni szintók kitelepítésére emlékező művészi akció során fogalmazódott meg Gunter Demnigben. Az elsőt 1995-ben tette le Kölnben. Azóta 55 ezernél is több került Európa utcáira. Magyarországon is több mint 100 van már belőlük.

– Ez egy folyamatosan bővülő, épülő holokauszt emlékmű – fogalmaz Takáts Annamária, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezetője. – Ezek a kövek egyes sorsokat mutatnak meg, és embereket, akik itt éltek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogyha valaki ezt meglátja, akkor elgondolkodjon ezeknek az embereknek a sorsán.

Az első botlatókövet 2007. április 27-én Budapesten, a Ráday utcában helyezte el Gunter Demnig, Azóta több százat rakott le az országban. Idén kilencvenötöt helyeznek el. Ebből 25 Miskolc belvárosába került.