A megnyitón Bodonyi Csaba köszöntötte a rendezvény résztvevőit, látogatóit, mások mellett, Kriza Ákost, Miskolc polgármesterét, és Rostás László főépítészt.

– A fiataloknak ez egy időutazás, nekünk emlékezet – fogalmazott az építészmérnök. Elmondása szerint a ’60-as évek volt a „legkötetlenebb időszak” a magyarországi építészetben. – Sajnos ezeket a modern épületeket a szocreál címmel is szokták jellemezni, de ez szakmailag téves: a szocreál ugyanis a magyar klasszicista építészet egy utolsó utánzata volt – hangoztatta Bodonyi Csaba.

Bodonyi Csaba előadásában megemlítette egyebek között a Barlangfürdő jellegzetes kagylóhéj építményét, vagy a méltán nevezetes Avasi kilátót. – Amit ezen a kiállításon láthatunk, az igazából a felszabadult európai modern építészet kisebb gyűjteménye – hangsúlyozta. Hadik András művészettörténész, tudományos kutató úgy vélte: ideje volt számba venni ezt a korszakot; a múlt értékeit meg kell őrizni. – Ezen a kiállításon egy jellegzetes korszak főbb vonulatait ismerhetik meg a látogatók. Ekkor kezdődőtt el például a paneles építkezés, erre is láthatnak példákat – emelte ki Hadik András.

Rostás László szerint az építészek számára a minőség a meghatározó, és a modern építészetnek is megvolt a maga szépsége. – A miskolci modern építészet meghatározó alkotásaiból most többet is megismerhetünk, ennek a kiállításnak a segítségével – húzta alá.

A kiállítás február 12-ig látogatható 9 és 17 óra között.

A nagy sikerű bécsi kiállítás után elsőként Budapesten, a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában került bemutatásra a 60-as évek modern építészetét illusztráló anyag. Jelen kiállítás nem törekedett a teljesség igényére. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a korszak értékeire egy olyan időszakban, amikor ezeket a műveket az átépítés és a lebontás veszélye fenyegeti és a korszak olyan főművei - mint a Gyógyászati Segédeszközök Gyárát, vagy a METESZ Székházat - már sajnos elbontották.
„Az építész szakma először 1988-ban tekintett vissza a 60-as évek eredményeire a Magyar Építőművészet hasábjain. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 2000-ben rendezett kiállítást A műemlékvédelem táguló körei címmel, amelyen a 60-as évek értékeire is felhívta a figyelmet (pl. Gulyás Zoltán Chemolimpex székháza). Az utóbbi másfél évtizedben jelent meg néhány monográfia (Jánossy György, Molnár Péter, Gulyás Zoltán, id. Janáky István, Farkasdy Zoltán, Bán Ferenc munkásságáról), illetve az egyik legjelentősebb tervezőintézet a Középület Tervező Vállalat történetéről, és az óbudai kísérleti lakótelepről is, de a korszakról átfogó feldolgozás még nem született.” – fogalmazott korábban Hadik András művészettörténész.