Az iskola első épületében (Városház tér 6. ma a Fráter György Katolikus Gimnázium) 1878 óta folyik oktatás. A Bükk Zsigmondné Sebe Terézia által adományozott telken és házban, Samossa József egri érsek alapított először hatosztályos népiskolát. Ekkor települtek ide a szatmári anyazárdából az irgalmas rendi nővérek.

1889-ben a népiskola felső leányiskolával bővült, majd 1907-ben Samossa érsek rendeletére a másodfokú felsőbb leányiskolát nyilvános jellegű négyosztályos polgári leányiskolává alakították. 1927-ben Borsodban elsőként öt évfolyamú tanítónőképző nyílt az épületben Szmrecsányi Lajos egri érsek engedélyével. 1930-ban alsó tagozatos gyakorló iskolát szerveztek hozzá, ez később kéttagozatúvá vált.

1927-ben a Kun József utcában (ma Kis-Hunyad utca) internátus céljára új épületszárnnyal bővült az intézmény. 1934 nyarán a tanítónőképzés számára az udvarban egyemeletes épületet emeltek.

1938-ban megindult a líceumi képzés, és létrejött az érseki római katolikus leánylíceum és tanítóképző intézet. 1939-ben megvették internátus céljára a Hunyadi u. 6. szám alatti Pataky-házat.

1948-ban államosították az intézményt, létrejött falai között a Városház téri Állami Általános Leányiskola, és itt működött az Állami Tanítónő- és Óvónőképző Intézet is, utóbbi 1948 és 1950 között. 1950 után az általános iskola mellett a tanítónőképző maradt meg 1957-ig.

Beregi László képgalériája

1957-ben a helyi tanács a megszűnő tanítónőképző és a megszűnt általános iskola helyére leánygimnáziumot szervezett az épületben. Öt gimnáziumi osztályt telepítettek ide. A tanítónőképző még három osztállyal megmaradt, az utolsó évfolyam azonban már Sárospatakon képesítőzött.

1957-ben vette fel az iskola Herman Ottó nevét. 1963-tól bevezették a koedukációs képzést. 1993-ban a katolikus egyház visszakapta az épületet, a Herman Ottó Gimnázium új helyre, a Tízeshonvéd u. 21. sz. alá költözött.