2024. március 28. Gedeon, Johanna
Honfoglalás kori emlékek Miskolcon
H. I.
|
2014. október 06. 19:48
|
frissítve: 2014. október 08. 08:13
Újabb állandó kiállítással gazdagodott Miskolc és a Herman Ottó Múzeum. Az Elit alakulat – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás-kori temetői című állandó régészeti kiállítás leletei hosszú utat jártak be, míg most ezeregyszáz éves történetük egy újabb állomásaként a miskolci Herman Ottó Múzeum papszeri kiállító-épületébe kerültek.

honfoglalaskori_kiallitas_141006_vcs_18.jpg

Milyen fegyvereket, méltóságjelvényeket, ékszereket és ruhadíszeket viseltek honfoglaló eleink? Hogyan áll össze a karosi temető egyes sírjaiban megtalált leletekből az összkép – a következtetés, hogy a Bodrogközben volt a honfoglalók első fejedelmi központja? Az új kiállítás mindkét kérdésre választ ad, sőt, lehetőséget teremet arra is, hogy a látogatók maguk rakják össze a „mozaikdarabokat”.

Hosszú utat jártak be azok a leletek, amelyek most ezeregyszáz éves történetük egy újabb állomásaként a miskolci Herman Ottó Múzeum papszeri kiállító-épületében leltek otthonra. A Bodrogközben található Karos nevű falu melletti dombvonulaton 1986 és 1990 között tárták fel a Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb honfoglalás kori temetőit. A temetők használatának idején, a 895-950-es évek között feltehetően a Felső-Tisza-vidéken lehetett a fejedelmi szállásterület, e temetőkben pedig a fejedelmi kíséret tagjai nyugodhattak – ők az elit alakulat. Erre utal, hogy a karosi sírok nem- és életkorbeli megoszlása sajátos összetételt tükröz: az itt eltemetettek közül kiemelkedően magas az erősen felfegyverzett, pompás méltóságjelvényeket viselő férfiak száma. Az egyébként is gazdag temetkezések közül kiemelkedik az a három, rangos tárgyakkal (veretes szablya, tarsolylemez, készenléti íjtartó tegez) rendelkező „vezéri sír”, amely talán a kalandozó hadjáratok vezetőit rejtette. A vezérek és családtagjaik mellett a karosi temetőkben a kíséret harcosainak sírjai is külön csoportot alkottak.

honfoglalaskori_kiallitas_141006_vcs_17.jpg

A feltárást Révész László, akkor a Herman Ottó, ma a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének vezetője végezte munkatársaival. Most a kiállítás hétfő esti megnyitóján mesélt arról, mennyi mindent „láttak”, mennyi helyen „jártak” ezek a tárgyak, amelyek a kalandozó magyar vezérek és kíséretük fegyvereit, ruháit díszítették. Egy ótörök mondás szerint ezek a harcosok voltak a fejedelem etetett emberei, akik mindenhová követték vezetőiket és cserébe ellátmányt, előjogokat kaptak. Bejárták egész Európát, majd a harcosok és vezérek elhunyta után több, mint ezer évre a földbe kerültek. A 80-as évek elején a TSZ-beli mélyszántásnak köszönhetően fordult ki egy-két darab a leletből a földből, amely után elindulhatott a munka. Az egy évnyi feltárásra szánt támogatás elfogyta után sátoraljaújhelyi orvosok gyűjtöttek a munka folytatásához, majd egy újságcikk hatására egy kecskeméti vállalkozó támogatta a régészek munkáját. A lelet együttes ezt követően bejárta újra egész Európát, 1995-ben Miskolcon is kiállították őket, most pedig itt talál végső otthonra.

A múzeum legújabb gyermekeként harangozta be a megnyitón a kiállítást Pusztai Tamás, az intézmény igazgatója, melyet a testvérei nevelnek, és amelynek majd az idő dönti el a végleges helyét, de ők azt szeretnék, ha ez lenne „a honfoglaláskori kiállítás” hazánkban, amelyet minden gyerek lát egyszer.

honfoglalaskori_kiallitas_141006_vcs_05.jpg

Egyre többen látogatják a múzeumot, amely egyre inkább régióközponti szerepet tölt be. Nem csak a múltat mutatja be, hanem olyan az országban egyedülálló kiállításokat hoz létre, mint a Pannon Tenger Múzeuma, vagy az ásványtár, reméli ilyen lesz az új tárlat is - emelte ki Kriza Ákos polgármester. Mint mondta, 2015 tavaszán nyílik meg a látványtár is, amely szintén egyedi a maga nemében. Hozzátette: reméli, hogy egyre több gyerek és iskolás látogatja majd a múzeumot, hogy megismerjék a múltat és erősebb jövőt tudjanak építeni.

A közel 1500 tárgyat felvonultató kiállítás nem csupán a páratlan leletanyag miatt különleges: szemléletében és módszereiben is különbözik az eddig megszokottaktól. A régészeti kutatás módszereinek bemutatásával nem csupán a leletek történetét, hanem azok értelmezésének folyamatát is láthatóvá, átélhetővé teszi. Merev magyarázatok helyett inkább azt meséli el, hogy az ásató régész a karosi temetők térképezése, leleteinek elemzése alapján milyennek tudta – és az újabb és újabb eredmények fényében tudja ma is – a honfoglalás kori Északkelet-Magyarország világát megrajzolni.

honfoglalaskori_kiallitas_141006_vcs_11.jpg

A kiállítás hagyományos módon is végigjárható: a temetők kutatástörténetétől az utolsónak földbe került sírok elemzéséig juthatunk el, de az első teremben feltett kérdések alapján akár egy önálló felfedezőútra is indulhatunk. A tárlat egy bejárható ásatási diorámával kezdődik, melyen keresztül a látogatók a régészeti kutatás és terepi dokumentálás körülményeibe nyerhetnek bepillantást.

A második helyiségben egy régészeti „kutatólaboratórium” kapott helyet, ahol a terepen megtalált leleteket tematikusan, egy-egy kérdés köré rendezve mutatják be. A kérdésekre adott válaszokat a labor szekrényeiben, a régészeti leletek közt és az ásatási dokumentációban kutatva, mindenki maga találhatja meg. Így – mivel nem csupán a régészek privilégiuma a múltról való gondolkodás – a tárgyak, virtuális- és kézzel fogható rekonstrukciók, a fényképek és az eredeti sírrajzok alapján a látogatók maguk is megrajzolhatják saját honfoglaló világukat.

honfoglalaskori_kiallitas_141006_vcs_16.jpg

Fotó: Végh Cs.

A tapasztaltak feldolgozását a harmadik teremben található játszó-pihenő tér: berendezett jurta, családi kvízjáték, ügyességi feladatok, mesék és mondák szolgálják. A tárlat alapvetően a családi felfedezésre épül, nem csak a 10 éven aluli gyermekek számára igényli a szülői közreműködést.

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat