2021. május 09. Gergely
A jó fatüzelés a környezetet és a pénztárcánkat is kíméli!
Cs. M.
|
2014. december 07. 11:18
|
frissítve: 2015. január 24. 15:55
Fából tüzet rakni nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik – éppígy megvannak a hatékony fatüzelés titkai is. A nem megfelelő fa tüzelőanyaggal akár négyszer annyiba is kerülhet ugyanaz a meleg! A nedves fának egyéb veszélyei is vannak, minderről Nagy Dezső környezetvédelmi referenssel beszélgettünk.

A téli szmoghelyzetek kapcsán kezdtünk beszélgetésbe Nagy Dezsővel. Nem véletlenül: december 7-én már a kifogásolt kategóriába tartozott a miskolci levegő szállópor tartalma. Mint előző írásunkban is kiderült, újra egyre többen tüzelnek fával is. Ez nagy szerepet játszik az itteni szmog kialakításában. Ha helytelenül használjuk fel a fát otthonunk fűtésére, akkor nemcsak a levegőt szennyezzük, hanem sokba is kerülhet a fatüzelés.

– Ha nedves fával tüzelünk, akkor a hő jórészét a víz elpárologtatására használjuk, és annyival kevesebb meleg marad nekünk. Ráadásul az elpárologtatott víz lecsapódik a kéményben, oldja a füstgázokat és az így keletkező savak tönkreteszik a kéményt. Mivel a tűztérben a nedves fahasábok vizét forraljuk, alacsony lesz a hőmérséklet, és rossz a levegővel való keveredés, a fagázok nem égnek el, ezzel szennyezünk is, kátrányt is gyártunk és a fában lévő energia jelentős részét égetés nélkül engedjük el. Ráadásul a kátrány jó hőszigetelő, a tüzelőberendezésben lerakódva rontja annak hőleadását. Ha sok kátrány rakódik le, az elzárja a füst útját, ami halálos szén-monoxid mérgezést okozhat! – hívta fel a figyelmet a környezetvédelmi referens.

Az ideális nedvességtartalom 20 százalék alatti, de inkább 10-15 százalék között van. Ezzel szemben a frissen kivágott fa 40-50 százalék vizet tartalmaz, égéskor a víz elpárologtatása elnyeli a benne lévő energia felét. Ezért a hatékony fatüzelés a tárolással kezdődik!

– Az ideális fatároló dél felé néz, csapdába ejti a napot, esőtől és talajnedvességtől védett. A fát lehetőleg hasogatva tároljuk, mert úgy nagyobb felületen „szellőzik”, ezért sokkal gyorsabban szárad. A hasábokat lábakon álló pallóra rakjuk, hogy a felverődő esőtől, hótól vagy talajnedvességtől megvédjük. Az ideális tűzifa két évig szárad, és érdemes legalább 24 órával a fűtés előtt bekészíteni a fűtőberendezés közelébe, olyan helyre, ahol kienged és leadja a magába szívott vízpárát – sorolta a szempontokat Nagy Dezső.

A következő lépés a begyújtás – ha ezt rosszul csináljuk, akkor légszennyezést okozunk, ami minden esetben pénzkidobást is jelent, hiszen hasznosítatlan energia lép ki a kéményen. A jó begyújtás titka két fontos szabály betartása: a vastag fát alulra kell rakni, felfelé fokozatosan vékonyodókat, egészen a gyufaszál vastagságig, a tüzet pedig felül kell meggyújtani, ahová a vékony fa kerül.

– Ha kellően száraz a fa, és jól raktuk meg, egy szál gyufával meg kell tudni gyújtani. A tűz hősugárzás által terjed lefelé, és csak annyi fagáz szabadul fel, amennyi rögtön el is tud égni. A fa energiájának 67 százalékát, tehát kétharmadát az illóanyagok adják, ezek égéskor elpárolognak a fából, a maradék 33 százalék, azaz egyharmad energia pedig a faszén égésének köszönhető. Tehát ha hirtelen sok hőt kap alulról a tűz, mert helytelenül ott gyújtottuk meg, a keletkező sok fagáz nem tud elégni, csak füstöl – adott magyarázatot.

A jó tüzelés tudomány, a tökéletes égéshez három feltételnek kell teljesülnie: magas, 900 C-fok feletti hőmérséklet; jó keveredés, az égésgázok és az oxigén elegyedése; idő az égéshez, mielőtt leadja az energiát és lehűl a füstgáz. Ha egy feltétel is hiányzik, csak füstöt gyártunk. Hogy lehet ezt elérni?

– Az ideális tüzelőberendezésben a tűztér hőszigetelt, a minél magasabb hőfok elérése a cél, és egy második szakaszban – ahol már nincs égés – történik a hő kinyerése. Ha a berendezésen magán nem nagyon tudunk változtatni, a tüzelési móddal még emelhetjük a hőmérsékletet. Hogy ne legyen nagyon melegünk, rakjunk kevés fát a tűzre, de az égjen intenzíven. Az intenzív égést a fa apróra hasogatásával érhetjük el. Az ujjnyi, de legfeljebb csuklónyi vastag fa felülete nagyobb, gyorsabban átmelegszik és intenzívebben ég. Így magasabb lesz az égési hőmérséklet, közelíti a 900 fokot. Fontos, hogy elegendő levegőt kapjon a tűz, véletlenül se fojtsuk vissza az égést, mert azonnal füst termelődik hő helyett. A levegő elzárása ilyenkor egyenlő azzal, mintha egy feneketlen kútba szórnánk a pénztárcánk tartalmát – hívta fel a figyelmet.

Fontos figyelni arra is, hogy a jó tűzhöz megfelelő huzatú kémény kell. Ehhez a kéménynek a kályha vagy kazán tüzelőajtajának magasságánál legalább 5 méterrel magasabbnak és kellő átmérőjűnek kell lennie. A huzatot jelentősen fokozza, ha a kémény kívülről hőszigetelő burkolattal van ellátva, illetve ha huzatfokozó berendezést építünk a torkolati nyílásba. A jó huzat kevesebb pára, korom és kátrány lecsapódását teszi lehetővé. A kéményt rendszeresen tisztítani kell, különben a lerakódó kátrány annyira csökkenti a keresztmetszetét, hogy a huzat megszűnik, és a füst visszajut a lakótérbe – ami akár halálos szénmonoxid-mérgezést is okozhat!

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat