Szereposztása is ezt fejezte ki, hiszen Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadette, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett a „lázadó” rockerek, jelesül Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula és Victor Máté kapták a főszerepeket. A művet Novák Ferenc koreografálta. Az ősbemutatón a művet 120 ezer néző látta, továbbá mozifilmen, hanglemezen, CD-n és kazettán is megjelent. Az István a király azóta számos bemutatót, számos szereposztást megélt, legendás népszerűsége azóta is töretlen. 

Az egyik legemlékezetesebb előadást 20 évvel az ősbemutató után, 2003. július 5-én a székelyföldi Csíksomlyón tartották. Ekkor mutatták be először Erdélyben a rockoperát. Mintegy 350 ezer néző érkezett Erdély valamennyi magyarlakta területéről és Magyarországról az István, a király csíksomlyói bemutatójára. Az előadás táncjeleneteit a Honvéd Táncszínház, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből verbuvált csapat mutatta be. A darabot a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúk színhelyén, a két Somlyó hegye közötti nyeregben emelt Hármashalom oltárszínpadon vitték színre. A két főszerepre sikerült Varga Miklóst és Vikidál Gyulát visszacsábítani. Az előadás végén a magyar himnusz mellett a székely himnusz is elhangzott. Az eseményt az M1 élőben közvetítette, később DVD-n és videokazettán is megjelent.

A 2008. június 18-án a Papp László Budapest Sportarénában tartott díszelőadás szereplőit a megelőző közel egy évben A Társulat című műsor válogatta ki. Az egyetlen ismertebb szereplő Feke Pál volt, illetve a darabban ismét feltűnt a szerzőpáros is. A 2008. augusztus 20-án vetített filmváltozatot a 2003-ban elhunyt Boldizsár Miklós emlékének ajánlották.

Cselekmény:

A magyar törzsszövetség vezetői a honfoglalás után száz esztendővel belátták, hogy a lovasnomád magyarságot le kell telepíteni és nyugat-európai jellegű állammá kell szervezni, különben megsemmisül. Az államszervezéssel együtt járt a feudális gazdasági és társadalmi rend bevezetése, a római ideológiai irányítású kereszténység felvétele és a központi hatalmú királyság intézményének elfogadása. Géza fejedelem előkészítette ezeket a mélyreható változtatásokat, fia pedig István /970-1038/ könyörtelen következetességgel végrehajtotta. Neki köszönhető, hogy a magyar nyelvet beszélő magyar nép ma is államba szerveződve él Európában.

Mikor István, atyja halála után 997-ben elfoglalta fejedelmi trónját, meg kellett küzdenie a keresztény hittel és az új társadalmi renddel szembenálló nagybátyjával, Koppány vezérrel. Harcukban, Koppány képviselte a régit, a megszokottat, István az újat, a szokatlant. Mikor Koppány megostromolta Géza özvegy feleségének, István anyjának birtokát és várát, Veszprémet, hogy győzelme esetén ősi szokás szerint az özvegy fejedelemnét erőszakkal feleségül vegye: az ifjú István seregével legyőzte Koppány és holttetemét felnégyeltette.

E győzelme után királyi koronát kért és kapott a római pápától. 1000. december 25-én királlyá koronázták. István lett a magyarok első királya. Istvánt halála után ötven évvel szentté avatták, ezzel az európai kereszténység hőse és példaképe lett. Tisztelete elterjedt az egész akkor ismert keresztény világon.

Ludwig Van Beethoven 1811-ben operát tervezett Szent Istvánról. A nyitány és néhány énekes részlet készült csak el; a nyitányt 1812. február 9-én adták elő először az akkor megnyílt pesti színházban. A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi összeütközést dolgozza fel. A darab négy részből, „felvonásból” áll: Az Örökség; Esztergom; Koppány Vezér; István, a Király.