December 24. karácsony vigíliája böjtnap, az adventi időszak utolsó napja, egyben a karácsony kezdete. Dologtiltó napnak tartották, csupán a takarítás és a sütés-főzés volt engedélyezett. A férfiak ellátták az állatokat, a ház körül rendet raktak, a nők a konyhában tevékenykedtek. A karácsonyi asztalt ünnepélyesen megterítették, az abroszt csak ezen a napon használták, ennek mágikus erőt tulajdonítottak. Ezt használták a következő évben a gabona vetésénél, valamint ezzel takarták le a beteget.

Szentestén szokás volt a kántálás, amikor is a gyerekek csapatostól járták a falut, köszöntőket mondtak, énekeltek, amiért almát, diót, esetleg pénzt kaptak. A pásztorok vesszőkkel jártak köszönteni, s az elmondott jókívánságok után a gazdasszony kihúzott egy vesszőt a csomóból, azzal megvesszőzte a pásztorokat s ajándékot adott nekik. Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok.

December 25., karácsony első napja  a téli napforduló ideje. Dologtiltó nap volt. Időjósló hagyomány is fűződik ehhez a naphoz. Bácskában, Bánátban például úgy tartották, ha ez a nap hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz, jeges, viharos nyár várható, valamint dögvész és állatpusztulás. Ha keddre esik, akkor nagyon hosszú lesz a tél, nedves a tavasz, sok gyümölcs és szőlő várható. Ha szerdára, akkor kemény zúzmarás tél, kemény tavasz, nedves nyár, kellemes ősz, és sok gabona lesz

Ha csütörtökre vagy péntekre, akkor kellemetlen tél és forró nyár lesz, hullani fognak az állatok, ha szombatra, akkor jó tél, szeles tavasz és nagy drágaság lesz. Ha vasárnapra esik, akkor jó tél, szeles nyár, se meleg, se hideg tavasz, de bő termés és nagy állatszaporulat várható.

Régen általában karácsony másnapján, december 26-án kezdték, és újévig jártak a regösök. Ilyenkor a legények vagy a felnőtt férfiak házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre. A Betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb, többszereplős pásztorjátéka. Betlehemezni általában karácsony délutánján indulnak a fiatalok, s késő estig sorba járják a falut. Azt a történetet mesélik el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a „háromkirályok– (a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés.