Most a Massachusetts-i Kórház csapata kutatta a témát, egy Mendelian randomization nevű technikát alkalmazva mérte a kapcsolatot a fizikai aktivitás és a depresszió között – írja a Senior.hu.
Úgy tűnik, vannak olyan emberek, akiknek a genetikája fogékonnyá teszi őket a több mozgásra – ezek az emberek pedig kevesebb esetben küzdenek depresszióval. Általánosságban tehát a több mozgás megvéd a depressziótól. Bármilyen aktivitás jobbnak tűnik a semminél, a durva számítások szerint az üldögélést 15 perc intenzívebb mozgással (pl. futás), vagy egy órányi mérsékelt mozgással felváltva éppen elegendőnek tűnik a jótékony hatás aktiválásához.
Sokan sajnos csak az antidepresszánsokat szedik, de fittyet hánynak a mozgásra. Inkább vállalják a tucatnyi mellékhatást, mintsem aktívan tegyenek az egészségükért. Ráadásul a köztudatban úgy él a mozgás, mint hasznos dolog, de nem elég hatékony a pszichológiai betegségek esetében. Pedig ez egyáltalán nem így van.
Természetesen nem arról van szó, hogy most mindenki dobja el a gyógyszerét és szaladjon futni: a depressziónak is számos fajtája van, orvossal mindenképpen konzultáljunk, ha szeretnénk elhagyni a pirulákat. Azt azonban tudatosítsuk magukban, hogy a mozgás egy remek eszköz a kezünkben a jobb közérzetért, függetlenül attól, hogy szenvedünk-e bármilyen mentális betegségben vagy sem.
Az igazán nagy kihívás az, hogy segítsünk az embereknek elkezdeni a mozgást – itt jöhetnek képbe a pszichológusok. Hiszen nem kell feltétlenül óriási dolgokra gondolni, már az is remek, ha beiktatunk a napunkba egy félórás sétát például. Az emberek mindig a kényelmesebb, egyszerűbb megoldásokat választják, ezért fontos, hogy a mozgás könnyen megvalósítható legyen, gyalogosbarát településekkel, túrázókat biztonságosan navigáló erdőkkel, felnőttjátszóterekkel, kerékpárutakkal, minden településen uszodával stb.