A sorozatba tavaly kapcsolódott be a korábbi szervezők meghívására a Miskolci Egyetem, a Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyag-előkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézete pedig 2014-ben megkapta a jogot a konferencia megrendezésére. A CriticEl projekt záróeseményét is a 18. alkalommal megrendezett Nemzetközi Hulladék-újrahasznosítási Konferencia plenáris üléseként szervezték meg.

A csütörtöki megnyitón Torma András rektor úgy fogalmazott, céljuk, hogy az intézmény eredményei a nemzetgazdaság hasznára váljanak.

– A Műszaki Földtudományi Kar élen jár a kutatásban, és már több alkalommal – így a sikeres CriticEl projekttel is – bizonyította, hogy oktatóink nemcsak oktatni képesek, hanem kutatni is – emelte ki.

A város részéről Pfliegler Péter köszöntötte a résztvevőket. Az alpolgármester hangsúlyozta, fennállása óta sokat adott az egyetem a helyi gazdaságnak, szakembereket a miskolci cégeknek, a két fél teljes összhangban dolgozik együtt. „Itt mindig jelen van az új keresése, a felfedezés és a kutatás utáni vágy” – tette hozzá.

A kongresszuson közel 70-en vesznek részt, s 39 előadáson, 10 poszter bemutatásával ismertetik az elektronikus hulladékok feldolgozásával összefüggő eredményeiket a kutatók két napon keresztül, két párhuzamos szekcióban. Szűcs Péter, a Műszaki Földtudományi Kar dékánja elmondta, évente több millió tonnányi elektronikus hulladék keletkezik ebben a térségben is használt telefonokból, számítógépekből, televíziókból, kidobott háztartási gépek vezérlő alkatrészeiből. Amellett, hogy a környezetre károsak ezek az elemek, fontos szempont, hogy minél többet visszanyerjenek a világpiacon csak drága pénzen beszerezhető gyártási anyagokból, melyek Európa-szerte ritkaságnak számítanak. A dékán kiemelte, azon célkitűzésük is megvalósult, hogy bekerüljenek az uniós pályázati rendszerbe.

Az idén záruló TÁMOP-os CriticEl projekt 2012. november 1-jén indult a „Nemzetközi együttműködésben megvalósuló alapkutatás a kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztő potenciáljának kiaknázására – (CriticEl)” címmel. Az Európai Unió nyersanyag-stratégiájával összhangban kereste a hazai és regionális potenciált az EU által kiemelt, az európai gazdaság számára nélkülözhetetlen 14 kritikus nyersanyag (antimon, indium, berillium, magnézium, kobalt, nióbium, fluor, platina csoport elemei, gallium, ritka földfémek, germánium, tantál, grafit, volfrám) hazai előfordulásában és hasznosításában. A futamidő 24 hónapja alatt két párhuzamos alapkutatási program futott: egy, amelyik az ásványi nyersanyagok körével foglalkozott, míg a másik a hulladékokban rejlő lehetőségeket, az azok kiaknázásához szükséges technológiák fejlesztését alapozta meg.

A projekt futamideje alatt 24 fiatal kutató, 33 hallgató és 15 PhD hallgató tevékenységét irányították tapasztalt oktatók és kutatók miközben 9 új kutatói és 4 technikai alkalmazotti állást hoztak létre. A több 1000 oldal kutatási iratanyag mellett egy 10 kötetes monográfia-sorozat oldalain teszik közzé az eredményeket, ami bárki számára hozzáférhető a projekt honlapján.