Nem volt még olyan régen, hogy ne emlékeznénk rá, amikor a Számozott utcák lebontása ellen transzparensekkel tiltakoztak a miskolci közgyűlésben. Amikor hatalmas hazai és nemzetközi sajtóérdeklődést szervezve, tüntetések voltak Miskolc belvárosában.

Három-négy esztendővel ezelőtt, a helyi MSZP-sek, a gyurcsányistákkal teljes egyetértésben mondtak gyújtó hangú szónoklatokat a Városházán arról, hogy Kriza Ákos polgármester nyomortelep felszámolási programjának „ijesztő az üzenete”. A Számozott utcák házainak kiürítése miatt, felváltva keletkeztek apokaliptikus látomásai illetve félelmei a helyi baloldal politikusainak. Az MSZP önkormányzati frakcióvezetője, a városi közgyűlésben, a legnagyobb nyilvánosság előtt osztotta meg páni félelmét a program beteljesülése miatt leküzdhetetlenné váló aggodalmában. „Már az „utolsó órákban vagyunk azon feszültségekben, amit az elmúlt pár év politikája alakított” - mondta 2015-ben (!) az MSZP-s politikus….

A Kriza Ákos polgármester nevével fémjelzett nyomortelep-felszámolási program hazai hullámverése ezek után, egyáltalán nem meglepő módon, egészen Brüsszelig jutott. Itt maga Vera Jourová, asszony, az Európai Unió igazságügyi biztosa, egy gyurcsányista EP képviselő kérdésére mondott megsemmisítőnek szánt ítéletet az ügyben.

Közben, amíg Brüsszelben a helyi nyomortelep felszámolási programot kárhoztatták, addig a miskolci fideszesek néhány hét leforgása alatt több, mint harmincötezer miskolci aláírását szerezték meg a nyomortelepek felszámolásáról szóló program támogatására.

Ha a miskolci fideszes városvezetés által 2013-ban meghirdetett nyomortelep-felszámolási program ellenfeleit vesszük számba, nyugodtan ide sorolhatjuk a Jobbik helyi politikusait is, akik az elmúlt években ott tettek keresztbe a kezdeményezésnek, ahol csak tudtak.

Mindez természetesen csak vázlatszerű összefoglalása annak, ami a miskolci nyomortelep felszámolás ügyében keletkezett a sajtóban és politikában. Kriza Ákosnak és csapatának nem kis ellenszélben kellett manővereznie céljai megvalósítása érdekében. Ugyanakkor a városvezetés elszántságát nyilvánvalóan erősítette a miskolciak egyre erősebb, egyre nyilvánvalóbb támogatása.

Szitka Péter kazincbarcikai polgármesternek bezzeg nem kellett ilyen elképesztő politikai ellenszélben meghirdetnie kilakoltatási programját azokkal szemben, akik nem fizetnek bérleti díjat a barcikai önkormányzati lakások után, illetve azokkal szemben, akik mindemellett, még a társas együttélésre is alkalmatlannak bizonyultak.

Szitka polgármester jelenleg „akció-együttműködésben” lehet a balliberális sajtóorgánumokkal is. Még véletlenül sem kell attól tartania, hogy a balliberális sajtó beszámolóiban szó lesz arról, hogy Kazincbarcikán, telepfelszámolás közben, esetleg elterjedhet az ordas eszmék által gerjesztett félelem: hiszen barcikai ember, barcikai embert telepít ki… Semmi sem olvasható, de még csak egy kis rettegés sem fedezhető fel a tudósításokban a rasszizmus minden emberi méltóságot megsemmisítő veszélyeiről akkor, amikor cigány családok is utcára kerülhetnek egy volt szocialista városban. Arról meg pláne nem szólnak újságcikkek – ellentétben például a miskolci Számozott utcákról írtakkal - hogy a kiürített kazincbarcikai lakások azért mégiscsak emberi hajlékok, benne idősekkel és gyerekekkel, aki elszenvedik az érzéketlen helyi önkormányzat intézkedéseit… Szitka polgármestert senki, semmikor sem szembesítette azzal, hogy őt jobban érdekli a városi többség helyeslése, mint a kitelepítendő kisebbség bizonytalan jövendője.

Inkább szánalmas, mint nevetséges ez a megjátszott, távolságtartó tárgyilagossága a balliberális sajtónak. Az, ahogy a kazincbarcikai kitelepítési programot kezeli.

Viszont érdekes lenne megtudni Szitka Pétertől, Kazincbarcika MSZP-s polgármesterétől, hogy konzultált-e telep felszámolási programjáról miskolci párttársaival? Dr. Varga László országgyűlési képviselővel, vagy dr. Simon Gábor helyi MSZP elnökkel? Vajon adott-e, s ha igen, milyen tanácsot dr. Varga, vagy dr. Simon, Szitka polgármesternek? Vagy azt mondták, hogy a nyomortelepek felszámolásának programja csak úgy, mint Miskolcon, Kazincbarcikán is ijesztő lesz?

„Kazincbarcikáról kiszorítják a problémásakat”

A fenti címmel közölt cikket az abcug.hu portál. Mint írják, pár év alatt szinte az összes szociális lakásától meg akar válni az MSZP-s vezetésű kazincbarcikai önkormányzat. Egy jó részét egyszerűen lebontják, de csak az kaphat cserelakást, akinek nincs tartozása. Azt mondják, ez nem a problémás családok kiszorításáról szól, az önkormányzat lapjában mégis ingyenélőknek nevezték őket. A dolog vége az lehet, hogy a legszerencsétlenebb családok a környező falvakba viszik tovább a bajaikat, ahol Kazincbarcikának már nem kell törődni velük.

A cikk szerint a Kolorhét című kazincbarcikai önkormányzati lap májusi írása “Kirakják az ingyenélőket” – címmel számolt be a telepfelszámolás miatt rendezett közmeghallgatásról. A tudósításban leírják, hogy az önkormányzat a jövőben csak azoknak segít szociális bérlakással, akik “betartják az együttélés szabályait, fizetik a lakbért, együttműködőek, vigyáznak környezetükre, a gyermekeiket iskolákba, óvodába járatják, dolgoznak, s ezáltal jövedelemmel rendelkeznek. A hangoskodóknak, tartozásokat felhalmozóknak, az együttélési normákat elfogadni és betartani képtelen lakóknak viszont nem jár önkormányzati bérlakás”.

A projekt alapja az a 2018-2022-es ingatlangazdálkodási stratégia, amit tavaly decemberben egyhangúlag fogadott el az MSZP-s többségű képviselő-testület. Ez a mostani 269 szociális bérlakásból csak 50-et hagyna meg. Közben növelnék a piaci alapon, vagyis drágábban kiadható lakásállományt.