Magyar Oktatás és Köznevelés kategóriában:

a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola

„Van egy iskola Borsod megye egyik legszegényebb térségében, Hejőkeresztúron, ahová szeretnek járni a gyerekek. Cigányok is, nem cigányok is. Együtt játszanak az udvaron, közösen oldanak meg feladatokat, drukkolnak egymásért, amikor logikai versenyek zajlanak, stratégiai játékokban, dámában, sakkban, amőbában sorra nyerik az országos bajnokságokat. Nem tehetős szülők vagy szponzorált alapítványok, hanem három szegény önkormányzat, a kilencszáz lelkes hejőszalontai, a hatszáz lakost számláló szakáldi és az ezeregy fős hejőkeresztúri tartja fent a IV. Béla Általános Iskolát. Mégis megvan mindenük, számítógépes terem, interaktív táblák, tornaterem, sporteszközök – többségüket pályázatokon nyerték.” – írta az iskoláról három éve egy országos napilap.

Az iskola a Miskolci Egyetem bázisintézménye, Géniusz tehetségpont és a Komplex Instrukciós Program vezető iskolája. Tanulóik túlnyomó többsége hátrányos helyzetű. Az intézmény integrációs nevelést folytat, nagy hangsúlyt kap a tanulók képességének kibontakoztatása.  Eddig 16 iskola vette át oktatási és nevelési programjukat és alkalmazza sikerrel a hejőkeresztúriak útmutatása szerint.

Magyar Építészet kategóriában:

Bodonyi Csaba építész

1943-ban született Nyíregyházán. A budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán diplomázott: azóta folyamatosan középületek és települések tervezésével foglalkozik, 46 éven át Miskolcon. 1970-72 között, választott mestere, Plesz Antal mellett elvégzi a Budapesti Építőművész Mesteriskolát. 1988-tól az Interplan Kft. építész műtermét vezeti, majd 1990-ben saját műtermet alapít, ahol jelenleg is dolgozik. 25 esztendőn át Tokaj város főépítésze. Ezen idő alatt Tokaj Hild-érmes, Kós Károly-díjas, világörökségi település lett.

Néhány jelentősebb miskolci munkája: Egészségügyi Szakközépiskola, Építészek Közösségi Háza, Tudomány és Technika Háza, Miskolci Nemzeti Színház rekonstrukció és bővítés, Barlangfürdő rekonstrukció és bővítés, Művészetek Háza, Egészségügyi Szakiskola bővítése. Borsodban: Edelényi Kultúrház és l’Huillier-Coburg-kastély bővítésének generál tervezése, görög katolikus templomok Encsen, Ózdon, Szikszón (építés alatt), Tokaj sétálóutca, Hétszőlő és Dobogó borászat, Millenium hotel, Toldi fogadó, szabadtéri színház (Fesztiválkatlan), Mád Royal borászat, Dessewffy-Pallagi kúria és Kúria Hotel rendezvényháza.

Tervezői alkotó tevékenységét Ybl-, Széchenyi-, Pro Architectúra és országos Príma díjakkal ismerték el. Miskolc, Tokaj és Sajópetri Pro Urbe-díjasa, Miskolc város díszpolgára. Részt vett 30 fiatal építész miskolci letelepítésében, közösségi házuk megtervezésében. 1992-től a BME Építészmérnöki Kar címzetes egyetemi tanára, ugyanitt 1997-ben DLA fokozatot nyert. Aktív szereplője a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművész Szövetség szakmai közéleti tevékenységének. 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia, 2000-ben a miskolci Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Magyar Népművészet és Közművelődés kategóriában:

Gombos István fafaragó

Sátoraljaújhelyen született 1956-ban. Gyerekkora óta érdeklődött a fák iránt, különös vonzódást érezve. Apró gyermekként sok időt töltött nagyszüleinél egy hegyközi kis faluban, ahol a család paraszti életformája, a helyi népi kultúra és a fafaragás iránti érdeklődése kialakult és formálódott. Szerszámkészítő műszerésznek tanult, a szakma művelése mellett szabad­idejét a fafaragás, élményei szobrokba, domborművekbe való megjelenítése töltötte ki. 1995-ben, bár amatőrként a megélhetés bizonytalan volt, feladta a szakmát és csak a fafaragásnak szentelte minden idejét. Az első kiállítása 1991-ben a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumban volt: az első amatőr kiállítást számos további követte határainkon túl, Ausztriában, Szlovákiában és több magyar városban is. 1997-ben elnyerte a Népi Iparművész címet, mely további lendületet adott a munkához. Több alkalommal részt vett az Országos Betlehemi Jászol kiállításon, ahol munkáit többször díjakkal ismerték el. Alkotásai témái elsősorban a történelem, kiemelten a honfoglalás, az egyházi, népi kultúra, a szőlő és borkultúra. Vannak egész alakos szobrai, portrék és domborművek, melyek megtalálhatók szerte a világon Kanadában, az USA-ban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Thaiföldön, Franciaországban, Szlovákiában és természetesen Magyarország számos településén.

 A Prima Közönségdíj:   

 Debreczeni Sándor késes népi iparművész

 Miskolcon született 1951-ben, szegény munkáscsalád ötödik gyermekeként. A miskolci Pataki István Szakközépiskolában érettségizett, majd a Testnevelési Egyetem súlyemelő szakedzői szakán szerzett jeles diplomát. A súlyemelő sportban versenyzőként és edzőként is számtalan sikert aratott – többek között két világbajnoki bronz­érmet szerzett. 1990-től vállalkozó, 2000-től késes népi iparművész. 157-féle kést készített, ebből 79 viseli a Kézműves Remek címet. 2010-ben elnyerte a Miniszterelnöki Hivatal alkotói különdíját. 2012-ben dr. Parragh Lászlótól átvehette a kamara elnökének aranyérmét. 2013-ban felterjesztették a Népművészet mestere címre. A szakújságírók szerint évek óta világszínvonalon dolgozik.

Fotógaléria: F. Kaderják Csilla