Nemcsak sokat lehetett hallani Miskolc integrált településfejlesztési stratégiájáról az elmúlt hónapokban, de ugyanilyen fontos, hogy sokan vettek részt az elkészítésében. A múlt heti közgyűlés elfogadta a stratégiát, és azt a programot is, ami már konkrét projektterveket is tartalmaz. A tervezés lezárult, most már az „aprópénzre váltás”, tehát a projektek kidolgozása, majd a megvalósítás következik (sőt, bizonyos elemei már meg is valósultak). A koncepció kész, az alapján az értékrend is világosan látható, az uniós források rendelkezésre állnak – nagyon röviden így foglalható össze az ITS tervezési időszakát lezáró szerdai konferencia. 

A városházi tanácskozás előadói természetesen a részletekről is szóltak. Így például a tervezésben szakértőként részt vett Kocziszky György professzor a múltra is visszatekintett, mikor felvetette a kérdést: Quo vadis, Miskolc? – azaz merre tart Miskolc?

– Ha megvizsgáljuk a kiegyezéstől 2010-ig tartó mintegy másfél évszázad korszakait, akkor találunk olyat, amikor felfelé ívelő pályán volt a város, és olyat is, amikor nemcsak lejtőre került, de kimondottan gazdasági „beszakadásról” beszélhetünk. A ciklikusság természetes. A fontos az, hogyan találja meg a város újra a felfelé vezető utat. Azt lehet látni, hogy csak akkor tudott fejlődni, ha karakteres értékrendje volt. A gazdasági-fejlesztési beavatkozásoknak pedig mindig jól-lét javaslatokkal kell együtt járniuk – vont le fontos következtetést. 

Az ITS-ből jó példa erre, hogy az egyik kiemelt terület a foglalkoztatottság növelése, méghozzá oly módon, hogy mindenki találhasson munkát magának, aki dolgozni akar. Ez azt is jelenti, hogy a város letette a voksát a hátrányos helyzetűek mellett, célja, hogy a munka világából kiesett generációkat, és azok gyermekeit visszavezesse oda. Ebben partnerekre talált civil szervezetekben és a vállalkozásban is. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy partnerként tekint az egyetemre az innovatív, modern technológiák idevonzásában, a magasan kvalifikált munkaerő képzésében és itt tartásában.

A versenyképes gazdaság megteremtése közvetlenül is növeli a jólétet, azonban ezt a miskolci ITS városrehabilitációs, közlekedésfejlesztési, környezeti, egészségügyi és szociális fejlesztési elképzelései rendszerbe foglalva is programozzák. 

Kiss Gábor alpolgármester emlékeztetett: az átfogó célok közé tartozik a versenyképes gazdaság, a javuló életminőség, a növekvő biztonság, illetve a fenntartható környezet és a vonzó városkép. A projektek három csoportra bonthatók, ám fontos, hogy a kulcs-, az akcióterületi és a hálózatos projektek sem önmagukban állnak, mind egymást erősítik.

– Az állam ehhez 33 milliárd forintot biztosít. A források 60 százalékát, ahogy a kormányzat, mi is gazdaságfejlesztésre kívánjuk fordítani. A speciális operatív programokkal pedig további támogatásokhoz is juthat a város. Így például több tízmilliárd forintot kívánunk idehozni a közlekedés nagyléptékű fejlesztéseire, de ugyanígy a vállalkozások támogatásában, vagy például az óvodák, bölcsődék fejlesztésében is többmilliárdos támogatással számolunk – emelte ki. 

Konkrét példaként említette, hogy létre kívánják hozni az ország egyik legnagyobb ipari parkját, valamint egy infoparkot is, ahol az infokummunikációs vállalkozások egy helyen, hatékonyabban végezhetik fejlesztéseiket. Fontos terv egy modern szolgáltatóközpont létrehozása a belvárosban. Vagy például a Gazdasági és Innovációs Operatív Programok keretében támogatáshoz juthatnak a kis- és középvállalkozások is. Ám a gazdaságfejlesztő, beruházás-élénkítő projektekhez közvetlenül kapcsolódik sok más is – így például a Varga-hegyi út olyan fejlesztése, hogy az valóban elkerülőként működjön, javítva a város közlekedési rendszerét. 

A tanácskozáson a stratégiaalkotás folyamatáról Lengyel Katalin, a Miskolci Városfejlesztési Kft. ügyvezetője tartott előadást, és szó volt a 2014-2020 közötti uniós programokról is.