2021. augusztus 05. Krisztina
„Rendkívüli grafikai tudása mellé széles körű műveltség párosult”
Szepesi Sándor
|
2016. február 24. 22:25
|
frissítve: 2016. február 25. 16:57
Zórád Ernő (1911-2004) festő, grafikus, illusztrátor, karikaturista, a művészi értékű képregény talán legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselőjének munkáiból nyílt kiállítás szerdán este a Miskolci Galéria Rákóczi-házában.

kepregeny_160224_vcs_4.jpg

Zórád Ernő saját elmondása szerint a művészeti nevelést a gyerekeknél kezdte (mesekönyvek, diafilmek), történelmi és irodalmi képregényeket rajzolt a serdülőknek. Akvarelljeivel, varázslatos Krúdy Kalendáriumával és kivételes Irodalmi Pantheon sorozatával maradandót alkotott az irodalmat, művészetet kedvelők számára, és együtt emlékezett az idősebbekkel egy letűnt világra a Tabán-képeken keresztül.

kepregeny_szeles.jpg

Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg. Ez volt az első magyar szóbuborékos képregény, azelőtt ugyanis Magyarországon csak képaláírásos történetek jelentek meg. A következő évtizedekben számtalan képregényt rajzolt (főként Cs. Horváth Tibor szövegíróval), amelyek a kor szűkös lehetőségei miatt csaknem mind irodalmi művek adaptációi voltak és néhány oldalas fekete-fehér folytatásokban jelentek meg különböző magazinokban.

kepregeny_160224_vcs_9.jpg

A hetvenes és nyolcvanas években néhány munkája teljes füzetekben, akvarellel színezett, nagyalakú albumokban, egész oldalas festményekkel gazdagítva látott napvilágot (1975-ben a Winnetout is újrarajzolta). Ezek a füzetek – jobbára szintén irodalmi adaptációk és történelmi képregények – ma a gyűjtők féltve őrzött kincsei. Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázs-technikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között. Rendkívüli grafikai tudása mellé széles körű műveltség párosult, ennek köszönhetően mindig hitelesen tudott megrajzolni letűnt korokat, a történelmi személyeket és helyszíneket igyekezett a legapróbb részletekig hűen visszaadni.

kepregeny_160224_vcs_7.jpg

Zórád nem csak a képregényben alkotott maradandót, 1952-től kezdve számos diafilmet készített, magazinokat, könyveket illusztrált. Sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, és Móricz Zsigmond műveihez. Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat, akvarelljeiből többször nyílt kiállítás (először 1947-ben Budapesten), itthon és külföldön egyaránt. Mesterien bánt a vízfestékkel és annak fedőfestékes változatával, a gouache-sal. Legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott bohém Tabánt örökíti meg (a képeket évtizedekkel a városrész lebontása után, egykori vázlatai alapján és emlékezetből festette). Művei Balassagyarmaton és Ipolyságon a Városi Képtárban láthatók.

kepregeny_160224_vcs_1.jpg

Fotó: Végh Csaba

Vallotta, hogy egy képregény-rajzolónak mindent tudni kell, minden tudományterületen jártasnak kell lennie ahhoz, hogy hitelesen mutathassa be a művének tárgyát. Zórád Ernő 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, az I. kerületi önkormányzat a "Budavár Díszpolgára" címet adományozta neki.

kepregeny_160224_vcs_5.jpg

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat