Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke azt mondta: az intézet azon dolgozik, hogy a nemzet történelmének meghatározó helyszínei a lehető legszélesebb körben legyenek ismertek. 

Czunyiné Bertalan Judit, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára úgy fogalmazott: olyan megállapodást írtak alá, amelynek célja az, hogy a nemzeti történelmi helyekre méltán lehessenek büszkék a határon inneni és túli magyarok.

"Magyarországnak van mire büszkének lennie ezeréves múltjában" - hangsúlyozta.

Elmondta azt is: a magyar köznevelésnek az a célja, hogy mindazt, ami érték, és ami a múltból alapot ad arra, azt a modern kor kihívásainak megfeleltetve is elérhetővé tegye. Figyelnek arra, hogy "mindazon dolgokat, szimbólumokat, emlékhelyeket, értékeket, amelyekre méltón lehetünk büszkék", azokat a jövő generációjának is megmutathassák - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés korábban magyar emléknapokról és nemzeti emlékhelyekről döntött, ennek keretében március 27-ét II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánította.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke arról szólt, hogy 339 éve ezen a napon, Borsiban született II. Rákóczi Ferenc, akinek az élete népe szolgálatáról szólt, neve nemcsak a szabadságharccal folyt egybe, hanem a "nemzet szabadságvágyával is".

A fideszes politikus azt mondta: a Rákóczi-szabadságharc történelmünkben először teremtett nemzeti összefogást az idegen elnyomás ellen egy független Magyarországért. Ez "kívülről, nagyhatalmak miatt (...), belülről pedig a folyamatos széthúzás miatt elbukott" - tette hozzá.

Megemlítette azt is: a Rákóczi-szabadságharc ennek ellenére mindig erőt adott azoknak, akik ezt követően a szabadságért szálltak síkra.