– A miskolciak többsége úgy gondolta, a nagy károsanyag-kibocsátású, hétköznapi nyelven erősen füstölő ipar üzemek leállásával csökken majd a szmogveszély, azonban nem így történt. Miért?
– Egyrészt a város földrajzi elhelyezkedése miatt, ugyanis az itteni domborzat és klíma elősegíti olyan időjárási helyzetek kialakulását, amelyek miatt a kibocsátott szennyezőanyagok nem tudnak távozni a légkörből. Miskolcon szerencsére nem beszélhetünk klasszikus szmogról, csak egyetlen szennyezőanyag, a szállópor dúsul föl a levegőben, ez azonban nem kisebbíti az egészségügyi veszélyt. A városban az elmúlt 10 évben valóban tizedére csökkent az ipari eredetű szilárdanyag-kibocsátás. A belterületi főutakon csökkent a közlekedés intenzitása, korszerűsödött a tömegközlekedés járműállománya. Mindezt azonban ellensúlyozza, hogy megváltoztak a lakosság fűtési szokásai. Kimondhatjuk, hogy napjainkban a szállópor fő forrása a lakossági szilárd, tehát fa- vagy széntüzelés, ami egyre emelkedő részarányt mutat. Ugyanakkor Miskolcon csökkenő tendenciát mutat a szállópor éves átlagkoncentrációja, csökken az egészségügyi határértéket meghaladó szennyezettségű napok száma és a tájékoztatási, riasztási küszöbértékek túllépésének száma is. Azonban még így is magas – határértéket meghaladó – a szennyezett levegőjű napok száma, aminek vannak egészségügyi kockázatai.

– A szállópor nyilván más, mint amit a tévéről szoktunk letörölni. Nem lehetne megelőzni a szmoghelyzet kialakulását?
– Amit a tévéről letörlünk, az nagyobb szemcsékből áll, ezért nevezzük ülepedő pornak, ez kevésbé veszélyes az egészségre. A szállópor a levegőben található szilárd részecskék 10 mikrométertől kisebb frakciója, amit PM10-nek rövidítenek. Ezek a kicsiny részecskék bekerülhetnek a tüdő mélyére, ahonnan nehezen ürülnek ki. Ezért is veszélyesebbek.
A szmoghelyzeteket közvetlen eszközökkel nem lehet befolyásolni, hiszen azokon az adottságon, amikről az előbb beszéltünk, egyáltalán vagy egyik pillanatról a másikra nem lehet változtatni. A szennyezőanyag magas koncentrációjának kialakulása ugyanakkor hosszabb folyamat, emiatt a füstködriadó idején elrendelt intézkedések már nem képesek jelentősen csökkenteni a légkörben feldúsult szennyezőanyagok mennyiségét. Viszont fontos, hogy csökkentsük a további feldúsulás esélyét, ütemét!

– Egészségügyi kockázatról beszélt, hogyan lehet azt csökkenteni?
– A szmoghelyzet kialakulását, erősségét csökkenthetjük azzal, ha ilyenkor nem használjuk a személyautót, különösen a dízel üzeműeket, és közösségi közlekedéssel utazunk. Mérsékeljük a szilárd- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát, ha lehetséges, fűtsünk inkább gázzal. Ha mégis fát használunk, csakis szárazzal fűtsünk! Ne égessünk műanyagokat, és avart, kerti hulladékokat sem. A levegő szennyezettsége általában a késődélutáni, esti és hajnali órákban a legmagasabb, ezért olyankor, ha lehet, tartózkodjunk zárt helyen. Délelőtt és a kora délutáni órákban érdemes szellőztetni, sétálni, a szabadban tartózkodni.

A levegőminőségi adatok alakulásáról mindannyian tájékozódhatunk a http://www.kvvm.hu/olm/map.php?id=Miskolc honlapon. Nagy Dezsővel folytatjuk a beszélgetést, legközelebb arról lesz szó, hogyan lehet fával okosan fűteni.