A dobozokra Rudi Schlatter liboucheci születésű német állampolgár hívta fel a cseh hatóságok figyelmét, miután egy csehországi látogatása alkalmával megállapította, hogy szülei villája még áll, és nem kizárt, hogy az elrejtett dobozok is megmaradtak.

Schlatter közlése szerint a dobozokban kitelepítésre ítélt családja, rokonai és néhány ismerőse helyezett el számos olyan tárgyat, amelynek nagy hasznát vehették volna a háború utáni ínséges években, és amelyet nem tudtak magukkal vinni Németországba. A házban akkoriban mintegy ötven ember lakott.

"Egyedi leletről van szó. Ilyen nagy mennyiségű, a világháborús évekből származó, aránylag jó állapotban lévő tárgyat még egyszer sem sikerült sértetlenül megtalálnunk" - nyilatkozta Václav Houfek, az Ústí nad Labemben működő városi múzeum igazgatója.

Emlékeztetett arra, hogy a 2. világháború vége felé a helyi németek tudták, nehéz idők következnek, ezért sokan biztonságos helyre menekítették vagy elrejtették értékeiket és a mindennapi élethez szükséges tárgyakból is nagyobb mennyiségeket halmoztak fel, amit szintén elrejtettek.

"A pénznek akkoriban nem volt értéke. A mindennapi használati tárgyak nagy vagyonnak számítottak" - mutatott rá a múzeumigazgató.

A családi házban kialakított rejtekhelyet Schlatter megmutatta a cseh hatóságoknak, majd részt vett annak felnyitásán is. Miután a háború végén még gyerek volt, maga is kíváncsi arra, mi minden található a dobozokban.

A múzeum szakértői a héten megkezdték a dobozok felnyitását és leltározását. A ruhaneműk, bundák, kabátok, gombok, kalapok, szappanok, esernyők, villanyégők, háztartási eszközök, festmények mellett eddig régi újságok és náci propagandajelvények is előkerültek. 

A múzeum igazgatója és Rudi Schlatter megegyeztek, hogy az anyag teljes leltárba vétele után Schlatter ellátogat a múzeumba, megnézi a leletet és esetleg kommentárokat fűz hozzá.

A hatályos törvények szerint az ilyen leletek a cseh állam tulajdonát képezik. Houfek azonban bízik abban, hogy a múzeumnak sikerül megállapodnia az állammal, hogy teljes egészében elraktározhassa, kezelhesse a leletet, és bizonyos tárgyakat kiállíthasson.
    A 2. világháború után a csehszlovák állam kollektív háborús bűnösnek minősítette a szudétanémeteket és a magyarokat, megpróbálta elérni kitelepítésüket az országból. Az 1945 nyarán lezajlott potsdami nagyhatalmi konferencia azonban csak a szudétanémetek kitelepítését hagyta jóvá, a magyarokét nem. Mintegy hárommillió németet telepítettek ki Csehszlovákiából, míg a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot más eszközökkel próbálta meg felszámolni a korabeli csehszlovák rendszer.