Képgaléria! Fotó: Mocsári László

A Miskolc-Belvárosi Nagyboldogasszonyról elnevezett görög katolikus püspöki székesegyházban szerda délelőtt 10 órakor vecsernyére gyülekeztek a hívek. Míg a templomban a szertartás első része zajlott, addig kinn, a székesegyház elé diákok érkeztek – ők álltak sorfalat a vendégek számára a közeli püspöki hivataltól vezető járdán, valamint a templom körül.

A vecsernyét követően aztán megérkeztek a püspökök, majd Leonardo Sandri bíboros megszentelte a székesegyház homlokzatát. Ezt követően menet indult a templom körül, s a metropoliták a külső falakat szentelték meg.

Ezek után vonultak be a templomba, ahol folytatódott a szertartás: Sandri bíboros mondott homíliát, Erdő Péter pedig köszöntőt. A bíboros, Esztergom-budapesti érsek kiemelte, sok fájdalom, de sok váratlan felvirágzás és öröm is kísérte a magyar katolikus közösség történetét. Ennek a folyamatnak a sodrában áll a magyar görög katolikus egyház szervezetének fejlődése is. Erdő Péter emlékeztetett, egyetlen egyházmegye és egy apostoli exarchátus helyett, Ferenc pápa rendelkezése nyomán metropolitai egyház alakult, amelyben három egyházmegye foglal helyet.

– Ez a pápa nevében kormányzó közösség most önálló részegyház, teljes jogú egyházmegye lett. Orosz Atanáz püspök pedig a szentatyától megyéspüspöki kinevezést kapott. A megújuló székesegyház épülete és a kialakult püspöki székház számos intézménnyel és értékes tevékenységgel együtt jelzi ennek a közösségnek a hitét és erejét. De a magyar görög katolikus egyház fejlődése erősíti az egész magyar katolikus egyházat is. Ezért mindannyian hálát adunk Istennek és köszönetet mondunk a szentatyának – fogalmazott a bíboros.

Az egyházi vendégek között ott volt még mások mellett Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius, a Magyar Katolikus Püspöki Kar püspökei, a szomszédos görög katolikus egyházmegyék püspökei, és a miskolci egyházmegye papsága.

Emellett a testvéregyházak és a társadalmi szervezetek vezetőit, képviselőit is várták az eseményre. Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, az új egyházmegyével az egész Kárpát-medencei magyarság gazdagodott, hiszen – emelte ki Balog Zoltán – „a lelki közösségek olyan belső erőt sugároznak, ami nélkül nem ér semmit a gazdasági növekedés sem”.

– Itt most erősödött Miskolc, erősödött a megye, s ahogy én szoktam mondani: Felső-Magyarország is. S hogy ne csak földrajzi, hanem lelki, erkölcsi és gazdasági értelemben is „Felső” lehessen, abban az irányban ez egy nagyon jó lépés – fogalmazott.

– Újra erősödött Miskolc! – hangsúlyozta Kriza Ákos is. A város polgármestere hozzátette: a görög katolikus egyházmegye nemcsak szimbolikusan, hanem a mindennapi életben is nagyon komoly részt vállal a város spirituális életében. Emellett a közfeladatokból is bőségesen kiveszi a részét, az oktatási intézmények üzemeltetése révén.

– Úgy gondolom, hogy a jövőnek úgy lehet gyermekeket nevelni, ha jelen van az egyház a hétköznapokban. Miskolc városa egyre jobban erősödik ilyen szempontból is – mondta.

Balog Zoltán és Kriza Ákos mellett jelen volt még Kovács Zoltán kormányszóvivő, Demeter Ervin kormánymegbízott, valamint Lukács Irén, a megyei kormányhivatal főigazgatója.

Mint a minap.hu is megírta, a Búza téri székesegyházban korábban restaurálták a szentély falfestményeit, pótolták az ólomablakok hiányzó részeit, korszerűsítették a fűtést, valamint új bútorok is készültek. A külső felújítás 2014 tavaszán kezdődött, az eltelt hónapokban egyebek mellett kijavították a tetőszerkezetet, újravakolták a falakat, építettek egy diakónusi sekrestyét és egy keresztelő kápolnát, valamint a festett ólomüveg-ablakokat fedő külső üvegtéglákat is elbontották – helyükre hőszigetelt üveget helyeztek, így kívülről is láthatóvá téve az ablakok képeit. A főhomlokzatot pedig Seres Tamás festő-restaurátor faliképei, szekkói díszítik.

Ugyanakkor a rangjához méltó módon renovált székesegyház környezete is megújul. A templom melletti parkoló a város jóvoltából már elkészült, jelenleg a zárt belsőudvar kialakításán dolgoznak. Az udvart egy rézsűvel megtámasztott kerítés veszi majd körül. Az így kapott, lelki-szellemi feltöltődésre alkalmas tér igazi kis zöld oázisa lesz a Búza tér környékének: a közel 200 négyzetméter zöldfelületen 30 fát, több mint félszáz borsolyabokrot, valamint borókát, buxust és borostyánt ültetnek el.

A múlt század elején épült, 1912-ben felszentelt, Nagyboldogasszonyról elnevezett székesegyház renoválása mintegy százmillió forintba került, a munkát állami forrásból fedezte az egyház, a templom belső megújítását pedig a hívők adományai tették lehetővé.