„Minden vitéz lovag 's nemes úrhölgy, 'ki úgy érzi, hogy végzettsége 's képzettsége, valamint honi vagy külhoni tapasztalási 's szolgálatai alkalmassá tétetik e nevezetes pozíció betöltésére, ne habozzék 's mérettessék meg eme békés küzdelemben 's postafordultával, élete történetének 's tapasztalásinak bemutatásával, mihamarabb jelezze e bátor szándékát” – állt a Diósgyőri vár kapitányi pozíciójára kiírt pályázatban. Az egész országot bejárta ez a rendhagyó álláshirdetés: mindenkit érdekelt, vajon ki lesz az a „lovag” vagy „nemes úrhölgy”, akinek legfőbb feladata lesz a „vár védelmezése, környező birtokinak óvása, vásárinak 's vigalminak rendezése, hű vitézinek 's lovagjainak, becses hölgyeinek 's asszonyainak vezetése”.

Csaknem 60 szakember jelentkezett az ország minden részéről, hogy betölthessék a Diósgyőri vár kapitányi tisztjét. – Amikor először megláttam az álláshirdetést, nem volt kérdés, hogy jelentkeznem kell. Amellett, hogy abszolút megfeleltem az elvárásoknak (rendezvényszervező és kommunikációs szakemberi múlt, nemzetközi kapcsolatok, haditornász és életmód-rekonstrukciós múlt), egy gyerekkori álmom vált valóra azzal, hogy én lehetek a várkapitány – részletezte Kismartoni Péter. – Arról nem is beszélve, hogy egy várnak szüksége van arra, hogy valaki megvédje, pláne, mivel Nagy Lajos is lovagkirály volt – hangsúlyozta.

Péter több mint 15 éve foglalkozik haditornával, életmód-rekonstrukcióval, a középkorral. Jelenlegi csapata az Alba Societas, rendszeres résztvevője több, neves nemzetközi történelmi rendezvénynek: Trecentesca (Morimondo, Olaszország), A. D. 1387 - Battaglia a Terra del Sole (Terra del Sole, Olaszország), Calisia 1383 (Kalisz, Lengyelország). Részt vett olyan nagy történelmi megemlékezéseken, mint: 2010-ben a Grünwaldi csata 600. évfordulójának meghívásos megemlékezés, 2015-ben az Azincourt-i csata 600. évfordulójára rendezett „újrajátszás”, 2016-ban ott volt a dániai Middelalder Centeret fennállásának 25. évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi rendezvényen.

Voltál már korábban a Diósgyőri várban?
– Voltam már a várban, de még az átépítés előtt, mint történelem szakos hallgató, de tudok a forgatagról is. De miután jelentkeztem az állásra, szándékosan nem jöttem el körülnézni: elhatároztam, hogy amíg nincs döntés az állással kapcsolatban, addig be sem teszem a várba a lábam – mondta nevetve. – Szerettem volna szűz szemmel látni, mit is kap a vár leendő kapitánya. Így akkor jártam be először a Diósgyőri várat, amikor Lovász Emese körbevezetett. Egyszerűen fantasztikus a vár népe! Amikor végignéztem a várat és a Lovagi Tornák Terét, az volt az első gondolatom: ki kell használni, ami itt van – élni kell ezzel a lehetőséggel, ami ebben a várban van!

Mennyire ismered Miskolcot?
– Budaörsi vagyok, úgyhogy nem igazán ismertem eddig a várost. Nagyon szeretném bejárni minden kis zugát, és valóban megismerni, hiszen Diósgyőr és a vár nem működik a város nélkül – emelte ki. – Eddig azonban még nem nagyon volt időm a váron kívüli élettel is foglalkozni, hisz’ először a vár népét kell megismernem, így minden időmet ott töltöm. Az emberek viszont, akikkel eddig Miskolcon találkoztam, nagyon segítőkészek voltak – tette hozzá.

A fiaid mit szóltak ahhoz, hogy te lettél a kapitány?
– Három gyermekem van, akik már hozzászoktak ahhoz, hogy nem igazán tudják az embereknek elmagyarázni, hogy az apjuk mivel is foglalkozik. Eddig kommunikációs igazgató voltam egy multinál – azt a foglalkozásomat se nagyon tudták másoknak elmagyarázni –, most pedig szintén hatalmas szemeket meresztenek, amikor az „Apukád mivel foglalkozik?” kérdésre azt válaszolják, hogy várkapitány – nevetett. – Mindenki nagyon büszke rám a családban.

Miért jó nekünk, miskolciaknak, hogy te lettél a várunk kapitánya?
– Úgy érkeztem ide, hogy minden kritériumnak megfeleltem, ami a pályázatban szerepelt. Ezen kívül az életfelfogásom és a szemléletmódom olyan, ami ennek a várnak a hangulatához abszolút passzol. A vár népe elfogadható figurát találhat bennem, hiszen az a célom, hogy a Diósgyőri vár célponttá váljon, ne csak átutazóba essenek be ide az emberek. Azt szeretném, ha úti cél, és nemcsak egy állomás lenne. Az sem utolsó, hogy nagy nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezem, amelyet szeretnék kamatoztatni is: az a célom, hogy külföldi csapatok is jöjjenek a várba és vigyék hírét a Diósgyőri várnak és népének.