Ismeri a cicabetűt? – Szignók, amik nemcsak egyediek, hanem különlegesek is
Juan Carlos Varillas Bazán egyedülálló figura a maga nemében. A 31 éves perui férfi a helyi rendőrségen szerzett hírnevet magának, amikor egy júliusi napon öt másik férfival együtt illegális fegyverbirtoklás vádjával őrizetbe vették. A rend őrei először azt hitték, Bazán csak trollkodott velük, ám, amikor összehasonlították az aláírást a személyigazolványos szignóval, teljesen ledöbbentek: név helyett ugyanis egy kiscicát találtak az aláírás fülnél.
Miután sikerült abbahagyniuk a nevetést, a kapitányság egyik dolgozója lefényképezte, majd feltöltötte a rendőrség Facebook-oldalára az autogramról készült fotót. Nem kellett hozzá sok idő, hogy a média is szimatot fogjon, majd riporterek egész serege rohamozza meg Bazánt, hiszen érthető módon mindenki tudni akarta: miért pont egy kiscica?
Mint kiderült, Bazán 16 éves korában kapott egy kismacskát, ami nagyon a szívéhez nőtt, ezért méltó megemlékezésnek gondolta, ha neve helyett a cicáról készült rajzot használja kézjegyként. Bár elmondása szerint a hivatalokban többször figyelmeztették, hogy változtassa meg szignóját, mielőtt nagyobb baja származna ebből a későbbiekben, ő nem tágított elképzelése mellől.
A férfit egyébként azóta kiengedték, mivel ő csak a gyanúsítottak sofőrje volt, és az egész fegyverbirtoklásról fogalma sem volt. Ellenben beperelte a rendőrséget, amiért a beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozták az aláírását.
John Castagno, 89 éves amerikai képzőművész az aláírások szakértőjeként mostanáig 17 könyvet írt, melyekben egyebek mellett kategorizálta a történelem legérdekesebb szignóit. Első kötetéhez több mint tízezer szimbólumot és mintát sikerült összegyűjtenie, vagyis nem Bazán az egyetlen, aki izgalmasabb módját választotta személyiségének kifejezéséhez.
Közülük talán James McNeill Whistler büszkélkedhet a legfigyelemreméltóbb szignatúrával. A képzőművész a 19. század második felének Amerikájában, az úgynevezett aranyozott korban tevékenykedett. Nehéz idők jártak akkoriban, a kapitalizmus elterjedésével ugyanis az alkotók többször megtapasztalhatták, hogy azok az eszmék, melyek egykor nemzetté tették Amerikát, lassan a feledés homályába vesznek. Hogy pontosan miért, nem tudni, de akkoriban Whistler a fentebb látható pillangómintákat használta szimpla aláírás helyett.
Készítse fel autóját is a téli utazásra! – Fontos tudnivalók, mielőtt külföldre indulna
Vannak olyan szabályok, melyek hazánkban nem, máshol viszont fokozott ellenőrzés alá esnek – ezeket gyűjtötte össze a femina.hu.
Ausztria:
Itt november 1-jétől április közepéig havas, jeges útviszonyok esetén kötelező a téli gumi. Az országba utazóknak, és az átutazóknak is rendelkezniük kell hólánccal, melynek hiányában egy határellenőrzés során vissza is fordíthatnak. A hólánc használata miatt kiróható bírság 35 eurótól indul, és az 5000 eurót is elérheti, ráadásul ki is tilthatnak a forgalomból.
Szlovákia:
Itt nem dátum-, hanem időjárásfüggő a téli gumi kötelező használata: a havas, jeges utakon csak ezzel szabad közlekedni. Elfogadják még a négy évszakos abroncsot is, de nyári gumival közlekedőknek 60 eurós, azaz 20 ezer forintos büntetéssel kell számolniuk. A hólánc használata nem megengedett, és a gyorshajtást is szigorúan büntetik: akár 830 eurós, 265 ezres bírságra is számíthat, aki nem tartja be a sebességhatárt.
Az alkoholfogyasztást illetően Szlovákiában is zéró tolerancia uralkodik.
Szerbia:
A téli gumi használata kötelező, éppúgy, mint a hólánc megléte.
Kisgyereket ölben az első ülésen szállítani nemcsak veszélyes, de a szerb hatóságok ezért a komoly bírságon kívül akár harminc nap börtönbüntetést is kiszabhatnak.
Románia:
Itt a jogszabályok november 15-től március 31-ig követelik meg a téli gumi használatát. Fontos tudni hogy, amennyiben bizonyítható, hogy valaki a gumiból kifolyólag jobb esetben csak torlódást, súlyosabb esetben balesetet okoz, a biztosító nem fog fizetni, sőt, a kártérítésen felül hatósági büntetést szabhatnak ki, ennek összege pedig elérheti a 150 ezer forintot is. Bár itt a hólánc nem kötelező, érdemes magunknál tartani: az utakon előfordulhatnak hóval fedett részek, ahol előírás a használata.
Az alkoholfogyasztás pedig szigorúan tilos vezetés előtt és közben.
Lengyelország:
Itt nem kötelező a téli gumi használata, azonban bizonyos útszakaszokon betartandó lehet, így érdemes alapból azzal elindulni. A hóláncot se felejtse otthon, hiszen kötelező téli tartozék, enélkül megtagadhatják az országba való belépést a határnál. A zéró tolerancia az alkoholra vonatkozóan nemcsak az utakon, hanem az ország teljes területén érvényes: tilos felpattintani egy doboz sört a parkolóban, akkor is, ha nem ön a sofőr.
Hogy legyen januárig gyönyörű a karácsonyfánk?
A hagyomány szerint a fenyőfának vízkeresztig – január 6-áig – lakásunk díszének kéne lennie, ám ez nem mindig alakul így... Mi történik akkor, ha a tűlevelek már sokkal előbb elkezdenek lehullani? Sok fa alig éli túl a karácsonyt, a megfelelő módszerrel azonban meg lehet hosszabbítani az életüket – írja a femina.hu. Íme, néhány apró, ám annál hatásosabb tipp:
A legtöbb modern talpba már tölthető víz. Ha ilyen talpban áll a fa, nincs más dolgunk, mint rendszeresen öntözni. Naponta ellenőrizzük, hogy elég víz van-e alatta.
Ha olyan talpazatban áll a fa, amelyikbe nem lehet vizet tölteni, akkor is van megoldás: fúrjunk néhány lyukat a fa törzsébe, hogy azon keresztül öntözhessük.
A fa a levegőből is hozzájuthat valamennyi folyadékhoz, ezért érdemes gondoskodni róla, hogy mindig párás legyen az otthonunk. Használjunk párásítót, vagy helyezzünk cserépedényben vizet a radiátorra.
Ne helyezzük a karácsonyfát hősugárzó közelébe, mert attól gyorsabban veszít vizet, és hamarabb elkezd száradni. Így ráadásul a lakástűz kialakulásának veszélye is jelentősen csökken. A karácsonyfa legjobb helye egy félig napos ablak mellett van. A keletre néző az ideális, itt ugyanis reggel kap fényt, délután viszont árnyékban lehet. A túl sok napfény hamar kiszárítja a karácsonyfát, de a sötét is megrövidítheti az életét.
Ajándékcsomagolás az utolsó pillanatban: meseszép és végtelenül egyszerű megoldások
A hosszasan kígyózó sorok néhány üzletben, ahol vállalják a megvásárolt holmik becsomagolását is, elrettentőek tudnak lenni. Sokan ezért az utolsó pillanatig húzzák, hogy ünnepi köntösbe bújtassák a szebbnél szebb tárgyakat, melyekkel szeretteiket meg szeretnék örvendeztetni karácsony alkalmából.
De december 24-én kevés üzletet talál nyitva a vásárló, nem beszélve arról, hogy ekkorra már a legszebb csomagolópapírok otthonra találtak a kicsit korábban előre gondolkozóknál. De ne csüggedjen: egy egyszerű, natúr, barna papírból és otthon található kiegészítőkből csinos borítást adhat az ajándékoknak.
Színes szalagokkal vagy természetes hatású spárgával kösse a helyére a csomagolást. Összeállításunkban egyszerű, néhány perc alatt elkészíthető változatokat mutatunk, melyekhez nem kell különösebb kézügyesség.
Hétfőn landol a Marson az InSight robotgeológus űrszonda
A május 5-én útjára indított InSight lesz az első űrszonda, mely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszáll a vörös bolygóra. A landolással megkezdődik a robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója, az InSight lesz az első űrszonda, mely a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét.
Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány arról, hogy keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is.
Férfinak hitték, de nő volt a viking harcos
Lapozgathatnánk vissza a képzeletbeli könyvben, hol és mikor csúszhatott be a tévképzet, hogy a vikingek voltaképpen nagy darab, hosszú hajú, vad természetű férfiak lettek volna, akik hajókkal szelték a vizeket, sorra vívva harcaikat ellenségeikkel. Bár e tulajdonságok zöme stimmel, egy valami mégsem: ellentétben azzal, amit sokan, laikusok gondolnak, a harcosok között nők is voltak.
A történelemben és archeológiában jártasak természetesen erre utaló feljegyzésekből ezt jól tudják, de erre a tényre már egyéb tudományos bizonyíték is született, mégpedig vikingek földi maradványainak DNS-vizsgálata során. Sokáig maguk a szakértők is tévedésben voltak. Európa-szerte viking harcosok temetkezési helyeinek ezreire bukkantak régészeti ásatások során. Az az elmélet terjedt el, hogy azok a viking sírok, amelyekben fegyvereket találtak, férfiaké voltak, azok pedig, amelyben ovális brossal temették el a holtat, nőké. Mindaddig élt ez az elgondolás, mígnem 2017-ben Charlotte Hedenstierna-Jonson és más kutatók az Uppsala és a Stockholmi Egyetemről alaposabban meg nem vizsgáltak egy mindig férfinek hitt viking csontvázat.
Svédország északi területéről származott, Birka városából, ahol egyébként mintegy 3 ezer viking sírt találtak már, nemcsak harcosokét, de kereskedőkét, kézművesekét is egyaránt. A sírnak a Bj 581 jelet adták, és a 19. században tárták fel. Az említett újravizsgált emberi maradványt egy karddal, baltával, nyilakkal, harci késsel, lándzsával, két pajzzsal, két lóval és egyéb harci eszközökkel temetve találták meg.
Világos volt a szakértők számára, hogy magas rangú katonatiszt lehetett, és jó ideig az is, hogy férfi volt. Annak ellenére is, hogy egy 1970-es csontvizsgálat is arra mutatott a csípő- és arccsont alapján, hogy női maradványokról van szó. Az archeológusok egyszerűen a hátuk mögé dobták a feltételezést, mondván, aki ilyen harci felszereléssel volt eltemetve, nem lehetett nő.
2017-ben, amikor ismét megvizsgálták ezt a csontvázat, immáron DNS-vizsgálat is történt, és egyértelművé vált, hogy a magas rangú viking katonatiszt nő volt. Mint közben kiderült, több olyan ásatás is volt már, ahol hasonlóan nőinek tűnő maradványokat tituláltak csak a felszerelések miatt férfi viking harcosok csontjainak.
Furcsa jelenséget fotóztak a Marson
A Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda High Resolution Imaging Science Experiment - HiRISE - kamerájának köszönheti a NASA azokat a rendkívüli felvételeket, melyek az utóbbi időben napvilágra kerültek. Az űrkutatási hivatal fotói meglehetősen fura, pókszerű jelenségeket ábrázolnak, melyek külsőre nagyon hasonlítanak az ízeltlábúakhoz, de valójában teljesen másról van szó.
Túl zsúfolt a napirendje? Sebaj, ettől csak boldogabb lesz!
Könyvek, filmek, plakátok – mind azt hirdetik, a vidéki élet nyugalma boldogabbá tesz. De valóban az tesz valakit igazán boldoggá, ha nyugisabb az élete, és olykor egész nap háton fekve bárányfelhőket bámulhat? Kanadai kutatók szerint hosszú távon biztosan nem.
Jeanette Bicknell, a torontói York Egyetem szakértője úgy véli, a nagyvárosi emberek boldogabbak a vidéken élő társadalaomhoz képest. Véleménye szerint, a miértet az időbeosztásban kell keresni: egy friss kanadai kutatás szerint a nagyvárosokban lakó, pörgősebb életet élő emberek általában jelentősen boldogabbak, mint a vidékiek. A tanulmány 31 ország közreműködésével készült, eredményeik alapján pedig Bicknell úgy nyilatkozott, a társadalmi elégedettséghez, illetve a gazdasági jóléthez elengedhetetlen az egyének boldogsága. Ez nem meglepő, az viszont sokkal inkább, hogy a boldogság kulcsa a tartós elfoglaltság, hiszen ezáltal az emberek fontosnak érzik magukat. Ellenben ha huzamosabb ideig nincs mit csinálniuk, az idővel depresszióhoz, szorongáshoz vezethet.
Egy másik, szintén kanadai kutatásban 400 ezer embert kérdeztek egy széles körben elterjedt boldogságmérő skála használatával. Megállapították, hogy bár a nagyvárosokban magasabb az átlagfizetés, és szélesebb a lehetőségek köre mindenféle téren, a kisvárosokban erősebb a közösségi összetartozás érzése, ezért ott sokkal nyugodtabb az élet, a lakók pedig boldogabbak.
Paul Dolan brit közgazdász- és boldogságkutató korábbi interjújában arról mesélt, hogy a boldogság mindenki számára elérhető; elég, ha felhagyunk a túlzott agyalással. Ha ugyanis mélyenszántó filozófiai beszélgetések közepette keressük az élet értelmét, könnyen elfeledkezhetünk a legfontosabbról: a mindennapi élvezetekről.
– Több figyelmet kellene szentelnünk arra, hogyan érezzük magunkat napról-napra, pillanatról-pillanatra – vélekedik Dolan. Végső soron tehát nem az számít, faluban élsz-e vagy városban, hanem hogy megtaláld azt a mindennapi tevékenységet, ami feltölt és kiszakít a mókuskerékből. Lehet ez futás, olvasás, zenehallgatás, játék a gyerekkel, a lényeg, hogy örömet okozzon. És hogy soha ne hagyj fel vele.
Piramis méretű aszteroida tart a Föld felé
Hamarosan, egészen pontosan jövő héten elszáguld bolygónk mellett a 2016 NF23 jelű aszteroida, amelynek mérete a gízai nagy piramis méretével vetekszik – írja a Femina.
Az égitest augusztus 29-én nagyjából 4,8 millió kilométerre lesz a Földtől. Ez 0,03 csillagászati egységet jelent (egy csillagászati egység megegyezik a Nap és a Föld átlagos távolságával).
A 2016 NF23 mintegy 32 ezer kilométer/órás sebességgel robog, ezért a potenciálisan veszélyes objektumok közé tartozik. Akárcsak minden olyan égitest, melyek keringésük során 0,05 csillagászati egységnél közelebb férkőznek a Földhöz, fényességük pedig eléri a 22 magnitúdót. A szóban forgó objektum fényessége 22,9 magnitúdó, vagyis bőven belefér a kategóriába.
A NASA szerint a 2016 NF23 akár 70-160 méter széles is lehet, ezért folyamatos figyelemmel kísérik az aszteroidát - több másik objektummal egyetemben -, hogy kiderítsék, tényleg veszélyezteti-e a bolygót.
A NASA az utóbbi időben kiemelt figyelmet fordít a 2016 NF23-ra hajazó földközeli objektumok tanulmányozására. Számításaik alapján ugyanis a legnagyobb – 1 kilométernél szélesebb – égitestek 90 százalékát már megtalálták. Azonban a kisebb, potenciálisan veszélyes aszteroidák mibenléte továbbra is rejtély – mindössze 10 százalékukat azonosították.
Íme, az ötöslottó nyerőszámai - ezen a héten 1,131 milliárd forintot lehetett nyerni
Augusztus 11-én a televízióban közvetített ötöslottó számsorsoláson az alábbi nyerőszámokat húzták ki emelkedő számsorrendben: 17, 37, 43, 66, 68.
Telitalálatos szelvény ezúttal sem született, így a jövő héten a várható nyeremény 1,25 milliárd forint lesz.
