Hangfelvétel érkezett a Marsról
A robotgeológus űrszonda érzékelői december elsején észlelték azt a „kísérteties mély zúgást”, amelyet a másodpercenként 4,5-6,7 méter sebességű, északnyugat-délkeleti irányú szél vibrálása okozott. A szél iránya megegyezik azoknak a portölcséreknek az irányával, amelyeket még az űrből figyeltek meg a leszállóhely térségében – írja a hirado.hu.
– Ez az első eset, hogy olyan műszerek vannak a Mars felszínén, amelyek az emberi fül számára is hallható frekvenciában képesek észlelni a zajokat – mondta Thomas Pike, a projekt szenzorokkal foglalkozó tudósa. Az Imperial College London kutatója szerint a felvett zaj kissé hasonlít egy szélben lobogó zászló hangjára.
A hangfelvétel rögzítése nem tervezett siker. A misszió egyik fő célja a Marson történő mozgások mérése, és ezek része a hanghullámok okozta rezgés is – mondta Bruce Banerdt, a NASA audioklipeket közzétevő kaliforniai központjának (Jet Propulsion Laboratory, Pasdena) főkutatója.
A űrszonda napelemei körül süvítő szél hangját az Insight két nagyon érzékeny szenzora, egy beépített légnyomás-érzékelő és egy fedélzeti szeizmográf észlelte és rögzítette. Az előbbi, amely meteorológiai adatokat gyűjt, közvetlenül érzékeli a légköri vibrálást, a szeizmográf pedig, amelynek 2,2 méter átmérőjű kiterjesztett szárnyai két nagy elálló fülre emlékeztetnek, az űrszonda szél okozta rezgését észlelte.
A videó forrása: NASA/JPL-Caltech
Amerikai képviselők álltak ki Orbán Viktor mellett
Azzal vezeti fel a levelet, hogy az EP nemrég megbüntette Magyarországot, amiért mint szuverén ország él a jogaival és erősíteni igyekszik nemzeti öntudatát, ezért ők ismét kifejezésre juttatják, hogy támogatják a miniszterelnököt és demokratikusan megválasztott kormányát – írja az MTI.
„2018. áprilisi választási győzelmük egyértelműen igazolja, hogy a magyar nép erős felhatalmazást adott önöknek az ország határainak megvédésére és a küzdelemre az illegális migráció ellen, amely veszélybe sodorja a nemzeti szuverenitást és az alapvető európai értékeket: a zsidó-keresztény hagyományokra épülő civilizációt, a szabad piacgazdaságot és a szuverenitást értéknek tartó erős nemzeteket. Csakis a magyar népnek szabad döntenie arról, hogy az önök kormánya milyen politikát folytasson!” – írta Harris a levélben.
Hálásak azért is – mint írta –, hogy Orbán Viktor felszólalt az Európai Parlamentben az antiszemitizmus és az ellen, hogy – a levélírók fogalmazása szerint – „Brüsszel támogatja az Izrael-ellenes nézeteket”.
Harris dicséri a kormányfő arra tett erőfeszítéseit – és ezekben is melléállnak –, hogy az Európai Unió berkeiben és más nemzetközi fórumokon támogassák és védjék Izraelt, mint az Egyesült Államok és Magyarország közös szövetségesét.
Harris hitet tesz az Egyesült Államok és Magyarország közötti erős szövetség további erősítése mellett, tekintve, hogy a két ország sok kérdésben azonos állásponton van. Az összekötő kapcsok között említi az erős gazdasági szálakat, az együttműködést a nemzetközi és iszlamista terrorizmus elleni küzdelemben, az üldözött keresztények közös támogatását, valamint a közös hitet az erős határbiztonság és honvédelem fontosságában.
Az EP az úgynevezett Sargentini-jelentés elfogadásával szeptember 12-én kezdeményezte a jogállamisági eljárás megindítását Magyarország ellen.
Gyásznap lesz szombaton Olaszországban
Az eddig megtalált áldozatokon kívül még további tíz-húsz ember tűnhetett el az észak-olaszországi A10-es autópálya genovai hídjának keddi összeomlásakor – mondta csütörtökön Francesco Cozzi genovai főügyész.
Matteo Salvini belügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy azért nehéz megállapítani a tényleges számot, mert előfordulhat, hogy valakinek az eltűnését bejelentették családtagjai, de pusztán az is lehet, hogy nyaralni mentek, el is érték úticéljukat, de nem léptek kapcsolatba rokonaikkal.
A balesetben a friss adatok szerint 39 ember halt meg.
A kórházban ápoltak többségének súlyos az állapota. A római kormány rendkívüli, 5 millió eurós segélyt utalt a halálos áldozatok családtagjainak, és 12 hónapos szükségállapotot rendelt el a Genovát is magába foglaló Liguria térségben – közölte az M1 Híradója.
Genovában szerdán is egész éjszaka dolgoztak a kotrógépek, emelődaruk, megpróbálták elmozdítani a több tonnás híddarabokat a keddi szerencsétlenség helyszínén. A mentők abban reménykednek, hátha találnak olyan rést, hasadékot a törmelékek között, ahová valaki beszorult, és így élve maradhatott. Bár tudják, hogy erre kevés az esély, egyelőre nem adják fel.
A híd leszakadt része előtt mementóként ott áll egy kis zöld kamion. A jármű sofőrje valószínűleg új születésnapját ünnepelheti, csupán méterekre állt meg a szakadéktól. Sokak azonban nem voltak ilyen szerencsések, 30 személyautó és 3 kamion zuhant a mélybe.
Nincsenek egyszerű helyzetben a viadukt közelében élők sem, 311 családot, összesen 634 embert kellett kitelepíteni a híd környéki utcákból, mert félő, hogy több épület is összedőlhet.
A kormányfő a helyszínre látogatva elmondta: a genovai polgármester arról tájékoztatta őt, hogy a kilakoltatottak többsége rokonoknál, barátoknál keresett ideiglenes szállást, de idővel, nyilván mindenkinek biztosítani kell egy új otthont. Guiseppe Conte a helyi kórházba is ellátogatott. A hídomlásban tizenhatan sérültek meg, közülük tizenketten válságos állapotban vannak.
Apad a Duna
Egy ötven méternél hosszabb félsziget alakult ki a Duna alacsony vízállása miatt a Margit híd középső pillérének déli oldalán. Átjárhatóvá vált a pillér aljában húzódó alagút is, amely máskor víz alatt van. Szárazra került továbbá számos vasbeton és faragott kő is, olyan hídelemek, amelyek a 2011-es felújítás, illetve az 1944-es robbantás előtt lehettek a híd részei. Az ideiglenes félszigetre gerillaakció keretében egy pad is kikerült, amelyen helyet foglalva egészen szokatlan nézőpontból élvezhetjük a főváros panorámáját.
A Margit híd déli csücskénél nemrégiben egy, ugyancsak a víz alól előkerült buszmegálló táblát is felállítottak a járókelők, amelyet valószínűleg a partra sodort a víz, de egyelőre még nem tudni hogy honnan.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a napokban közölte az MTI-vel, hogy alacsony a vízállás a Duna budapesti szakaszán, már az Ínség-szikla is kilátszik a Gellért-hegy lábánál. Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál előbukkan. Ez egy meglehetősen alacsony és viszonylag ritkán mért vízszint. A szikla innen is kapta a nevét, hiszen csak tartós aszály idején mutatja meg magát – jegyezték meg.
Több drónfelvétel is készült arról, hogy az Esztergom melletti szigetet elválasztó, a Kis-Duna sétány mellett található ágból szinte teljesen eltűnt a víz, lényegében száraz lábbal át lehet kelni ott, ahol normál esetben hömpölyög a folyó. A felvételeken az is jól látszik, hogy Párkányig nyúló Mária Valéria híd szomszédságában lévő területekre is már egészen mélyre be lehet sétálni.
Ma van a terrorizmus áldozatainak európai emléknapja
Három pokolgép robbant a madridi Atocha főpályaudvaron, négy a pályaudvar közelében, egy a Santa Eugenia és kettő a Pozo pályaudvaron tizennégy évvel ezelőtt. Európa történetének egyik legsúlyosabb merényletsorozata 191 halálos áldozatot és mintegy 1800 sebesültet követelt, az áldozatok közül 48 tizenhat más országból érkezett, és három erdélyi magyar is volt köztük.
A merényleteket az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vállalta magára, a támadásokat egy helyi, autonóm sejt hajtotta végre. Az erről szóló videoüzenet szerint a merénylet bosszú volt azért, hogy Spanyolország csapatokat küldött Afganisztánba és támogatta az Egyesült Államok vezette iraki háborút.
A robbantássorozat elkövetőinek perében 2007. október 31-én hirdettek ítéletet, a 29 vádlott közül 21-et talált bűnösnek a bíróság, a három fővádlott csaknem 40 ezer év börtönbüntetést kapott.
Az Európai Parlament határozata értelmében március 11. a terrorizmus áldozatainak európai emléknapja lett még a merényletsorozat évében, és habár az unió azóta a a terrorcselekmények megakadályozása érdekében stratégiai célkitűzések sorát fogadta el, a kontinens több nagyvárosa vált újabb a terrortámadások célpontjává.
London: ötvenhat halott
2005. július 7-én Londonban 56 halálos áldozatot és több száz sebesültet követelő, összehangolt robbantásos merényletsorozatot követtek el. Csaknem egy időben négy pokolgép robbant a földalatti-hálózat három forgalmas állomásán, és felrobbantottak egy városi buszt is. A robbantásokat két, az al-Kaida terrorhálózathoz tartozó szervezet is magára vállalta. 21-én újabb négy merényletet kíséreltek meg szintén Londonban, a metróban és egy buszon, de a detonátorok nem léptek működésbe.
Brüsszel: négy halott
2014. május 24-én a belga főváros belvárosában, a zsidó múzeum előtt egy férfi tüzet nyitott a járókelőkre, amelynek következtében négy ember meghalt. A tettes volt az első dzsihadista, aki Európába visszatérve terrorista támadást követett el.
Párizs: három nap alatt tizenhét halott
2015. január 7-én a Charlie Hebdo című szatirikus újság párizsi székházában egy algériai származású, az al-Kaidával kapcsolatban álló testvérpár tizenkét embert lőtt agyon. Január 8-án egy mali származású harmadik iszlamista terrorista Párizsban lelőtt egy fegyvertelen rendőrnőt, másnap egy kóser kiskereskedésben négy embert gyilkolt meg. Mindhárom terroristával végeztek a kommandósok.
Koppenhága, Dánia: Két halott
2015. február 15-én kettős terrortámadás történt Koppenhágában, amikor egy fegyveres lövéseket adott le egy kulturális központ kávézójára, amelyben a szólás szabadságáról tartottak éppen rendezvényt. Az illető néhány órával később egy zsinagógára támadt. A támadó két emberrel végzett, ötöt megsebesített. A rendőrök másnap agyonlőtték a Norrebro kerületi pályaudvar közelében.
Párizs: százharminc halott
2015. november 13-án hét párizsi helyszínen: éttermeknél, koncertteremben és a nemzeti stadion közelében követtek el összehangolt terrortámadást, amelynek 130 halálos áldozata volt. A terrortámadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.
Brüsszel: harminckét halott
2016. március 22-én kettős robbantást hajtottak végre az Iszlám Államhoz tartozó dzsihadisták a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd egy metróállomáson. A terrorcselekményeknek 32 halálos áldozatuk volt.
Nizza: nyolcvanhat halott
2016. július 14-én Nizzában a francia nemzeti ünnep estéjén egy 31 éves tunéziai a város híres tengerparti sétányán kamionnal hajtott a tömegbe. A tettest a rendőrök lelőtték. A terrortámadásnak, amelyet két nappal később az Iszlám Állam vállalt magára, 86 halálos áldozata volt.
Berlin: tizenhárom halott
2016. december 19-én egy 24 éves tunéziai férfi Berlin egyik legforgalmasabb karácsonyi vásárán a tömegbe hajtott és tizenkét embert halálra gázolt egy kamionnal, amelynek lengyel sofőrjét korábban agyonlőtte, a sebesültek száma 56 volt. A merényletért a felelősséget az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet vállalta. A merénylőt december 23-án Milánóban lőtték le.
London, Nagy-Britannia: öt halott
2017. március 22-én a londoni Westminster hídon egy terrorista a gyalogosok közé hajtott, majd késsel a járőröző rendőrökre támadt, akik lelőtték. A merényletben öten meghaltak, ötvenen megsérültek. A felelősséget az Iszlám Állam vállalta magára.
Szentpétervár: tizenöt halott
2017. április 3-án öngyilkos robbantásos merényletet követtek el a szentpétervári metróban, a terrortámadásnak 15 halálos áldozata volt és 102-en sebesültek meg. Az öngyilkos merénylő iszlamista szélsőséges kirgizisztáni üzbég volt.
Stockholm: öt halott
2017. április 7-én egy stockholmi sétálóutcába hajtott egy furgon. Öt embert halálra gázolt. A tettes egy üzbég férfi volt, aki kapcsolatban állt az Iszlám Állam terrorszervezettel.
Párizs: egy halott
2017. április 20-án Párizs központjában egy támadó automata fegyverrel tüzet nyitott egy rendőrbuszra a Diadalív közelében, a Champs-Élysées sugárúton. Egy rendőr meghalt, kettő pedig súlyosan megsérült, a merénylőt agyonlőtték. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett a merénylet elkövetőjeként.
Manchester: huszonkét halott
2017. május 22-én az észak-angliai Manchester legnagyobb rendezvényközpontjában, a Manchester Arénában pokolgépes merénylet történt az amerikai Ariana Grande teltházas koncertje végén. A támadásban 22-en meghaltak és 116-an szenvedtek kórházi ellátást igénylő sérülést. A halálos áldozatok és a sérültek között sok a gyermek és a tizenéves fiatal, valamint egy rendőrnő is életét vesztette. A terrorcselekményt Az Iszlám Állam vállalta magára.
London: nyolc halott
2017. június 3-án a London hídon egy furgon nagy sebességgel felhajtott a járdára és több gyalogost elütött, majd a járműből kiugrottak a támadók és késsel támadtak a járókelőkre a Borough Market környékén. A merényletben nyolc ember (több külföldi) halt meg és 48-an megsérültek. A három elkövetőt a kivonuló fegyveres rendőri egységek agyonlőtték. A támadást másnap az Iszlám Állam vállalta magára.
Barcelona: tizenhárom halott
2017. augusztus 17-én Barcelona központjában egy dzsihadista kisteherautójával gyalogosok közé hajtott, és hatszáz méteren keresztül gázolt el járókelőket. A merényletben 13-an haltak meg, és több mint 120-an megsebesültek, köztük nagyon sok külföldi volt.
Nyolc órával a barcelonai merénylet után Cambrils katalán tengerparti üdülőhelyen is gázolásos merényletet követtek el, a hat civilt és egy rendőrt megsebesítettek, később egyikük meghalt. A rendőrség Cambrils városában lelőtt öt terroristát, és egyikükről, bizonyos Moussa Oukabirről eddig azt feltételezték, hogy ő a barcelonai merénylet értelmi szerzője és elkövetője.
Észak-Korea hónapokon belül képes lehet atomtöltettel elérni Amerikát
Mike Pompeo a hétfő éjjel sugárzott interjúban kijelentette: a CIA a világ legjobb hírszerző szolgálata, nagyon sok mindennel foglalkozik, és nem sorol egyetlen feladatot sem más tennivalók elé, de tudatában van annak, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető folyamatos kockázatot jelent nemcsak az Egyesült Államokra, hanem az egész világra.
Pompeo hozzátette: az Egyesült Államok és a hírszerzési tevékenységben vele együttműködő külföldi partnerek mára meglehetősen tiszta képet alkottak arról, hogy Kim Dzsong Un „mire képes”. Ennek alapján „most már arról beszélhetünk, hogy (Észak-Korea) alig néhány hónapon belül képessé válhat arra, hogy atomfegyverével elérje az Egyesült Államokat” – mondta a CIA vezetője.
Mike Pompeo leszögezte: Donald Trump elnök és stábjának vezető tisztviselői „szem előtt tartják” azt a tényt, hogy egy esetleges „totális konfliktus” Észak-Koreával súlyos pusztítást okozna és rengeteg ember életébe kerülne. Arra a kérdésre azonban, hogy lehetséges lenne-e Kim Dzsong Un eltávolítása, vagy annak megakadályozása, hogy nukleáris töltettel felszerelt rakétákat indítson útnak, a CIA vezetője csak annyit mondott, hogy „sok minden lehetséges”, de nem részletezte, hogy ezt pontosan mint jelent.
Oroszországról szólva Pompeo azt mondta: az orosz „információs kampányoknak hosszú történelmük van, ez nem újdonság”, az ehhez használt technológiai eszközök azonban ma már olcsók és bőséggel állnak rendelkezésre, és az egész világra kiterjedő információterjesztés mára sokkal egyszerűbbé vált, mint a II. világháború utáni évtizedekben.
„Ettől a fenyegetéstől nem fogunk megszabadulni, az oroszok ezt régóta művelik, és teljes mértékben számítok arra, hogy a továbbiakban is rajta lesznek ezen” – fogalmazott a CIA igazgatója.
Arra a kérdésre, hogy tart-e orosz beavatkozási kísérletektől a novemberben esedékes amerikai időközi törvényhozási választásokon, Pompeo úgy válaszolt, hogy „természetesen, mindenképpen arra számítok, hogy folytatni fogják e tevékenységüket”.
Hozzátette ugyanakkor: bízik abban, hogy az Egyesült Államok képes lesz szabad és igazságos választások megrendezésére, és az orosz beavatkozási kísérleteknek „a megfelelően robusztus” feltartóztató eszközök miatt nem lesz jelentős hatásuk.
Arra a kérdésre, hogy nem kényszerül-e ebben a kérdésben valamiféle „kényes egyensúlyozásra”, hiszen Donald Trump amerikai elnök rendre álhírnek minősíti, hogy kampánystábja összejátszott volna az oroszokkal, miközben a CIA szerint voltak befolyásolási kísérletek a 2016-os elnökválasztás idején, Pompeo kitérően azt mondta: az ügynökség „nem kényes egyensúlyozással, hanem az igazsággal” foglalkozik, és az általa feltárt igazságot „kozmetikázás nélkül” naponta az elnök elé tárja.
Színpadra állítják a Holt költők társaságát
Oberfrank Pál színházigazgató – aki a darabban John Keating irodalomtanár megformálója – kiemelte: több éves munka előzte meg a jogok megszerzését. Mint mondta, régi vágya volt a színház vezetésének a darab színpadra állítása, de az nem szerepelt egyik ügynökség portfóliójában sem, ezért meg kellett keresniük a jogtulajdonost.
Az Oscar-díjas filmből készült színdarab világpremierjét tavaly tartották New Yorkban. A szövegkönyvet, melyet a film forgatókönyvét is jegyző Tom Schulman írt, a Petőfi Színház hosszas levelezés után idén nyáron kapta meg, és egyből nekiláttak a fordíttatásnak – tette hozzá.
Oberfrank Pál az általa megformált szerepről azt mondta: lehetőséget nyújt számára, hogy a költészetet segítségül hívva rámutasson arra, hogy mennyire fontos megtalálni saját egyéniségünket, tempónkat, ritmusunkat. Saját bevallása szerint könnyedséget okozott a darab rendezőjének, Funtek Frigyesnek az, hogy a szövegkönyvet a film forgatókönyvírója, Tom Schulman készítette. Mint mondta: a szerző remekül írta át a darabot színpadra, kihúzta vagy átírta azokat a részeket, amelyek annyira filmesek – például a gyakori helyszínváltozások miatt –, hogy nehéz lenne őket színpadra állítani.
Funtek Frigyes példaként említette Nolan igazgató szerepét, amelybe a szerző belesűrítette a filmen megjelenő összes tanár fontosabb megjelenését. A rendező szerint ez jót tett a történetnek, a színpadi változat egyik erősségévé vált a szerep, nem beszélve a fiatalokról, akik egy új generáció lendületét vitték a darabba.
A Holt költők társasága premierjét november 3-án pénteken tartják a Veszprémi Petőfi Színházban. John Keating irodalomtanárt Oberfrank Pál, Paul Nolan igazgatót Kőrösi Csaba, az osztály főbb tagjait Kurely László, Koller Krisztián, Szalay Bence, Hevesi László, Fülöp Tamás és Gaál Attila Csaba alakítják. Feltűnnek a darabban tehetséges helyi középiskolás fiatalok, valamint epizódszerepekben színre lép Szeles József, Módri Györgyi és Dér Mária is.
Káosz! – Szavazni kezdtek Katalóniában
A spanyol rendőrség és csendőrség néhány helyen erőszakot alkalmazva lépett fel, mivel a felszólítás ellenére az emberek nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket.
A Sant Julia de Ramis nevű település sportcsarnoka előtt – amely Carles Puigdemont katalán elnök kijelölt szavazóköre – az akció közben többeket félrelöktek vagy a földre nyomtak. Miután hátrább szorították az embereket a bejárattól, rendőri kordont vontak az épület elé. A bejáratnál parkol egy traktor is, amelyet a referendum támogatói állítottak oda, az esemény biztosítására.
A hatóságok odabent megkezdték a szavazásra előkészített urnák, szórólapok összegyűjtését.
Sabadellben az egyik szavazóhelyiségnek kijelölt iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek. Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, miközben az emberek az utcán tiltakoznak.
Miután a rendőrök távoztak, önkéntesek jelentek meg, akik pillanatok alatt berendezték a szavazóhelyiséget az aulában, és elkezdődött a voksolás.
Halálos medvetámadás Svédországban
A 19 éves férfi pénteken az egyik üres medvekarámot takarította, amikor megtámadta egy barna medve, amelyik a kerítés alatt ásott magának utat – közölte a rendőrség szóvivője. A férfi kilétét nem fedték fel, csupán annyit közöltek, hogy a medve harapása okozta sérülésekbe halt bele.
A látogatók egy csoportja, amelyik a karámon belül tartózkodott, hogy megtapasztalja, milyen az állatgondozók élete, látta a támadást, megrázta őket az eset, ám közülük mindenki sértetlen maradt. Ők kimenekültek a karámból, amikor a medve megtámadta a gondozót – mondta el Sven Brunberg, az állatkert szóvivője.
Az állatkertet délutánra bezárták, a kétéves medvét elaltatták.
Az Orsa Rovdjurspark Stockholmtól mintegy 330 kilométerre északnyugatra fekszik, az északi féltekén élő ragadozóknak, köztük medvéknek, farkasoknak, tigriseknek és hiúzoknak ad otthont. A parkot 1986-ben nyitották meg, területe eléri a 325 ezer négyzetmétert.
Terrortámadás Nizzában – azonosították a merénylőt
11:12 Mohamed Lahouaiej Bouhlelnek hívják azt a 31 éves, tunéziai származású férfit, aki elkövette a nizzai gázolásos merényletet – jelentette honlapján pénteken a Nice-Matin című helyi napilap hivatalos forrásokra hivatkozva. A lap tudomása szerint a francia hatóságok házkutatást tartottak a rendőrök által lelőtt merénylő észak-nizzai lakásán. Az ő személyazonosító okmányait találták meg a legalább 84 ember életét kioltó nizzai tömeggyilkossághoz használt fehér teherautóban. Legfrissebb információk szerint találtak még egy személyi igazolványt is a teherautóban, de a hatóságok egyelőre nem közölték, hogy kié a másik okmány.
A hivatásos sofőrként dolgozó Bouhlel erőszakos cselekmények miatt ismert volt a hatóságok előtt, de radikalizálódására nem figyeltek fel.
A férfi szerdán bérelte ki a támadáshoz használt tehergépkocsit egy Nizzához közeli településen, ami a Nice-Matin szerint arra utalhat, hogy előre megfontolt szándékkal követte el a merényletet.
A nyomozók az elkövetkezőkben megpróbálják azonosítani Bouhlel esetleges bűntársait, a férfi hozzátartozóinak rendőrségi kihallgatása jelenleg is zajlik.
A rendőrség több akcióba kezdett pénteken, egyebek között magában a dél-franciaországi városban is.
10:05 A TASZSZ orosz hírügynökség a BMF francia televíziócsatornára hivatkozva jelentette, hogy a teherautó mintegy 80 kilométeres óránkénti sebességgel, úgy két kilométeren keresztül gázolt a mintegy 100 százezres tömegben, amely a francia nemzeti ünnep alkalmával rendezett tűzijátékot nézte meg. A kamion állítólag cikkcakkban haladt, hogy minél több embert sodorjon el. Eközben ráadásul a teherautóból tüzet is nyitottak az emberekre. A francia lapok szerint egyetlen ember ült a kamion vezetőfülkéjében. A gépjárművet állítólag pár nappal korábban vették bérbe a délkeleti Provence-Alpes-Cote d'Azur régióban – írja a hvg.hu.
A támadó egy tunéziai származású, nizzai férfi, akit a rendőrök lelőttek. Azt egyelőre nem tudni, voltak-e társai. Az általa vezetett gépjárműben fegyvereket és robbanóanyagot találtak.
A terrortámadásról röviden az alábbi információk állnak rendelkezésre:
- Nizzában a július 14-i francia nemzeti ünnepre összegyűlt tömegbe hajtott egy teherautó,
- az elkövető egy tunéziai származású férfi,
- miközben tömegesen gázolta el az embereket, tüzet is nyitott a járókelőkre a kabinból,
- több mint 80 áldozat, 100 felett a sérültek száma,
- a francia hatóságok végül több lövéssel végeztek vele
- a teherautó platóján rengeteg lőszert és fegyvert találtak,
- egy magyar sérültje van a merényletnek, szerencsére csak könnyebben sérült.
A francia hírügynökség szerint a tömeg a július 14-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett tűzijátékot figyelte, amikor a jármű a tömegbe hajtott. Az incidens a Promenade des Anglais nevű területen történt, amelyet amúgy is sok turista látogat. A hatóságok széles körben lezárták a helyszínt.
A helyi rendőrparancsnokság felszólította a lakosságot, hogy lehetőleg mindenki maradjon otthon.
A helyi újság, a Nice Matin honlapján arról számolt be, hogy az ünnepi tűzijáték alatt, este fél 11 felé, egy teherautó ráhajtott a sétányra és mindenkit elgázolt. Az esetet látó újságíró szerint mindenütt vér volt, és sok a sérült is.
A francia hatóságok terrorcselekményként kezelik a történteket, a gázoló teherautóban jelentős mennyiségű fegyvert is találtak.
Az AFP hírügynökség a helyi hatóságokra hivatkozva jelentette, hogy lelőtték az embertömegbe gázoló teherautó sofőrjét.
Francois Hollande francia elnök azonnal visszatért Párizsba Avignonból, és a belügyminisztérium épületébe csütörtök éjjel válságtanácskozást hívott össze.
Az elnök hajnalban a nemzethez intézett beszédében úgy fogalmazott: július 14-én, a nemzeti ünnep napján mértek ránk csapást, azon a napon, amely a szabadság jelképe számunkra. A nizzai támadás terrorista jellegét nem lehet vitatni – hangsúlyozta az államfő.
Hollande jelezte, hogy további három hónappal meghosszabbítják a tavaly november 13-i párizsi merényleteket követően életbe léptett rendkívüli állapotot.
Franciaország egésze az iszlám terrorizmus fenyegetése alatt áll – mondta Hollande, aki beszédében szükségesnek nevezte, hogy tovább erősítsék a katonai jelenlétet Irakban és Szíriában. Saját hátországukban fogunk a jövőben is csapást mérni azokra, akik saját földünkön támadnak meg bennünket – szögezte le.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egy sérült magyar nőről tud a nizzai tömeges gázolással összefüggésben – közölte Menczer Tamás, a tárca szóvivője péntekre virradó éjszaka az M1 aktuális csatornán.
A szóvivő elmondta, hogy a francia hatóságoktól egyelőre nem kaptak hivatalos tájékoztatást magyar érintettekről. A könnyebben sérült nő telefonon hívta fel a Székesfehérváron tartózkodó édesanyját, akinek azt mondta, megsérült, a szállásán várja a segítséget.
Egy másik Nizzában tartózkodó nőt pedig biztonságos helyre tereltek a támadás után – tette hozzá.
Menczer Tamás tájékoztatása szerint a külképviselet mindenkit próbál elérni, akiről tudja, hogy Franciaországban van, hogy megkérdezze, miben tud segíteni, illetve az érintettek hol és hogy vannak. Emellett a 00 33 683 254 362-es ügyeleti telefonszámon várják a kérdéseket, bejelentéseket.
Több mint 12 ezer magyar regisztrált konzuli védelemért az országban, a szolgálat ebből a számból szűkíti le, kik azok, akik a régióban tartózkodhatnak – számolt be a szóvivő, aki arról is beszélt, hogy a KKM információ is arról szólnak, hogy a támadót lelőtték, a teherautón pedig fegyvereket és kézigránátokat találtak.
