Jó a vízminőség - ezt is jelentik a kérészek a Sajón
Mint arról korábban beszámoltunk, több ezer rovar hömpölygött a levegőben a Sajó híd felett Zsolca felé. A násztáncukat járó kérészeket a múlt héten többen is videózták. A lárvák a vízben kövek között vagy iszapban fejlődnek, és felszínre emelkedésük után néhány órával visszahullnak a vízbe és elpusztulnak. Innen a kérészéletű jelző.
Ezeknek az állatoknak Magyarországon főleg a tiszavirág néven elterjedt változatát ismerjük. Hogy a Sajón most melyik repülhetett azt egyelőre nem tudni, valószínűleg egy kisebb, kevésbé tarka változatról van szó.
- A kérészeknek a megjelenése mindenféleképen a jó ökológiai állapotra utal. Azonban a kérészek között is több fajta ismert. A Sajóban 10 faj található a kérészek közül, amelyeknek rajzása, ha nem is kivételes, de mindenképpen figyelemre méltó, mert több élőlénycsoporttal együtt a jó vízminőséget tükrözik – nyilatkozta Ficsór Márk biológus, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakembere.
Az 1950-es években a Sajó még az egyik halban leggazdagabb folyónk volt, aztán cián és más nehézfémek szennyezték, de a szennyvíz is tisztítás nélkül folyt bele, így Európa egyik legkoszosabb vizévé vált. Az ipar leépülésével, illetve az új technológiák bevezetésével a Sajó vize folyamatosan tisztult.
Elkészült a miskolci szennyvíztelep fejlesztése is, amivel a legkorszerűbb biológiai tisztítási fokozatot valósították meg. Így a szennyvízben lévő nitrogént és foszfort szinte teljesen eltávolítják, ez pedig megakadályozza a folyó túlzott elalgásodását.
- Az akkori technológia tulajdonképpen a többszörösét bocsátotta ki a nitrogénnek és a foszfornak. Olyan technológia létesült, ami részint biológiai, részben kémiai úton távolítja el a szennyező anyagoknak egy jelentős részét, amivel jóval kisebb mértékben szennyezi a Sajó folyót – mondja Karády Zsolt, a MIVÍZ Kft. szennyvíz gazdálkodási részlegvezetője.
A kérészek amilyen hirtelen megjelentek, olyan gyorsan el is tűntek. Úgy lehetne pontosan kideríteni, hogy milyen rovarról is volt szó pontosan, ha egy elpusztult példányt bevinne valaki a Mindszent téren működő környezetvédelmi felügyelőségre…
Csapdákkal és füstpatronokkal a patkányok ellen
Csordás László, a Miskolci Városgazda Kft. stratégiai igazgatója elmondta, érzékelhető, hogy a patkányok megszaporodtak, de megfelelő védekezéssel meg tudják akadályozni a túlzott elszaporodásukat. Ma több mint 50 helyre került ki új csapda és füstpatron.
A vándorpatkányok a városban élő és ott mozgó állatok, jellemzően itt jutnak könnyebben élelemhez. Egy város ugyanis kedvező feltételeket jelent a vándorpatkányok számára: elég egy-két illegális szemétlerakás, gondozatlan terület, néhány elhanyagolt ingatlan vagy magánterület, rosszul visszazárt társasházi szemetes vagy konténer, amely a többi rágcsáló számára is vonzó etetőhelyként működik, folyamatosan táplálékot biztosítva a kártevőknek.
Maga a patkány igen óvatos állat: például nem eszik ismeretlen táplálékból, ha látja, hogy attól elpusztul a társa. Ezért hatékonyan védekezni csak úgynevezett késleltetett hatású egyszeri fogyasztású rágcsálóirtó mérgezett csalétkekkel lehetséges. Rágcsálóirtás során az Országos Epidemiológiai Központ által engedélyezett szereket, csalétkeket használnak fel. Ezeket élőhelyükre, a csatornákba engedik le, annyira, hogy a patkányok már elérjék és megrágják a csalit, ami egyben méreg is.
A város közigazgatási területén számos olyan részt is ismernek a Városgazda Kft. szakemberei, amelyek kedvező feltételt nyújtanak a patkányoknak, ezeket e szerint kezelik és folyamatosan védekeznek, jellemzően a Békeszálló és Szondi telepen, a Bábonyibércen, a Tetemvárnál és a MÁV telepen. Itt elsősorban magánterületeken szaporodnak a patkányok, újrafertőzve a környezetükben lévő, korábban már mentesített közterületeket.
Miskolc város közterületein évi 2 alkalommal (tavaszi-őszi főirtások) végez a Városgazda és alvállalkozója átfogó, általános rágcsálóirtást, amely kiterjed a csapadék-szennyvíz aknákra, nyílt vízfolyások mederpartjaira és fertőzött felszíni közterületekre. A kihelyezett irtószerek helyszínei és mennyisége városrészenként eltérő, de kiemelten kezelik az idegenforgalmi területeket és társasházi övezeteket.
A patkányok elleni védekezést nagymértékben segíti az ellenőrző bejárásokon tapasztaltak, valamint a lakossági bejelentések. Ezek alapján a főirtásokon kívül is minden olyan területen végeztetnek rágcsálóirtást a városban, ahol az indokolt. A korábbi évektől eltérően már az enyhe téli időszakban is folyamatos volt a rágcsálóirtási tevékenység.
Egy-egy elhanyagolt lakókörnyezet eddig kiváló feltételeket biztosított a rágcsálók, patkányok számára, amelyek a városi rehabilitáció nyomán megszűnnek, a folyamatos védekezéssel pedig az a cél, hogy a rágcsálók máshol ne szerezzék vissza máshol az itt elvesztett területüket.
Idén rágcsálóirtásra közel 10 millió forintot költ a város, de a közterületen végzett munka csak úgy lehet eredményes, ha a magántulajdonban vagy bérleményben lévő területeken is elvégzik vagy végeznek rágcsálóirtást. A jogszabályok értelmében hatóságok kötelezhetik a magánterület tulajdonosát vagy kezelőjét a szervezett és szakszerű rágcsálóirtásra.
Védett madarak a Szinva mentén
Nemcsak fehér, hanem a ritkább, erdőkben fészkelő és az embert messziről elkerülő fekete gólyát is sikerült lencsevégre kapni a patakmederben. A természetvédők szerint valahol Lillafüreden fészkelhet.
Horváth Ildikó 10 éve lakik a Szinvánál, azt mondja, néhány éve egyre több a madár a pataknál. A sok madárból helyi látványosság lett, amire Ildikó szerint jobban oda kellene figyelni és megakadályozni, hogy dobálják vagy kiszedjék őket.
– Ezt védeni kell, mert ez egy szép dolog; a város közepén lejövünk a partra, szétnézünk és látjuk őket, ahogy itt úszkálnak. Ez szerintem csodálatos dolog – lelkendezett.
A fokozottan védett, félmillió forint eszmei értékű fekete gólyát már évek óta látni erre, 2 éve viszont egyre gyakrabban száll le Diósgyőrben, valószínűleg a halak és békák miatt. A Szinva az utóbbi évtizedekben sokat tisztult, így egyre több benne a táplálék.
De nemcsak nyáron, télen is láthatunk szokatlan vendégeket a pataknál. Ezeket a képeket Mocsári László kollégánk készítette még januárban.
Lehoczky Krisztián évek óta foglalkozik madarakkal. Ő is megerősítette: a Szinva élővilága gazdagodott.
– A környező vidékeken általában bányatavak vannak, ott nehezebb élelmet szerezni. A Szinva vize tiszta, pisztrángok és egyéb halak, hüllők élnek benne, így a fekte gólya és vagy éppen a kócsag is aránylag könnyen meg tudja szerezni a táplálékát – mondta a Mályi Madármentő Egyesület elnöke.
A Háromkő Egyesület a fészkelő madarak miatt arra kérte a Városgazdát, hogy a Szinva meder tisztításával és a kaszálással várjanak. A már egyébként esedékes munkákat így csak a napokban kezdik meg.
Gyorsabb és egyszerűbb lesz
Az új büntetőeljárásról szóló törvénnyel a tervek szerint az eljárások gyorsabbak lehetnek, és hamarabb hozhatnak jogerős ítéletet.
– Ha a szakma nem áll mögé, és nem mondja azt, hogy ez számára a legjobb, akkor nem lesz olyan hosszú életű, mint volt annak idején a Csemegi-kódex – fogalmazott Farkas Ákos, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja az 1998-as törvényről.
A hatályos törvényt már annyiszor módosították, hogy helyette egy újra van szükség. Több a nagyobb súlyú, bonyolult ügy, ezek pedig sokáig elhúzódhatnak, ez pedig többi, kisebb ügyre is kihatással van. Ezért is várják sokan az új törvényt, amiről már évek óta egyeztetnek a bírák és ügyészek.
– Nem biztos, hogy a tárgyalások száma csökkenni fog, viszont azt reméljük az új törvénytől, hogy a tárgyalások sokkal hamarabb befejeződhetnek, nem kell ún. kettős bizonyítási eljárást lefolytatni. Tehát amit a nyomozás során valaki elmondott, nem feltétlenül kell majd ezt még egyszer a bírósági eljárásban is megtennie – mondta Szabó József, az igazságügyi miniszter szakmai tanácsadója.
A tervezet ősszel kerülhet a parlament elé.
Csak néhány milliót reméltek az üzlettől a miskolci dollárhamisítók
A miskolci dollárhamisítók ügyét most kezdte tárgyalni a törvényszék. Mint arról korábban beszámoltunk, a két férfi tavaly augusztusban bukott le, egy miskolci nyomdában a nyomozók több mint százmillió forint értékű hamis amerikai dollárt és ukrán hrivnyát találtak. A bankjegyeket egy edelényi és egy nyékládházi férfi gyártotta, utóbbi korábban a Jobbik helyi elnöke volt. A gyenge minőségű hamis pénzt Ukrajnában hozták volna forgalomba.
A vádlottak már egy éve előzetes letartóztatásban vannak. A hamispénz gyártásával a nyomdász Sz. Istvánt egykori ügyfelei keresték meg, korábban vodkához gyártott nekik zárjegyeket, számla nélkül. Most viszont dollárt rendeltek. A vádlott először nemet mondott a felkérésre, de később beleegyezett. Több milliós tartozása volt, az üzlettől pedig néhány milliót remélt, a pénzt a másodrendű vádlottal elfelezték volna.
- Az elsőrendű vádlott volt az, aki beszerezte a bankjegek készítéséhez használt UV festéket, illetőleg a másodrendű vádlottnak mintákat, alap képfájlt és eredeti 20 dolláros címletű bankjegyet adott át. Illetve ő volt, aki tartotta a kapcsolatot a megrendelőkkel – mondta Zelenáné Rácz Gabriella ügyész.
A hamis 20 dollárosok már majdnem elkészültek, amikor a Nemzeti Nyomozóiroda rátalált a miskolci nyomdára. Több mint 126 millió forintot értékben nyomtattak hamis dollárt. A magyar nevet használó és magyarul beszélő, de ukrán rendszámú luxusterepjáróval közlekedő, sportos testalkatú férfiak házhoz mentek. Az első legyártott minták viszont nem tetszettek a megbízóknak, akik meg is fenyegették a vádlottat. Azt mondták: javítson a pénz minőségén és „Tudják hogy hol lakik”. Később, ukrán hrivnyával is próbálkoztak, de az sem ment rendesen, a gyenge minőségű hamisítványból több mint 36 millió értékben nyomtak. A vádlott most elismerte a bűncselekményt és azt mondta megbánta.
Az ügy tanúk meghallgatásával folytatódik. A különösen nagy értékre elkövetett pénzhamisítás akár 15 év szabadságvesztéssel is büntethető.
Nem könnyű elbánni velük – judoképzést kaptak a rendészek
A bemelegítés után számonkérés következett, a rendészek párokban vizsgáztak. A cél az volt, hogy felkészüljenek egy utcai támadásra és kezelni tudják az ilyen helyzeteket. Volt, aki már került hasonló helyzetbe.
- A rendőrség küldött minket egy családi perpatvarhoz, ahol a családfő meg akarja késelni a családtagokat. Illuminált állapotban volt, felszólításra nem azt tette, amit a rendőr mondott neki, így le kellett vinni a földre és bilincset kellett alkalmazni rajta- mondja Siska Tamás önkormányzati rendész.
A rendészek hetente kétszer jártak judóra. A képzés elején és végén megmérték az állóképességüket. Három hónap után átlagosan 38 százalékkal tudtak több felülést és fekvőtámaszt csinálni, mint a képzés előtt.
- Sokat fejődött a társaság. Erőnlétileg száz százalékosan és technikailag is. Bár ez a 3 hónap arra nem elég, hogy számottevő csodát hajtsunk végre, de hogyha már mindenki csak egy kis magabiztosságot vett magához, már akkor is haladtunk előre – nyilatkozta Balog Péter judoedző (MVSI)
Az önvédelem fejlesztése és egészséges mozgás – így foglalata össze a képzést a rendészet vezetője.
- Tervezzük a folytatást, akár az önvédelmi, akár az erőnléti képzés kapcsán. Az itt jelenlévők közül többen megkerestek. Azt mondták, hogy olyan kötődés van bennük a sporttal kapcsolatban, hogy lehet, hogy még szabadidejükben is folytatni fogják ezt. Erről Kovács László Csaba közterület-felügyeleti és rendészeti vezető (Miskolci Önkormányzati Rendészet) nyilatkozott.
A judoképzés a mai vizsgával és az oklevelek átadásával zárult. Az önvédelmi tanfolyamon összesen 40 rendész vett részt.
Dunán innen, Tiszán túl – „A hagyományaink útravalók az életben”
A magyarországi állomások mellett többek között Erdélyben és Felvidéken is voltak fordulók. A népművészeti seregszemlén a fiatal tehetségek néptánc, népzene, népdal és népmese kategóriában mutatták meg mit tudnak.
A szervezők szerint a hangsúly nem a versenyen, hanem a hagyományok megőrzésén és az összetartozáson van. Rápóti-Fekete Mónika, a szervező Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége Mente Egyesület elnöke úgy fogalmazott, hagyományaink tartást adnak, útravalók az életben, de fegyelmet és erkölcsi tartást is jelentenek.
– Nagyon fontos, hogy a lelket rendben tartja, karbantartja. A népdal, népzene, néptánc és népmese szakrális jelleggel bír, óriási feltöltődés ez a gyerekeknek, de nekem is és mindenkinek, aki részt vett a mai program megszervezésében – fogalmazott.
Az önkéntesek által szervezett hagyományőrző rendezvény miskolci döntőjébe a 3200 jelentkező közül a legjobb 300 jutott.
A miskolci polgármesteri hivatal támogatásával, Kriza Ákos polgármester fővédnöksége alatt megrendezett esemény kísérőprogramja egy népművészeti felvonulás is szombat délután. A tehetségkutató résztvevői népviseletben indulnak el a Művészetek Házától, és a Szent István téren felállított színpad előtt táncházat tartanak a kárpátaljai Kokas Banda vezetésével.
Vitorlásversenyt rendeznek hétvégén a Hámori-tavon
Az első napon optimist és lézer osztályú hajók túraversenye lesz a tó zöldszalagjáért, vasárnap pedig 11 órától több külön futam is lesz. A tavon körülbelül 20 hajó versenyez majd.
A torlódások elkerülése érdekében az ingyenes rendezvény szervezői arra kérik az érdeklődőket, hogy autó helyett a közösségi közlekedést válasszák, ha Lillafüredre indulnak.
– A verseny szinte közvetlen közelből követhető, a legjobb helyek a Hámori-tó sétányán lesznek. Ez relatíve keskeny, ezért arra kérnénk a kilátogatókat, hogy figyeljenek egymás testi épségére és a környezetre – hívta fel a figyelmet Bödör Gergely, a Deboti VSE szakmai vezetője.
Megnyílt Törő Irén 65. jubileumi kiállítása
A menekültválság más művészekhez hasonlóan Törő Irént is megérintette. Legfrissebb alkotásának is ez a témája. A művész azt mondja, hogy a korábbi, természeti képek helyett, mostanában – ahogy a kiállítás címe is mutatja – gondolatok és hangulatok határozzák meg festészetét.
– Mindig is gyerekek között voltam, és folytonos aggódás ez. Véleményem szerint most ez van előtérben, hogyan alakul a jövőjük. E mellett persze derűsebb dolgok is vannak természetesen, mert hát azért derűvel látjuk a jövőt – fűzi hozzá.
A művész korábban a Herman Ottó Gimnáziumban is tanított, azóta már több ideje van alkotni. A most kiállított válogatás a Művészetek Háza földszintjén és emeletén látható a Kortárs Galériában. A képek között vannak olyanok is, amiket még pályája elején festett.
A műveket Kákóczki András ajánlotta a közönségnek.
– Azt kívánom, hogy öleljenek körül a képek, hogy megmozgassanak, és lelkiismeret ébresztő dinamikát ébresszenek bennünk. Érezzük, hogy a képekkel kicsit közelebb kerülünk a természethez és talán Istenhez – fogalmazott.
A művészt a kiállítás megnyitóján Kiss Gábor alpolgármester virággal köszöntötte. A tárlat június 30-ig látható a Művészetek Házában.
Gyógyszertár a könyvtárban
A Mindszent téri Szabó Lőrinc Könyvtár udvarán több tucat gyógy- és fűszernövény sorakozik. A Dolescall herbáriumot a Miskolcon élt és praktizált orvosról nevezték el. Doleschall Gábor szolgált és gyógyított az 1848/49-es szabadságharcban, valamint ő írta az első magyar növényélettani könyvet.
– Az egészségünkért mi magunk tehetünk a legtöbbet, a gyógynövény pedig tiszta gyógyszer és sokáig egyet jelentett a gyógyítással – a bükki füvesember az emlékherbárium avatásán beszélt erről. Szabó György úgy emlékezett vissza, hogy 1954-ig nemcsak a gyógyszerészek, hanem az orvosok is tanulták a népi gyógyítást.
Doleschall Gábor 135 éve halt meg, ez adta az apropóját az emlékherbárium kialakítására. A könyvtári patikát bárki megnézheti, és hasznos tanácsokat kaphat, patikusok helyett a könyvtárosoktól. Varga Gábor, a Lévay József és a Szabó Lőrinc Könyvtár vezetője ismertette, 4-5 fős csoportokban körbe lehet járni nemcsak a dézsákat, hanem fel lehet menni az 1. emeleti függőfolyosóra is. Ott fűszernövényeket lehet megtekinteni, és ami a pluszt adja: a munkatársak tanácsokkal, a gyógynövényekkel kapcsolatos információkkal látják el az érdeklődőket.
– Nemcsak a léleknek, hanem a testnek is megnyugvást ad – erről már Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere beszélt a herbárium avatásán. – A városi intézmények, így a könyvtár is, nagyon sokszor túl tud lépni azon a kötelező feladatán, ami az alapító okiratában benne van. Szerves részévé váltak a kultúra megőrzésének és továbbadásának itt, Miskolcon és megyei szinten is.
A herbárium mellett kiállítás is nyílt a könyvtárban Varga Ágnes rajztanár gyógynövény-akverelljeiből.
Oldalak
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő ›
- utolsó »