Séta a miskolci belvárosban az autizmus világnapja alkalmából
Kék színű póló került a résztvevőkre, aztán indult a séta a miskolci belvárosban. A menet résztvevői a Szinva terasztól a Városház térig vonultak, közben kék színű lufikat ajándékoztak a járókelőknek. A kék az autizmus színe. Holnap lesz az autizmus világnapja, amikor világszerte az autistákat érintő problémákra hívják fel a figyelmet.
A Batyu-Téka éttetemben autisták és megváltozott munkaképességűek is dolgoznak, összesen tizenöten. Lázár Zsuzsanna évekig egy lakóotthonban élt, ez az étterem az első igazi munkahelye. Mosogat és segít a fogások előkészítésében, fizetést is kap. Azt mondja, amióta megnyitott az étterem, az élete is megváltozott.
– Az Avason élek a barátommal. Felkelek, bemegyek az alapítványhoz, mert ott kell kezdeni a napot, utána 10-re jövök ide dolgozni, kezdődik a napom, 4-ig vagyok az étteremben – mondja.
Az autisták többsége, a korábbi évtizedekben a többségi társadalomtól elzárt otthonokban élt. Ez a szemlélet viszont mára megváltozott. Ferencsák Zita, a Szimbiózis Alapítvány majorságvezetője hangsúlyozta, minél nyíltabban fel kell vállalni az autizmust, hangoztatni kell, hogy ez nem egy betegség, ezzel együtt lehet élni.
Az autizmussal élők beilleszkedését segítheti egy – a külföldön már jól működő – szociális farmhálózat létrehozása, ami a passzív ellátásban lévő hátrányos helyzetűeket bevonná a mezőgazdasági munkába, a helyi gazdaságba, és vonzóbbá tenné a vidéki környezetet.
Április 5-től „élesek” a szuper traffipaxok
Az országos VÉDA nevű hálózat 160 mobil sebességmérőből és 365 fixtelepítésű közlekedésellenőrző pontból áll. A megyében 10, Miskolcon 4 helyen állítottak fel ilyen rendszert. A sok kamera pedig sok mindent lát.
A rendőrségi animáció azt mutatja, hogy a rendszer azt is észleli, ha a sofőr átlépi a záróvonalat, egy másik kamera figyeli a sebességet és leolvassa a jármű rendszámát, majd háromdimenziós képet készít a kocsiról. A közlekedési helyzetet a rendszer rögzíti, eltárolja és továbbítja, a sofőrt pedig megbüntethetik.
A szupertraffipaxok kapcsán elterjedt az a hír, hogy a kamerák azt is figyelik – a rendőrség pedig büntet –, ha a sofőr eszik, mobilozik vagy dohányzik vezetés közben. A közlekedési szakjogász szerint viszont ez nem így van. Kovács Kázmér elmondta, ha a sofőr eszik, dohányzik, azért nem büntetnek. Ellenben ha nincs bekötve a biztonsági öve, azért igen. Érdekes módon a felsorolt tényállások között nem szerepel a kézben tartott mobiltelefon használata.
A kamerák a rendszám leolvasása alapján azonosítják a járművet, és megmondják, hogy van-e rajta érvényes biztosítás vagy esetleg körözik-e. A rendőrség szerint olyan komplex ellenőrző rendszer mint ez, sehol sem működik. Óberling József, az Országos Rendőrfőkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője elmondta, nincs a világon még egy olyan komplex és az egész országra kiterjedő ellenőrző rendszer, amilyet itt, Magyarországon kifejlesztettek.
– Németországban, Finnországban, az Egyesült Államokban, Spanyolországban is találkoztunk hasonló rendszerelemekkel, de ezt a komplexitást, amit a Magyarországon megvalósított VÉDA projekt tud, azt a világon senki nem tudja rajtunk kívül – emelte ki.
A rendőrség azt mondja, nem a büntetés a cél, hanem a szabályos közlekedésre nevelés, és a balesetek számának csökkentése.
Még több nevelőszülőre lenne szükség
Az egyik miskolci családnál most 7 gyerek van, ebből 2 saját gyermek. Klára már több mint 10 éve nevelőszülő. Hivatásos nevelőszülő és elvégezte a már kötelező, 500 órás OKJ-s tanfolyamot is, így pedagógiát, szociológiát, pszichológiát és jogot is tanult, szakdolgozatot írt és vizsgázott. Ő is nagycsaládban nőtt fel. Azt mondja, büszke arra, hogy nevelőszülő lehet, szerinte minden gyereknek családban kell felnőnie.
– Három testvérpárt hazagondoztam a családjába, két gyermeket felneveltem, teljesen kiskorától, ők rendes lakásotthonba kerültek – mondta Csikja Zoltánné. – Engem boldogsággal és örömmel tölt el, hogy a gyermekeknek helyet tudtam adni. Fontos a családi szeretet, úgy gondolom, ettől nemesebb cselekedet nem is lehet, ha egy gyerek ebben nő fel.
2014-től a nevelőszülőség már foglalkoztatási jogviszonyt jelent, a szülők pedig különböző támogatásokat kapnak a gyermekek neveléséhez. A jelölteknek el kell végezniük egy tanfolyamot. Probléma viszont, hogy sok jelentkezőt elutasítanak. Az állami gyermekvédelmi központ megyei intézménye esetén tavaly csak minden második jelentkező volt alkalmas nevelőszülőnek.
Farkas László, a B.-A.-Z. Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői hálózat szakmai vezetője elmondta, a jogszabály előírja a megfelelő tárgyi, egészségügyi és személyi feltételeket, amikkel a jelentkezőnek rendelkeznie kell.
– A szűrés során leggyakrabban a pszichológiai vizsgálat a sarkalatos pont, ahol sok nevelőszülő „kipereg” – fűzte hozzá a szakember.
Az utóbbi években egyre többen választják a nevelőszülői hivatást, de ahhoz, hogy az EMMI terve sikerüljön, vagyis minden rászoruló gyereket családoknál helyezhessenek el az intézetek helyett, még több nevelőszülőre lenne szükség.
Koraszülöttek halála: nem hibázott a megyei kórház az ÁNTSZ szerint
Erről ír az a csaknem ötven oldalas jelentés, amit az átlátszó.hu töltött fel az internetre. A jelentésben az is olvasható: hogy nyolc esetben veszélyeztetett terhességről volt szó, több várandós nőnek pedig korábban már volt abortusza vagy koraszülése, többen dohányoztak a terhesség alatt és voltak, akik csak részben vettek részt a kötelező szűrővizsgálatokon. Csiba Gábor kórházigazgató szerint egy szerencsétlen esethalmozódásról volt szó, a kórház pedig minden szabályt betartott, amit az ÁNTSZ jelentés is igazol.
A Gyermekegészségügyi Központ épületében, a megyei kórház területén korábban a szülészettől elkülönülve működött a koraszülött osztály. Az újszülötteket egyik épületből a másikba vitték. Közben megépült a Csillagpont, a mostani koraszülött osztály már sokkal korszerűbb.
A koraszülöttek több mint 80 százalékát sikerül megmenteni, ami több száz életet jelent évente. A nyilvánosságra került ÁNTSZ jelentés javasolta, hogy a két részleg egymáshoz közelebb legyen, csökkentve a szállítás okozta egészségügyi kockázatot. Azóta ez már így van, a két osztály egy központi épületben, egymás alatt kap helyet.
Az ÁNTSZ vizsgálata szerint az osztályon járvány volt, amit egy olyan baktérium okozhatott, ami egyébként ártalmatlan, de a beteg vagy éretlen szervezetre veszélyes lehet. Több baba egyébként már eleve valamilyen betegséggel született. Az internetre feltöltött jelentés szerint az antibiotikum kezelés ellenére véráram fertőzés lépett fel. A fertőzés forrása akár valamelyik újszülött, szülő vagy látogató is lehetett.
Az ÁNTSZ jelentése szerint a koraszülöttek halálához a baktériumfertőzés okozta shock-hatás mellett hozzájárult a koraszülöttségből adódó, sok esetben extrém alacsony, 1000 gramm alatti születési súly, valamint a még kifejletlen immunrendszer. A jelentésben írnak arról is, hogy a kórházi dolgozók nem hibáztak, orvos-szakmai hibát nem tártak fel.
Borsodban az országos átlagnál több a veszélyeztetett terhesség és a koraszülött is. A hatóság jelentése szerint a kórházi baktériumfertőzés előtti évben a megyében csaknem minden tízedik újszülött a kiírt dátumhoz képest korábban jött a világra. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2012-ben 6 237 újszülött született, a koraszülöttek száma ebben az évben 615 volt.
„Pályázati éhség van Magyarországon”
Gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök készülnek a Mirelit Mirsa miskolci hűtőházában, ahol már 10 tíz éve dolgoznak fel mezőgazdasági termékeket. Az ilyen és ehhez hasonló üzemek építése és fejlesztése kulcsfontosságú a megye gazdasága számára.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyének jó adottságai vannak a mezőgazdaság kapcsán, a fejlesztésekhez pedig most pályázati pénz is rendelkezésre áll. Gyuricza Csaba hozzátette, a közfoglalkoztatás kihasználásával új ültetvények is létrejöhetnek, a legfontosabb viszont a feldolgozóipar fejlesztése lenne.
– Alapanyag-előállításban Magyarország élen jár, ugyanakkor a ráépülő, nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításában bőven rejlik lehetőség. Szerencsére van mód arra, hogy ezek kiemelt támogatásban részesüljenek. Vannak is nyitva olyan pályázatok, amik pontosan ezt a cél szolgálják – ismertette.
– Jelentős elvándorlás jellemezte a megyét az utóbbi években – erről már Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke beszélt. A politikus szerint csak akkor maradnak majd itt az emberek, ha megfelelő munkát és életkörülményeket tudnak kínálni nekik.
Az ónodi háziorvosi épület felújítására az önkormányzat tavaly kapott pénzt. Sok település tervez hasonlót, de csak önerőből sok helyen nem megy. Tegnap viszont elérhető lett az az új pályázat, amit épületek korszerűsítésére írtak ki 6,9 milliárd forint értékben.
– A pályázat hőszigetelő nyílászárókról, homlokzati hőszigetelésről, a tető szigeteléséről, vagy a tetőre egy szolártető felpakolásáról szól, ami villamos áramot vagy meleg vizet állít elő. Valamint ha földgáz kazánról beszélünk, akkor egy aprítékos kazánról. Ez egy komplett energetikai felújítás, aminek az a célja, hogy a jövőben az önkormányzatok minél kevesebbet költsenek és megszépüljenek az épületek – fűzte hozzá Török Dezső.
Ma pedig egy másik pályázatot is kiírtak az önkormányzatoknak: megújuló energiaforrások kiaknázásra 3,7 milliárd forint értékben, valamint 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre majd helyi közösségi programok támogatására.
Miskolcon toborzott a Magyar Honvédség
Nettó 110 ezer forint – ennyit kap kézhez egy közkatona, vagyis egy pályakezdő a seregben, de béren kívüli juttatásokban is részesül. Az évek és a rendfokozat növekedésével, illetve a végzettségtől függően ez az összeg magasabb lesz. Szerda délelőtt ismét Miskolcra érkezett a honvédség toborzó road-showja, ahol a katonaéletről és a kiképzésről beszéltek a főként munkanélküli fiataloknak.
Zagyva Tamás most 28 éves, autószerelő a szakmája, de dolgozott már turisztikai cégnél is. Most azon gondolkozik, hogy katonának áll. Mint mondta, fontos számára a hazáért való aktív részvétel a katonai szolgálat során.
Ha valaki úgy dönt, hogy katonának jelentkezik, azt a megyeszékhelyi irodákban teheti meg. Tóth Imre százados, a MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság toborzó részlegvezetője elmondta, a jelentkezést követően megkeresik az illető számára azt a munkakört, amit el tud látni, majd megvizsgálják, hogy egyáltalán alkalmas-e jelentkező. Ha igen, akkor szerződést kötnek vele, és alapkiképzésre küldik Szentendrére.
Hogy alkalmas-e a jelentkező, az a 4 hónapos alapkiképzés során dől el, az pedig, hogy melyik alakulathoz kerül, a jelentkezőtől is függ. Főleg gépjárművezetőkre van szükség a seregben, de egészségügyi katonákat, lövészeket, ejtőernyősöket és búvárokat is keresnek, de várják a jelentkezőket a díszegységbe is. A fizikai szűrővizsgálatokon a legtöbben a fogászati ellenőrzésen buknak el, a mai fiatalok nagyobbik része viszont megfelel a követelményeknek.
Chipekkel ellátott kukákat osztanak Miskolcon és térségében
Új konténer a rácsok mögött, az avasi panelházhoz már megérkezett a chippel ellátott szemetes. Az érzékelőt elrejtették a műanyag borításban, azt mérik majd vele, hogy milyen gyakran kell üríteni. Sok háznál eddig bérelték a kukát, ezeket viszont ingyen kapják a lakosok, így lesznek, akik pénzt takaríthatnak meg az új edényekkel.
Egyikük, Murányi Tímea elmondta, a közös költség náluk jelenleg 8320 forint havonta. Ezt az összeget elég soknak tartják, azonban bíznak abban, hogy az új rendszerrel pénzt tudnak megtakarítani.
A hulladékszállítás rendszere és díjszabása egyelőre nem változik. A jövőben viszont változhat a díjszabás, ez az egész országban egyedülálló lenne, amit az új chippel ellátott szemétgyűjtők is elősegíthetnek. Majoros Róbert, a MiReHuKöz Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a következő lépés az, hogy megteremtik a díjfizetés igazságosabb rendszerét.
– Reményeink szerint a következő években nem átalánydíjas, hanem valós alapon, a kihelyezett edény után fog esetlegesen fizetni – mondta.
Az új kukát Miskolcon városrészenként, a kisebb településeken pedig egy-egy központi helyen osztják ki. Aki hamarabb szeretné megkapni, az a MiReHuKöz telephelyén veheti át.
A magyar nedűk esszenciája - pálinkák a Palotaszállóban
Kóstolásra váró italok sorakoztak egymás mellett. Számtalan ízű, színű, és erősségű. Összesen 45 féle. Ezek azok az aranyérmes italok legjobbjai, amiket három napon át kóstolt a szakmai zsűri. A VII. Quintessence Pálinkaversenyre rekordszámú, több mint 1100 nevezés érkezett. A hazai, valamint osztrák, szerb és román pálinkaszakma legjava az italokat a szájérzet, a tisztaság, az összhang és a gyümölcskarakter szerint pontozta. A verseny igazgatója szerint minden évben egyre jobb pálinkákkal neveznek.
- Mindig van persze az újonnan jövők közül egy olyan harminc százalék, aki a versenyhez kötődő szakmai színvonallal nincs tisztában, de ezek egyre kevesebben vannak. Viszont ami három éve mondjuk aranyérmes volt, az már lehet hogy nem érné el az ezüstérmes színvonalat sem – nyilatkozta Takács László versenyigazgató, az OKE elnöke.
A versenyt záró programot Kövér László, a verseny fővédnöke nyitotta meg. - Kívánom hogy az igazi, jó magyar pálinka mértékkel és bölcsességgel fogyasztva mindannyiunknak adjon erőt a jövőben is küzdelmeinkhez – mondta.
Az országgyűlés elnöke azt mondta: ez a verseny nemzetközi mércével mérve is fontos a magyar pálinka számára, az idekerült legjobb italok pedig bárhol megállnák a helyüket Európában. Kövér László hozzáétette: a minőségi pálinkafőzés tudománya ismét virágzik, ahhoz viszont hogy az ország kiemelt exportcikke lehessen a pálinka, még van tennivaló.
- Ez részben marketing kérdése, részben pedig, amit előnyként említettem: vagyis szinte minden gyümölcsből főzhetnek Magyarországon pálinkát. Ez a kereskedelem szempontjából inkább hátrány, mert abban a világpiaci versenyben, amiben helyt kell állni, az lenne a jó, ha egy márkát, egyfajta pálinkát tudnánk nagyobb mennyiségben előállítani - nyilatkozta a Miskolc Televíziónak Kövér László.
A Palota Szállóban a társadalmi zsűri is szavazatott, a közönségnek egy különleges mandarin párlat ízlett a legjobban. A rendezvényt gála és pálinkabál zárta.
Kiemelt ipari terület Miskolcon – a kormánydöntés gyorsítja az építést, és kevesebb lesz a papírmunka
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly áprilisban, a Modern Városok Programsorozat részeként, Miskolc fejlesztéséről 5 pontban állapodott meg Kriza Ákos polgármesterrel. Ezek közül az egyik, egy 1000 hektáros új ipari park létesítése volt.
Az ezzel kapcsolatos feladatok koordinálására a kormánymegbízottat jelölték ki. Demeter Ervin azt mondta: az eljárási rend már ismert, ugyanis a Takata létrehozása is ez alapján történt.
- Ezt az jelenti, hogy a közigazgatási eljárások során kiemelt eljárási rendben készül minden, a kisajátítástól kezdve, az építési engedélyig – nyilatkozta a Miskolc Televíziónak Demeter Ervin kormánymegbízott. Hozzátette: azok a szakhatóságok, akik nem a kormányhivatalok keretei közé tartoznak, azok munkája és a kormányhivatal koordinálása a kormánymegbízott felelőssége.
Zöldebb, okosabb, gazdaságosabb - hétmilliárdból fejlesztették a térség hulladékgazdálkodását
- Az egyik legfontosabb, hogy a lakosság szintjén megjelenik a szelektív hulladékgyűjtés. Ezért tulajdonképpen a környezettudatosságot növeljük, kihelyezésre kerültek kék és sárgakukák, a zöldhulladékot el tudjuk szállítani. Úgy látom, egyre aktívabbak az emberek és a számok azt mutatják, hogy egyre inkább odafigyelnek a hulladékgyűjtésre – mondja Tarnóczi József , Ónod polgármestere.
Jövőre azonosító csipek kerülnek a kukára is. Összesen, több mint 85 ezer gyűjtőedényre szerelik fel, hogy mindenki csak annyit fizessen, amennyi szemetet felhalmoz.
Az új kukát, amiket ki fogunk osztani a lakosságnak teljesen térítésmentesen, fel fogjuk szerelni egy elektronikus azonosító rendszerrel, amivel nyomon követhető a kukának a mozgása, tudjuk regisztrálni és ez alapja lesz egy igazságosabb díjfizetési rendszernek – nyilatkozta Majoros Róbert, a MiReHuKöz Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Kukásautók sorakoznak a városháza előtt. A felvételek még októberben készültek. A cég összesen 26 modern, a korábbinál környezetbarátabb járművet is beszerzett.
Ezek már EURO 6 –os motorra felszerelt járművek. Ha belegondolunk abba, hogy ezek károsanyag-kibocsátása lényegesen kedvezőbb, a járatoptimalizációval jelentős kilométer-megtakarításra kerül sor, ami szintén a szennyezőanyag kibocsátást és az üzemanyag felhasználást csökkenti, ezek pedig mind a környezeti terhelés csökkentését jelentik. – mondja Schweickhardt Gyula – polgármesteri biztos, a Miskolci Városgazda Kft. ügyvezetője.
A cég szerint a fejlesztéseknek köszönhető az is, hogy nem kell emelniük a szolgáltatás díját.
