Futball selejtezőket rendeznének a diósgyőri stadionban a 2024-es budapesti olimpián
Szerdán döntött a fővárosi közgyűlés arról, hogy támogatja a 2024-es budapesti olimpia úgynevezett helyszín-kiválasztási javaslatát. Ebben tételesen fesorolják, hogy a fővárosban hol rendeznék a különböző sportági versenyeket. A dokumentum foglalkozik azzal is, hogy mely vidéki városokat vonnák be a rendezésbe.
A teljesség igénye nélkül Balatonudvariban golfot, Balatonfüreden hosszútávúszást és vitorlázást, Szegeden evezést és kajak-kenut, Veszprémben kézilabdát, Üllőn lovaglást, Miskolcon, Debrecenben és Győrben pedig labdarúgó-mérkőzéseket rendeznének.
Miskolcon természetesen az új diósgyőri stadion lenne a helyszín. A javaslatban szerepel, hogy a 15 ezres aréna minden igényt kielégít, ráadásul az olimpia után is megoldott a hasznosítása, mert nyilván a DVTK otthona maradna.
A stadion UEFA szerinti 4. kategóriába tartozik majd, így számos rangos sportesemény befogadására lesz alkalmas. A fedett nézőtere mintegy 15.000 néző befogadására lesz alkalmas. A nézők mellett a játékosok és az őket kísérő személyzet kiszolgálására is megfelelő infrastruktúra épül. A megvalósuló létesítmény befogadóképessége megközelíti a NOB ajánlásban foglaltakat.
A létesítmény tervezett egységei:
o 15.000 férőhelyes stadion
o 2 füves és 2 műfüves edzőpálya
Nem új hír, hogy Miskolc szívesen venne részt a 2024-es budapesti olimpia szervezésében. A borsodi megyeszékhely tavaly június 3-án olimpiarendezéssel kapcsolatos konferenciának adott otthont, melyen Kriza Ákos, Miskolc polgármestere elmondta: a magyarországi olimpia olyan közös, nemzeti ügy, mellyel nemcsak a főváros, hanem az egész ország nyerne. Egyúttal világraszóló vállalkozásnak nevezte az olimpiát, olyasvalaminek, amely minden magyar ember számára nagyon sok előnnyel járna nem csupán a sport, de az élet összes területén.
A városvezető remek ötletnek tartja, hogy Budapest mellett más vidéki városok, akár kisebb települések is bekapcsolódnának a rendezésbe, az nem a főváros kiváltsága lenne. Kiemelte, az érintett térségek lakosai sokat profitálnának a hazai rendezésű olimpiából, a beruházások, fejlesztések révén ugyanis számottevően megerősödnének a helyi kis- és középvállalkozások.
A PricewaterhouseCoopers által készített, 1300 oldalas megvalósítható tanulmány számításokkal támasztja alá, hogy az olimpiarendezés révén 2017 és 2025 között mintegy százezer munkahely jönne létre; az állam, a vállalatok és a háztartások 3000 milliárd forint többletbevétellel számolhatnának; a legkiemelkedőbb években az olimpia 0,3 százalékkal is meglökhetné a GDP növekedését; akár 130 milliárd forint pluszbevétel keletkezne a turizmusban; amellett, hogy jelentősen erősödne Magyarország és Budapest ismertsége, jó híre.
Ha az érmeket a népességaránynak megfelelően vizsgáljuk, csupán Finnország és Svédország szerepel nálunk előkelőbb helyen. Kizárólag a játékokon eddig szerzett aranyérmeket nézve azonban minden hatvanezredik lakosra jut egy hazánkban, ennél pedig csak a finnek tudtak eddig jobb átlagot produkálni a világon.
Exkluzív interjút adott a Miskolci Naplónak a helyettes államtitkár
Kedden tette közé nyílt levelét a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának nevében Pilz Olivér, a testület elnöke. Ebben a háromoldalas dokumentumban szó esik a pedagógusbérekről, az iskolák üzemeltetéséről, a tanárok és diákok leterheltségéről és a tanterv átalakításáról. Azt írják, hogy sokszor nem tudják, hogy ki vásároljon krétát, ha az elfogyott és ki cserélje ki a villanykörtét. A levélben panaszkodnak a tanárok túlterheltségére, arra, hogy a sok adminisztráció elveszi az időt a szakmai munkától. Szerintük sokkal nehezebb a diákoknak is, mint évekkel ezelőtt. Tovább is mentek, követelik, hogy a jelenlegi reformoknak nevezett akciókat azonnal függesszék fel. Azzal zárták, hogy szeretnénk a felnövekvő generációkat jól felkészíteni az élet kihívásaira, hogy képesek legyenek megfelelni a kor követelményeinek!
Pilz Olivér, Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke azt mondta a Miskolc Televíziónak, hogy a szeptemberben esedékes 3,4 százalékos béremelés kevés, azt alig érzik meg. Hangsúlyozta, hogy ők nem a pénzért, hanem az egész új oktatási rendszer ellen emelték fel a hangjukat. Pilz Olivér azt is mondta: annak örültek, amikor elkészült a természettudományos labor az iskolájukban, de medicin labdára és rugós erőmérőre is szükségük lenne.
Milliárdos oktatási fejlesztések Miskolcon
Az oktatási rendszer valamennyi szintjén voltak fejlesztések az elmúlt években a városban. Miskolcon 32 óvoda működik, az elmúlt néhány évben az intézmények egyharmada megújult. Egymilliárd forintot költöttek rájuk európai uniós és önkormányzati forrásból. Korszerűsítették például 20 millió forintból a Diósgyőri Óvodát. A város azt tervezi, hogy a következő években folytatják a fejlesztéseket és az összes óvodát felújítják.
Általános iskolák közül az egyik leglátványosabb változáson a Bársony-Hunyadi ment át, amit tavaly ősszel kereszteltek át Gyarmati Dezső Sport Általános Iskolára. Nemcsak a neve változott, de teljesen felújították és korszerű tornaterem épült csaknem 500 millió forintból. Mellette többek között megújult az Avastetői, a Fazekas, a Könyves Kálmán Általános Iskola is. Összességében 2010 és 2015 között csaknem 1,7 milliárd forintot költöttek a miskolci általános iskolákra.
Fejlődtek a középfokú intézmények is. Négy gimnáziumban is korszerű természettudományos labor épült. Elsőként a Herman Ottó Gimnáziumban készült el, amit a Lévay József Református Gimnázium, a Földes Ferenc Gimnázium, illetve az Avasi Gimnázium hasonló jellegű fejlesztései követtek. Ezek összesen több mint egy milliárd forint értéket hoztak Miskolcra. Tavaly a Földes Gimnázium igazgatója azt mondta: a labor nagyon népszerű, szeretik a fiatalok, hiszen ez már 21. századi színvonalú.
Több intézményre – például a Herman Ottó Gimnáziumra is – napelemek kerültek a múlt évben. Miskolc a Green City mozgalom mintavárosaként épített ki csaknem 50 millió forintból korszerű rendszert három iskolában. A mintegy 380 négyzetméter felületű napelem-rendszer összesen 51.443 kWh villamos energiát termel. Ezek segítségével a három miskolci intézmény az éves áramdíjának mintegy tizennyolc százalékát takaríthatja meg, és ez az összeg megközelítheti a kétmillió forintot is.
Szűcs Tamás, a Földes Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanács elnöke azt mondta: ők már korábban tudtak a hermanos levélről, amit inkább segélykiáltásnak tartanak. Csütörtökön szerveztek titkos szavazást a csatlakozásról és a voksolók túlnyomó többsége támogatta a Herman kezdeményezését.
Schmidtné Törő Ágnes, az Avasi Gimnázium igazgatója azt mondta, hogy részben uniós elvárás volt, hogy az oktatási intézmények belső önértékelési rendszerét újítsák meg. Szerinte egy ilyen változtatáshoz idő kell, akár 10-15 év is. Szerinte ugyan vannak nehézségek a rendszerben, de ezeket közösen kell megoldani és időt kell hagyni az átalakításhoz. Folyamatosan kell egyeztetni az érintetteknek. Az igazgatónak a nyílt levél stílusa nem tetszik, szerinte nem a sajtóban kell üzengetni, hanem minél több szakmai egyeztetést kell megtartani.
Sipos Imre, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkára exkluzív interjút adott a Miskolci Naplónak. Az államtitkár szerint azt, hogy ki vásárolja meg a villanykörtét és a krétát, arról az iskola és az üzemetető képviselőjének kell egymással egyeztetni. Olyan nem fordulhat elő, hogy a működéshez szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre. Az adminisztrációs terhekkel kapcsolatban azt mondta: a pedagógus előmenetellel összefüggő elvárásokon változtatni fognak, hogy minél kevesebb dokumentumot kelljen ehhez a tanároknak elkészíteni. A diákokkal kapcsolatos adminisztráció pedig nem bővült, abban változás nem volt.
KLIK vagy MKMK? – oktatási intézmények üzemeltetése
Az oktatási rendszer átalakítása után kettévált az általános és középiskolák szakmai irányítása és az üzemeltetése. Ez azt jelenti, hogy míg a pedagógusoknak az igazgató a felettese, a karbantartóknak vagy a portásnak nem ő, hanem az üzemeltető, Miskolcon a Miskolci Közintézmény-működtető Központ (MKMK) vezetője.
Ha például a pedagógus valamilyen meghibásodást észlel, azt a portán elhelyezett hibabejelentőbe kell beírja. Ha az iskolában dolgozó karbantartó nem tudja elhárítani a hibát – a központban dolgozó és a szükséges képzettséggel rendelkező beosztott javítja azt meg. Tavaly 1595 ilyen hibajelzés érkezett az MKMK-hoz, annak 60 százalékát hét napon belül elhárították.
A Herman Ottó Gimnázium vezetése szeptember végén kereste meg írásban az MKMK-t. Azokat a karbantartási feladatokat, amelyek az iskola biztonságos üzemeltetéséhez szükségesek (fűtési rendszer, balesetveszélyes burkolat javítása), már elvégezték a központ munkatársai. A vészvilágítási rendszer felújításához szükséges anyagokat beszerezték, a lekerített szabadtéri színpad fém tartóelemeinek eltávolítását elvégezik. Minden olyan kérést, amely az iskola működését nem gátolja, betervezett az MKMK.
Abban egyetértett a pedagógusokkal és a diákokkal, hogy felül kell vizsgálni a tananyag mennyiségét és az oktatást közelebb kell vinni a valósághoz. Azon dolgoznak, hogy csökkentsék a kötelező tananyag mennyiséget. Sipos Imre szerint még 2-3 év kell ahhoz, hogy az új rendszer a jelenleginél gördülékenyebben működjön.
A pedagógusok munkáját maximálisan elismerjük, támogatjuk, a diákoknak és a szülőknek pedig nem kellene érezniük semmit a változás nehézségeiből – fogalmazott az államtitkár.
Kis Jézus az utolsó napokban – karácsonyi ünnepség az Erzsébet Hospice Otthonban
Szombaton részt vettem az Erzsébet Hospice Otthon karácsonyi ünnepségén. Az otthonban végstádiumba került – elsősorban rákos – betegeket ápolnak. Ápolnak a szó abban az értelmében, hogy csökkentik testi fájdalmukat és szeretettel segítik őket az utolsó napokban. Polcz Alaine, a magyar Hospice megalapítója – Mészöly Miklós író felesége – mondta: csak az önzőnek nincs vigasztalása. Vagyis csak az magányos, aki nem tud másokkal törődni, akinek nincs ideje másokra figyelni. Az Erzsébet Hospice Otthonban van idő a figyelemre, abból mindig van. Simkó Csaba főorvos, az Otthon vezetője azt mondta a karácsonyfa mellett, hogy a Jóisten nem azért szeret minket, mert okosak vagyunk, vagy szépek, vagy ügyesek, vagy gazdagok. Azért szeret, mert jó. Ennyire egyszerű és egyben ennyire bonyolult az élet.
Miközben őt hallgattam, arra gondoltam, hogy mit is kapnak a bent fekvők egy karácsonyi ünnepségen. A kis Jézus megszületett, szól a dal, de mit számít a búcsúzónak az élet megújulásáról szóló történet? Volt, aki ki sem tudott jönni az ünnepségre, csak a szobájából hallgatta a Fráteres lányok műsorát vagy az önkéntesek énekét. Miért örüljön a kis Jézus megszületésének az, akit esetleg családja már nem is látogat?
Simkó Csaba segített megtalálni a választ. Az utolsó napok abban segítenek, hogy rájöjjünk: mi számít és mi nem. Karrier, pénz, élmények és élvezetek nem, szeretet, figyelem és odaadás igen. Amikor öröm egy levegővétel, az élet leegyszerűsödik.
Az idő a legnagyobb ellenségünk. Szorít, siettet, hajt, felületessé tesz. Az utolsó napokban az idő lelassul. Nem számít, csak a levegővétel, az, hogy még élek. A mennyország pedig az időtlenség ajándékát adja. A szív, a lélek megnyugszik, az arc kisimul. Erre készít fel a Hospice. Ezt meghálálni nem lehet az itt maradt családtagoknak. Csak megköszönni. Köszönjük.
Sokkal biztonságosabb lesz a Vasgyári Piac – átveszi a város az üzemeltetést
A közgyűlés tárgyalta azt az előterjesztést, amelyből kiderült, hogy a jelenlegi üzemeltető, a megyei KISOSZ szerződése december 31-én lejár. A javaslat úgy szólt, hogy januártól a Miskolci Városgazda Kft. vegye át a piacot. Az önkormányzati cég üzemelteti a Búza téri és a Zsarnai piacot is. Most a Vasgyárit is megkapja.
Kiss János alpolgármester azzal indokolta a javaslatot, hogy a változtatással sokkal erőteljesebben tud fellépni a MIÖR a piacon. Rendészeket vezényelnek oda, hogy fenntartsák a rendet, valamint kiszűrjék az illegális árusokat.
A képviselők támogatták az előterjesztést, január elsejétől a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. üzemelteti a Vasgyári Piacot.
Fidesz-KDNP: megvédjük és folytatjuk jövőre is a Salkaházi Sára Programot
Jakab Péter (Jobbik) frakcióvezető azt mondta: nem a Jobbiktól, hanem a Fidesztől kell megvédeni a miskolci nyugdíjasokat.
Nagy-Korsa Judit (DK) független képviselő azt javasolta, hogy a rehabilitációs ellátásban részesülő és 60. életévüket betöltő miskolciakat is be kellene vonni a programba.
Molnár Péter (KDNP) frakcióvezető büszke arra, hogy Miskolcon van Salkaházi Program. Ilyen nyugdíjasvédelmi program nincs máshol az országban. Molnár Péter kijelentette: jövőre is folytatják a programot.
Pakusza Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy a Jobbik minden Salkaházis előterjesztést megszavazott.
Kriza Ákos polgármester úgy válaszolt, hogy nem elég megszavazni a programot, úgy is kell viselkedni.
Tompa Sándor (DK) független képviselő arról beszélt, hogy szerinte pártpolitikai célokat szolgál a Salkaházi Program.
Kovács László (KDNP) elmondta, hogy a város vezetői és a Fidesz-KDNP frakció tagjai találkoztak a múlt héten nyugdíjas klubok képviselőivel, olyanokkal is, amelyek nem jobboldali értékrendet képviselnek. Ez is jelzi, hogy nem pártpolitikai okokból tartják fontosnak a miskolci idősek támogatását.
Nánási Kocsis Róbert (Fidesz-KDNP) azt mondta: az ellenzékiek is indíthattak volna hasonló programot képviselői alapjukból, de nem tették.
Bartha György (MSZP) bejelentette, hogy még a nyáron osztott riasztót a választókerületében élő nyugdíjasoknak.
Földesi Norbert (MSZP) bocsánatot kért a nyugdíjasoktól az általa „Salkaházi workshop”-nak hívott vitáért.
Az előterjesztésből egyébként kiderül, hogy a Salkaházi Programban pontosan 34 320 miskolci nyugdíjas vesz részt, személyi riasztót 29 684-en, betörőriasztó ajtóéket pedig 15 567 család kért és kapott.
Költségvetés, MVK-támogatás – vita a számokról a közgyűlésben
Jakab Péter (Jobbik) úgy látja, tragikus helyzetben van a város és a Holding költségvetése. A frakcióvezető példaként említette, hogy szerinte gazdasági okok miatt csökkentette az MVK csúcsidőben a közlekedő villamosok számát. Kéthetes jutalmat, amit most megkaphatnak a dolgozók, nem tartja elegendőnek, a 3 százalékos béremelést kérte. (Jakab Péter felszólalása alatt - mivel nem kért bocsánatot a nyugdíjasoktól - a Fidesz-KDNP frakció kivonult a teremből.)
Kriza Ákos polgármester azt mondta Jakab Péternek, hogy reméli, nem matematika tanárnak készül, mert akkor a diákok fogják neki mondani: ülj le fiam, egyes. A polgármester megjegyezte, hogy a jutalomként átutalandó kétheti bér önmagában 3,8 százalékos béremelést jelent.
Földesi Norbert (MSZP) szerint mindent megtesz a város, hogy jól érezzék benne magukat a miskolciak, de a háttérben sok a probléma. Szerinte egy év volt arra, hogy a béreket rendbe tegyék az MVK Zrt-.ben, most nem elég a félhavi jutalom. Komoly a baj, Miskolc többet érdemel - fogalmazott a szocialista politikus.
Pakusza Zoltán (Jobbik) azt kérdezte, hogy hol tart az elszámoltatás?
Kriza Ákos polgármester azt mondta: ez nem rajtuk, hanem a hatóságokon, a rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságon múlik.
Kiss János alpolgármester azt mondta a vitában, hogy szeretne néhány közlekedési társaság ilyen helyzetben lenni, mint az MVK. Cserélték a villamosokat, jönnek az új buszok. A beígért béremelés pedig ott van a járművezetők zsebében, ők nem 3 százalékot, hanem 5%-ot kaptak.
- Miskolc város hónapok óta nem használja folyószámlahitelét, ami stabilitást jelent. Beruházási hitelünk lehet, az értéket teremt – fogalmazott Kiss János.
| 2010. adóév | 298,6 milliárd Ft |
| 2013. adóév | 338,2 milliárd Ft |
| 2014. adóév | 366,3 milliárd Ft |
Kriza Ákos: fizesse ki a Holding és az MVK a dolgozóknak járó idei félhavi jutalmat
Kriza Ákos azt mondta, hogy a Miskolc Holding tagvállalatai a szakszervezetekkel megállapodtak a jövő évi bérekről, kivéve az MVK Zrt-t. Ott a tárgyalások elhúzódnak. Ennek egyik fontos tétele az, hogy a dolgozók még idén megkapják decemberi bérükön felül jutalomként félhavi bérüket.
- Felkérem a Miskolc Holding vezérigazgatóját és az MVK Zrt. vezérigazgatóját, hogy annak ellenére, hogy a szakszervezettel még nem állapodtak meg, ezt a tételt fizessék ki. Ez az MVK dolgozóknak az adventi időszakban megnyugvást jelenthet – fogalmazott Kriza Ákos.
Így a cég vezetése és a szakszervezetek a bértárgyalást úgy tudják folytatni, hogy legalább ezt a tételt nem fenyegetni a megállapodás hiánya. Ez a félhavi jutalom egyébként 3,8 százalékos béremelést jelent az érintett dolgozóknak.
A polgármester beszélt arról is, hogy hogyan alakult a munkaerő-piaci helyzet Miskolcon az elmúlt öt évben. Míg 2011 nyarán 12 588 álláskeresőt tartottak nyilván Miskolcon, addig idén nyáron már csak 7976 főt.
– Évente ezer fővel csökkent az álláskeresők száma, ami példamutató – mondta Kriza Ákos. - Tovább kell fejleszteni a szakképzést, hogy azok is találjanak munkát, akik képesítés hiányában eddig csak a közmunkába tudtak bekapcsolódni. Abban bízok, hogy hamarosan nemcsak azok a miskolciak tudnak majd dolgozni, akik akarnak, hanem azok is, akik nem – fogalmazott a polgármester.
| 2011. június |
12.588 fő |
| 2012. június | 12.006 fő |
| 2013. június | 11.292 fő |
| 2014. június | 9.707 fő |
| 2015. június | 7.976 fő |
Megyei prózamondó versenyt rendeztek a Gárdonyi Géza Általános Iskolában
Az emlékezés kimagasló eseménye évek óta a megyei prózamondó verseny. Így volt ez az idén is. Csaknem ötvenen versenyeztek a legjobb helyezésekért. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, ezt bizonyítja, hogy több kategóriában volt holtverseny és külön díj is. Egy alkalommal Gárdonyit megkérdezték melyik regénye kedves,ezt válaszolta: Isten rabjai a legszebb, Egri csillagok a legjobb, A láthatatlan ember a legkedvesebb. Mindhárom regényből hallott részleteket a zsűri.
A versenyen elért helyezések:
1. kategória (1-2. o.)
1. Mihalik Mira (1.o.) Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola és Kisboldogasszony Óvoda (. Miskolc)
2. Polgári Laura (2.o.) Fráter György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ( Sajólád)
3. Lukács Szabolcs (2.o.) Fráter György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolaa (Sajólád)
Különdíj: Remecsey Konrád (2.o.) Miskolci Szilágyi Dezső Általános Iskola ( Miskolc)
2. kategória (3-4.o.)
1. Kozma Réka Anna (4.o.) Miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskola (Miskolc)
2. Skornyák Zsófia (3.o.) Miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskola (Miskolc)
3. Keszi Klaudia (3.o.) Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola (Miskolc)
Különdíj: Fónagy Zsuzsa (4.o.) Miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskola (Miskolc)
3. kategória (5-6.o.)
Holtverseny:
1. Tóth Boglárka (6.o.) Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola ( Miskolc)
1. Horváth Dániel (5.o.)Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Óvoda (Miskolc)
4. kategória (7-8.o.)
Holtverseny:
1. Szabó Viktor (7.o.) Szent István Katolikus Általános Iskola (Mezőkövesd)
1. Bordás Dávid (8.o.) Lévay József Református Gimnázium (Miskolc)]
Holtverseny:
2. Zemlényi Georgina (7.o.) Mátyás Király Katolikus Általános Iskola . (Hernádkak)
2. Szabó Eszter (8.o.) Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Óvoda (Miskolc)
3. Taracközi Zsófia (8.o.) Lévay József Református Gimnázium (Miskolc)
Kriza Ákos: Miskolc most biztonságosabb, mint Brüsszel vagy Párizs
Felértékelődött a biztonság a november 13-i párizsi terrortámadás után – mondta Kriza Ákos a Miskolc Televízió Miskolc Holnap című műsorában. A polgármester szerint a magyar kormány álláspontja egyre több uniós tagállamban talál támogatókat. Kriza Ákos szerint nem a törökökkel kellene egyezkedni, hanem Görögországban kellene megerősíteni a határőrizetet, a migránsoknak pedig nem kellene „meghívót” küldeni.
- Mi is elkezdtük a telepfelszámolást, amivel jelentősen csökkentettük a bűnözést a városban. Ezért most Miskolc biztonságosabb, mint Brüsszel – fogalmazott a polgármester.
A menekültekkel kapcsolatban szóba került a kötelező betelepítés elleni fideszes aláírásgyűjtés. Országosan csaknem egymillióan támogatják már a kezdeményezést.
- Miskolcon eddig 43 ezer aláírás gyűlt össze, ha ez lenne az országos átlag, akkor kétmillió aláírás felett járnánk. Ezért mondom, hogy a miskolciak egyértelmű és csattanós választ adtak arra, hogy mi a véleményük a migránsok betelepítéséről – mondta Kriza Ákos. - Én azt mondtam és ehhez tartom magam, hogy ameddig én leszek a város polgármestere, addig mindent megteszek azért, hogy Miskolcra ne telepítsenek be migránsokat.
Végéhez közeledik a fészekrakós per, közben a város egyre több lelakott és tönkretett lakást újít fel, amelyeket nagyon könnyen ki is tudnak adni.
- Kezd visszatérni a normális és nyugodt élet az Avasra – mondta a polgármester. - Nemcsak a lakások és a közterek felújításával, hanem a körzeti rendészek közreműködésével is azt szeretnénk elérni, hogy rendeződjön a helyzet az Avason. Sok a jelentkező a felújított lakásokra, de mi alaposan megvizsgáljuk a családokat, hogy soha többet ne ismétlődhessen meg az, ami a fészekrakós időkben történt – fogalmazott Kriza Ákos.
A Miskolc Holnap című műsorban szó esett még a Salkaházi Programról és az Operafesztiválnak nyújtott 300 millió forintos kormányzati támogatásról is.
Szakad az ellenzék – megszűnt a baloldali összefogás a miskolci közgyűlésben
Csak kapkodja az ember a fejét, ha a miskolci baloldal jelenlegi állapotáról akar biztosat megtudni. Kedd reggel még úgy ébredhettünk, mint máskor. Aztán egyszer robbant a hír, hogy a városi közgyűlés baloldali – így egyszerűsítem, pontosan: MSZP-Együtt-DK-Miskolci Lokálpatrióták – frakciója kizárta Nagy Korsa Juditot. Az indoklás hosszú, de a lényege az, hogy Nagy Korsa tavaly Együtt politikusként került listáról a közgyűlésbe, majd idén átlépett a Demokratikus Koalícióba.
Az Együtt miskolci elnöke kérte Nagy Korsa Juditot, hogy mondjon le képviselői mandátumáról, hadd üljön helyére olyan, aki még tagja a miskolci Együttnek. Nagy Korsa ezt nem tette, de nem is kötelessége. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy miért is baj, ha egy másik szövetséges pártot választ a képviselő? Nagy Korsa nem jobbikosnak állt vagy fideszesnek, hanem az összefogás egy másik pártjába, a DK-ba lépett be.)
Erre döntött úgy az Együtt miskolci elnöke és a szocialista Simon Gábor frakcióvezető, hogy kiteszik a hatfős baloldali frakcióból Nagy Korsát. A képviselő szomorúan vette tudomásul a döntést, de azt írta: attól még tartja magát vállalásaihoz és a „baloldali-liberális” értékekhez.
Tompa Sándort is megkérdeztük (volna), hogy mit szól a kizáráshoz, hiszen ő DK-sként tagja lehet a frakciónak, míg Nagy Korsa nem. Tompa Sándor először nem akarta kommentálni a hírt, majd ő is robbantott: kilépett a frakcióból. Azt írta, hogy „ez már nem az a frakció, melyet 2014-ben, közös értékrendünk alapján megalakítottunk.” Bővebben nem fejtette ki a politikus, hogy mi változott meg egy év alatt.
Gréczy Zsoltot, a Demokratikus Koalíció szóvivőjét is felhívtuk. Ő egyenesen már arról beszélt, hogy megszűnt a baloldali összefogás Miskolcon. Azt mondta: „a DK abban lett volna érdekelt, hogy a baloldali kormányváltó egységet fenntartsuk Miskolcon is, de ha ezt az MSZP és az Együtt nem akarja, tudomásul vesszük.”
Így Nagy Korsa Judit és Tompa Sándor a várhatóan december 10-én összeülő újabb városi közgyűlésben már független képviselőként dolgozik. Külön Simon Gábor, Földesi Norbert, Bartha György és Fodor Zoltán MSZP-s képviselőtől.
Kedd reggel még hattagú volt a frakció, szerda délutánra négyre apadt. Félek lefeküdni.
