Évértékelő a Szimbiózis Alapítványnál
Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke a reggelivel egybekötött sajtótájékoztatót a 2014-es esztendő értékelésével kezdte, ennek kapcsán a foglalkoztatásról beszélt. „Sikeres projektjeinknek köszönhetően tavaly 22 fővel emelkedett a dolgozói létszámunk, év végére a munka-rehabilitáción résztvevőkkel együtt összesen 212 embernek adtunk munkát”- mutatott rá az elnök. A Szimbiózis Alapítvány egyébiránt rendkívül sikeres esztendőt zárt, 2014-ben 24 benyújtott pályázatukból mindössze egy nem nyert. Ez Jakubinyi László szerint is kimagasló eredmény. Ennek köszönhetően tavaly a telephelyeiket is bővítették, és számos új rehabilitációs programmal jelentkeztek. Decemberben megnyílt a meglehetősen komplex szolgáltatásokat nyújtó, országosan is egyedülálló Batyu-téka, és egyre nagyobb sikerrel működtetik diósgyőri rehabilitációs övezetüket, a Baráthegyi Majorságot, amely lakóotthonként is üzemel.
Az új programok mellett új termékekkel is jelentkezett az autistákkal foglalkozó alapítvány 2014-ben. Már gyártás alatt van a sérült emberek bevonásával készült fabrikett, egyedi ajándéktasak, merített papír, mellyel várhatóan hamarosan piacra is lépnek. A Diósgyőri Papírgyár hosszú évek óta használaton kívüli, ám jó állapotban levő berendezéseit vásárolta meg az alapítvány a merített papír készítéséhez.
Az elhivatott miskolci csapatnak a képzőművészet mellett az állatterápia alkalmazását illetően is vannak újszerű programjaik. Korábban alpakák érkeztek a Baráthegyi Majorságba. A dél-amerikai tevefélét a miskolci alapítvány terápiás célra használja, amely hazánkban ez idáig egyedülálló kezdeményezés.
A Szimbiózis Alapítvány 2015-ben sem marad tervek nélkül. Jelentős beruházások valósulnak meg idén is, összesen csaknem 200 millió forint értékben. Ilyen például a várhatóan júniusra elkészülő Interaktív Diósgyőri Játszóvár, a Baráthegyi Manufaktúra új sajtüzemének megépítése – mely a jelenleginél ötször nagyobb és lényegesen korszerűbb lesz –, az ugyancsak a Baráthegyen megvalósuló gombatermesztő-zöldségtároló, illetve egy új lakóotthon, és egy zöldségfeldolgozó, ami a Martin-kertvárosban kap majd helyet.
Miklós püspök egykor régen…
Ám nem pusztán a gyermekek, de Orosz Atanáz a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök-exarchája, valamint „segítőtársa” Mihály atya , azaz Szemerszki Mihály oktatás-és nevelésügyi referens- is ünneplőbe öltözött lélekkel nyitott be a megyei kórház területén levő óvodába, hogy tolmácsolja a görög-katolikus intézmény növendékeinek Szent Miklós üzenetét, és átadja a kövérre tömött piros zsákocskákat.
„Izgatottan várom, milyen dalokkal és versekkel készültetek Szent Miklós ünnepére”- mondta a püspök atya, akinek nem is kellett sokat várnia a kis-középső -és nagycsoportosok vidám ünnepi műsorára. Leginkább Weöres Sándor Száncsengő és Czeglédy Gabriella Jön a Mikulás című versikéjétől visszhangzott az intézmény, de emellett kedves, kis nótákkal is emlékeztek a kicsik Myra legendás püspökére. „A ti óvodátok Szent Miklós védelme alatt áll”- hívta fel a gyermekek figyelmét Orosz Atanáz, majd arról kérdezte őket, miért kedves a szívüknek a szent életű püspök. „Mert segít másokon, „mert megoltalmaz minket, „mert ajándékot hoz”, mert arra biztat minket, hogy a szegény gyerekeknek vigyünk ételt”, mert mi gyerekek vagyunk a kedvencei”- kiabálták hol egyenként, hol kórusban a lakkcipős kislányok és nyakkendős kisfiúk.
Az ünnepség fénypontjaként kiosztották a 153 apróságnak a piros almát, mogyorót, ropit és édességeket rejtő mikuláscsomagokat, amelyek hatalmas sikert arattak a Szivárvány, a Felhő, a Föld, a Hold, valamint a Nap csoportos óvodások körében. A gyermekek, miközben türelmetlenül bontogatták a piros zsákokat, azt is megígérték, hogy holnap és holnapután is nagyon-nagyon jók lesznek… A rendezvény végeztével Orosz Atanáz görög-katolikus püspök, és Mihály atya sem távoztak üres kézzel: ők egy-egy üveg mézet kaptak ajándékba az intézmény vezetőjétől, Barta Józsefnétől, hogy egészségben járhassák végig Miskolc sok-sok jó gyermekét.
Megkezdődött a nyomortelepek lakóinak kiköltözése Miskolcról
Kriza Ákos kiemelte: az újabb és újabb bontások azt üzenik a miskolciaknak: nem térnek le a határozott és szigorú rendpárti útról. A mostani, Gizella út 13. szám alatt lévő 13 lakásos ház felszámolása új eljárással történik, ezúttal nem bontják el az épületet, hanem új funkciót adnak neki, a MIK Zrt. az ingatlant, a kiürítés után, meghirdette eladásra. Kriza Ákos hangsúlyozta: más tekintetben is első ez a mostani nyomortelep megszüntetés. Van ugyanis olyan régi bérlő, aki elfogadva a nyáron megalkotott lakásrendeletben foglaltakat, Miskolc közigazgatási határain kívülre költözik, elhagyja a várost.
- Az ő esetükben a bérleti szerződés közös megegyezéssel szűnt meg, 1, 6 millió forint térítési díjat kaptak, amelyért a város Novajidrányban vásárolt számukra ingatlant. Egy olyan adásvételi szerződés jött létre, amelyben a lakók, a rendeletünknek megfelelően vállalták az öt év elidegenítési tilalmat. Az itt lakó házaspár egy 46 négyzetméteres, komfort nélküli, lerobbant miskolci lakást tudott így felcserélni egy falusi, kertes lakóházra. A szerződést aláírták, a kiköltözés megtörtént – mondta el Miskolc polgármestere.
Kriza Ákos tájékoztatójában kiemelte: ez az eljárás humánus, a nyomortelepeken élők javát szolgálja, végső soron pedig a városét, a közösségét. Senkit nem kényszerítenek arra, hogy hagyja el a várost, de felajánlják a lehetőséget, hogy komfortosabb, emberibb környezetben kezdjenek új életet.
- Ezek a lakók örömmel fogadták ezt a lehetőséget. Az ingatlanban, amit most, mint nyomortelepet felszámolunk, 13 lakás van. Minden bérlővel más-más megállapodás született. Volt akinél, közös megegyezéssel, miskolci cserelakás biztosításával történt meg a kiköltöztetés, egy másik esetben idősek otthonában kapott elhelyezést a bérlő. Volt, aki maga hagyott fel az ingatlan jogcím nélküli használatával. Többen Miskolcon kerültek elhelyezésre, önkormányzati cserelakásokban – tette hozzá a polgármester.
A Gizella út 13. szám alatti ingatlant a MIK Zrt. meghirdette eladásra. Az 1160 négyzetméteres telken lévő 400 négyzetméter alapterületű épületet 4 millió 600 ezer forint minimum árért ajánlották ki. A közgyűlési határozat szerint, a vevő a megvásárlás után arra is kötelezettséget vállal, hogy három éven belül elbontja az épületet és a területet vagy beépíti, vagy átmenetileg zöldterületként hasznosítja.
Az önkormányzat tervei szerint a Gizella úti nyomortelep felszámolása nem áll meg ennek az épülettömbnek a kiürítésével. Számos elhanyagolt, komfort nélküli ingatlan van még az utcában, melyek egy része bérlemény, de nagy számban van itt magántulajdonban levő ingatlan is. Lapunk a helyszínen arról érdeklődött, hogy az itt élő – javarészt roma – családok mit szólnak a Fidesz – KDNP telepfelszámolási programjához.
Lakatos Mária háza ablakából figyelte a tájékoztatót, onnan válaszolt kérdésünkre. Mint mondta, „igaza van a polgármesternek, hogy felszámolná ezt az egészet. Szépüljön csak Miskolc. Én is jobban érezném magam egy szebb környéken”- fogalmazott. „Nekünk saját tulajdonban van a házunk, tizennyolc éve vásároltuk, azóta újítgatjuk, igyekszünk szépítgetni, de hát a szomszédokkal nem jövünk ki valami jól, ezért költöznénk szívesen. Ők nem olyanok, akik adnának a tisztaságra. Sokszor a közös udvarunkra piszkítanak, még fürdőszobájuk sincs”- tette hozzá a 61 éves nő, aki fiával, menyével, és három unokájával él a lakásban. Többször is elmondják, szívesen költöznének.
A projekt polgármesteri biztosa, Schweickhardt Gyula kiemelte: MIK Zrt. azzal a céllal hirdette eladásra az épületet, hogy helyreállítsa a környéken a szolgáltatási funkciót. Szeretnék, ha a szerződés még ez évben aláírásra kerülne, s jövőre megkezdődhetne az épülettömb újrahasznosítása. A Gizella utca környéke frekventált helynek számít, szomszédságában irodaházak, kereskedelmi egységek, közösségi terek sorakoznak. A város vezetése az épület újrahasznosításával szeretné visszaállítani azt a polgári miliőt, amely ezt a városrészt korábban jellemezte.