Négy évtizede egy autóval és 10 fővel indult el a munka – ma pedig már 300-an dolgoznak, 100 gépjárművel a Bükk védelme érdekében. Szitta Tamás alapító tag volt. Úgy emlékezett a kezdetekre, hogy közösségi közlekedési eszközökkel, majd később motorkerékpárral jártak fel, amikkel aztán később megismerkedhettek a területtel is.

Juhász Ákos képgalériája!

Négy évtized alatt kihalás szélén álló sólyom és sasfajtákat mentettek meg, de a farkas is újra megjelent a területen. Az utóbbi években pedig a denevérek védelme is kiemelt feladatuk. Rónai Kálmánné igazgató ismertette, a Bükki Nemzeti Park rendelkezik a legtöbb barlanggal, több mint 1200 regisztrált barlangunk van és ezeknek a biztonságba helyezése és lezárása, denevérbarát biztosítása nagyon fontos feladat.

A Palotaszállót 1925-29. között építették, abszolút állami beruházásként indult – innen kalauzolta a nemzeti park vezetősége a köztársasági elnököt és a földművelésügyi minisztert egy függőkerti sétára, majd az Anna barlangba is látogatást tettek.

A Bükki Nemzeti Park tíz éve fejleszti a területén lévő barlangokat. Többek közt erre a célra is csaknem tízmilliárd forint uniós támogatást nyertek el 2008 és 2013 között. A földművelésügyi miniszter szerint ezt a munkát a jövőben is támogatja a kormány a Nemzeti Tájstratégia által.

– Közel 10 milliárd forint az a támogatás, ami a KEHOP-ban megvalósult az elmúlt évtizedekben – ismertette Fazekas Sándor. – Számítunk arra, hogy most is folytatódik ez a munka. Látogatóközpontok, erdei turistaösvények, különböző, a turizmust segítő szolgáltatások fejlesztése éppúgy szerepel a tervekben, mint élőhelyek rehabilitációja, helyreállítása. Bízom abban, hogy ezt a munkát a Nemzeti Tájstratégia szellemében tudjuk folytatni a jövőben is.

Áder János ünnepi köszöntőjében az erdők megóvását, a természet védelmét és az ember felelősségét hangsúlyozta.

– Az embernek jobban kell látnia a tettei következményeit, alázatosabban kell viszonyulnia környezetéhez és végérvényesen le kell számolnia a féktelen gőgjével, hogy joga és lehetősége van a természettől számolatlanul elvenni annak javait – fogalmazott az államfő.

Elhangzott, hogy a Bükki Nemzeti Park további uniós támogatásokat kap: 2020-ig több mint négymilliárd forintot költhetnek természetvédelemre és fejlesztésre.

1977. január 1-jén 38 774 hektáros védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja, a Bükki Nemzeti Park –ugyanakkor az első, amely hegyvidéki területet foglalt magába. Rendeltetése, hogy biztosítsa a természetes növény- és állatvilágának, földtani, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek fennmaradását, és a további kutatásához szükséges feltételeket. A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették. Napjainkban csaknem az egész Bükk-hegységre kiterjed, magába foglalva annak legszebb, természeti értékekben leggazdagabb részeit. Mai területe jogszabály szerint 43 169 hektár, melyből 6009 ha fokozottan védett.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság irodája 1979-ig Miskolcon volt, majd Egerbe költözött. Ma a város északi részén, Felnémeten a Sánc utca 6. szám alatt található. Az igazgatóság szerepköre a megalakulás óta eltelt 40 év alatt sokat változott, a nemzeti park természetvédelmi felügyeletében álló védett természeti területek, tájvédelmi körzetek száma folyamatosan bővült.

Napjainkban három megyét (Heves; Nógrád; Borsod-Abaúj-Zemplén-megye) is érintő működési területükön – a kezelésükben álló természetvédelmi területeken – elindított élőhely- és fajmegőrzési, valamint kutatási programokat folytatnak.

A természetes élőhelyek megőrzési felelőssége a védett területek határain túl terjed. A még megmaradt élőhely-töredékek fenntartását a Natura 2000-hálózat biztosítja. Számos nemzetközi, határ menti természetvédelmi együttműködési program segítségével alakították ki azt a szakmai hátteret, amelyre a hosszú távú élőhely fenntartás alapozható.

A természetvédelmi értékek megőrzésével együtt – a természeti környezet terhelhetőségét szem előtt tartva – a természetjáráshoz, turizmushoz, a környezeti neveléshez kapcsolódó igényeket is kiszolgálják. Ökoturisztikai programkínálatukban a kiállítások, tanösvények és terepi bemutatóhelyek hálózata mellett több olyan eseményt, szakvezetett túrát ajánlanak, amelyen a résztvevők a természeti értékek mellett megismerhetik a térség kulturális, néprajzi és gazdálkodási hagyományait is.

A gyermekek csaknem 90 százaléka 10 éves koráig átesik ezen a vírusfertőzésen. A bárányhimlőt általában már csak akkor ismerik fel, amikor a viszkető, piros pöttyök megjelennek. Más betegségekhez hasonlóan lázzal, bágyadtsággal és torokfájással kezdődik. A tipikus tünetek csak 24-48 óra alatt jönnek ki.

– Az esetek zömében inkább kellemetlenségekkel jár elsősorban, az első napokban lázzal, illetve a jellegzetes, viszkető kiütéssel. Ez két hétig tart, ennyi ideig „karantént” jelent – ismertette Török Lajos gyermek háziorvos.

Egészséges szervezetnek nem okoz gondot a bárányhimlő, de a meglévő betegségeket súlyosbíthatja. A miskolci önkormányzat most jelentős anyagi támogatást nyújt a védőoltás beadatásához. Koczák Szilvia, a polgármesteri hivatal szóvivője ismertette, a programban résztvevő gyerekek oltási költségeinek kétharmadát az önkormányzat átvállalja, így a szülőknek már csak ötezer forintot kell fizetniük a két vakcináért. Miskolci lakcímmel rendelkező, első osztályosoknak lesz olcsóbb a bárányhimlő elleni vakcina.

A védőoltás támogatását már régóta szorgalmazza a Házi Gyermekorvosok Szövetsége. Simkó Róbert, a megyei szervezet elnöke úgy vélekedett, hogy mindazoknál a családoknál, ahol első osztályos gyermek van, érdemes igénybe venni a támogatást.

Amennyiben a gyermek az első oltást már korábban megkapta, a második vakcinához kedvezményesen juthatnak hozzá a szülők. Az oltási programról személyesen a Miskolci Egészségfejlesztési Intézetben, illetve a 46/786-549 és a 46/786-307-es telefonszámon érdeklődhetnek.

Nincs vallás a Földön, amely olyan közel állna egymáshoz, mint az iszlám, a kereszténység és a judaizmus – mégis teljesen más az értelmezésük, mutatott rá Maróth Miklós: az iszlám szerint a zsidók és keresztények meghamisították az ábrahámi kinyilatkoztatást, az iszlám pedig ezt állítja helyre.

Az akadémikus szerint a muszlimok máshogy értelmezik a bűn fogalmát, de a hazára sincs szavuk; ott vannak otthon, ahol éppen vannak. Maróth Miklós kiemelte azt is, hogy az iszlámban a politika a mecsetek köré szerveződik. Ennek kapcsán felidézte, hogy Szaúd-Arábia segítségként ajánlotta fel, hogy 240 mecsetet épít Európában.

– Magyarán kiépíti az infrastruktúráját az iszlám államnak Európában – fogalmazott a szakember. – Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy Európában ún. „halal” (az iszlám jog szerinti jelentése: törvényes, megengedett – a szerk.) pénzek, amik muzulmán vallási célokat szolgálnak, ilyenek „kószálnak”, és azt sem tudjuk, hogy milyen mennyiségben, akkor azt kell mondanunk, hogy az iszlám állam infrastruktúrája teljes mértékben készen áll Európában.

Maróth Miklós szerint az iszlám az élet minden területén más nyelvet beszél. Náluk minden isteni törvényen alapul és megváltoztathatatlan. Az akadémikus szerint emiatt is aggasztó, hogy 50 év alatt egymilliárd ember elvándorlásával kell számolni.

– Jönnek Európába a jobb élet reményében, és hozzák magukkal a vallásukat. Ismerik ők a sztoikus filozófiából a kötelességeket? Nem ismerik. Tehát ők az iszlám tanítása szerint abból indulnak ki, hogy Allah majd táplálja őket. De hogyan táplálja őket? Vagy kapnak munkát vagy találnak olajat, és akkor megvan a jólétük – fűzte hozzá.

Vagy találnak egy országot, amely szociális hálójával eltartja őket – folytatta az akadémikus. Az iszlám társadalom tagolódása is más; egy kisebb csoport áll szemben egy óriási közösséggel, a kereszténységgel. Mindemellett az iszlám törvény azt diktálja, hogy másokat is megtérítsenek, így az akadémikus szerint integrációjuk lehetetlenné válik azáltal, hogy ők akarják integrálni a keresztényeket.

A Szimbiózis Alapítvány két éve társadalmi vállalkozásként nyitotta meg a Batyu téka éttermét – a Mosolykuckó ennek bevételéből működik. A gyermekfelügyelettel pedig egyúttal fogyatékos gyermeket nevelő családoknak tudnak segíteni. A Szimbiózis Alapítvány is egy ötletből indult ki 18 évvel ezelőtt: fogyatékkal élőknek szerettek volna segíteni. Most pedig az alapítvány segít más egyesületeknek, hogy elérjék céljaikat, és saját társadalmi vállalkozást indíthassanak.

– Azt gondolom, hogy rengeteg jó ötlet van, és remélem, hogy a társadalmi vállalkozás, ami ma még nagyon ritka, nemsokára egy hétköznapi fogalommá fog válni – húzta alá Jakubinyi László alapítványi elnök.

Ehhez nyújt anyagi segítséget az egyik bankintézet és az Európai Unió. Az esélyegyenlőségért dolgozó alapítványok, egyesületek több millió forintra pályázhatnak társadalmi vállalkozásuk elindításához.

– 50-60 szervezet fog bekerülni a program elejétől, támogatást várhatóan 10-20 szervezet fog kapni, bő fél év múlva – ismertette Bakó Csaba, a Simpact Kft. ügyvezetője. – Addig is képzéseken vesz részt mindenki, a legígéretesebb szervezetekről, illetve támogatásukról egy nemzetközi zsűri fog dönteni.

A tájékoztatón kb. 30 megyei szervezet vett részt, különböző területekről. Volt, aki Gyesről visszatérő édesanyáknak vagy börtönviselteknek, de volt, aki hajléktalanoknak szeretne segíteni társadalmi vállalkozásával. Az egyesületek március 3-ig küldhetik be ötleteiket.

„Esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem” A legidősebb résztvevő, Nagy Elvira, 87 évesen lett újra magyar állampolgár. Kárpátalján született, majd kényszerből lett ukrán állampolgár, most pedig visszahonosítását kérte a magyar államtól.

Lengyel Jaroslav - a legfiatalabb esküt tevő - 10 évesen lett magyar állampolgár. Az ó nevében édesanyja írta alá a honosító okiratot. Engel Dennis amerikaiként kérte a magyar állampolgárságot. Nagymamája a Szigetközből származik. 14 éve kezdett el Erdélyben dolgozni, onnan került Miskolcra. – 2003-tól angol lektor vagyok a Miskolci Egyetemen. Nekem ez fontos, valószínűleg itt maradok az életem végéig, azért is kértem a magyar állampolgárságot – nyilatkozta.

Kiss János alpolgármester az ünnepségen kihangsúlyozta: újabb hét ember csatlakozott a magyarság tízmilliós közösségéhez. Mint mondta, ez a nap nemcsak az esküt tevők, de az egész magyar nemzet életében fontos lépés. – Ünnep a mai nap; ünnep annak a hét embernek, akik a mai napon formálisan is csatlakoztak a magyarság kötelékéhez. Mostantól nem csupán szívben és lélekben tekinthetik magukat magyarnak - immáron hivatalosan is magyar állampolgárok – szögezte le.

Ez volt az idei év első eskütétele Miskolcon. Egy amerikai, egy német, egy román és négy ukrán nemzettársunk lett hivatalosan is magyar állampolgár.

A határvadász-toborzás szeptemberben kezdődött el, novemberben pedig elindultak az első képzések. A megyében jelenleg 83-an, országszerte csaknem ezren vesznek részt benne. A déli határszakaszra háromezer főt toboroznak. Az első két hónapban munkavállalóként alkalmazzák a jelentkezőket, majd 12 hónap próbaidő következik.

– Tavaly átlagban 140 ezer forint volt a tiszthelyettesek teljesítményjuttatása, az éves kafetériakeret 200 ezer forint, de utazási kedvezmények, családtámogatási rendszerek, sportlétesítmények ingyenes használata, élet-és balesetbiztosítás és még nagyon sok minden jár – sorolta Vanczák Zoltán, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság humánigazgatási szolgálatvezetője, hozzátéve, a komplex rendszer akár a továbbtanulást, akár a későbbi, pályán való előrejutást is segíti.

Számtalan esetben számoltunk be arról, milyen lakásviszonyokat hagytak maguk után a „fészekrakók”: kosz, szemét és csótányok – ezek fogadták a végrehajtókat mások mellett azokban az avasi társasházakban is, ahol korábban „fészekrakós” családok éltek. Az egykori lakók hatalmas adósságot is hagytak maguk után. Távozásukkal a lakók fellélegeztek.

Az egyik Hajós utcai lakást most újítják fel. Az összes vezetéket kicserélik a MIK villanyszerelői. Ez egyúttal a Szemere iskola diákjainak is jó lehetőség arra, hogy megtanulják a villanyszerelői szakmai alapjait.

A város 2013 októberében kezdte megszabadítani a „fészekrakótól” az avasi lakótelepet. 173 „fészekrakós” lakáshoz kapcsolódó követelést vásárolt meg az önkormányzat, ebből 150-et kiürítettek és 76 lakást fel is újítottak.

Egyetemi dolgozók és doktoranduszok váltják az egykori „fészekrakókat”. Az önkormányzat 64 felújított lakásából 49-ben már a campus dolgozó laknak. A rektorhelyettes szerint ez az intézkedés a fiatal oktatói, kutatói munkában is nagy segítséget jelent.

– Ők természetesen biztos fizetők, az önkormányzat rendes lakóközösséget tudhat az avasi városrészben magáénak. Úgy gondolom, hogy a lakókörnyezet is kifejezetten örül ennek – mondta Óváriné Balajti Zsuzsanna.

Idén folytatódik a telepfelszámolás is – mondta Miskolc polgármestere az évértékelőn. A számozott utcák jelentős részét elbontják.

– A kilencedik, tizedik és tizenegyedik utcák eldózerolása az idei év egyik legnagyobb bontási akciója lesz. Hozzátenném, a számozott utcák mellett más nyomortelepeken, pl. a Bábonyi-bércen, a Béke szállón, a Szondi utcán vagy a Lövei soron összesen 70 lakást bontottunk el – sorolta Kriza Ákos.

A számozott utcák 270 lakásából 29-et már teljesen elbontottak. Tavasszal a kilakoltatások is folytatódnak.

Ez fűtés-világításkorszerűsítés, szigetelés, nyílászáró-, vagy akár rolócsere is lehet. Családi házaknál 500 ezer forinttól 10 millió forintig, lakásoknál pedig 500 ezer forinttól 7 millió forintig lehet támogatást igényelni.

Budapestet és Pest megyét leszámítva 105 milliárd forint forrás keret áll rendelkezésre. A pályázathoz 10 százalék önrész szükséges. Az Otthon Melege Programban 2014 óta 125 ezer család kapott támogatást, több mint 23 milliárd forint értékben.

Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Miskolc Televíziónak elmondta, ez az első olyan alkalom, amikor visszatérítendő forrással, kamatmentesen pénzügyi segítséget kívánnak adni a lakosságnak.

– Amit megtakarítanak az energiából, abból visszafizethető az összeg. 90 százalékos az intenzitása, ami nagyon magas. Még egy fontos dolog: az elmúlt időszakban már megvett anyagok számlái is elszámolhatók, tehát valamilyen szinten visszamenőlegesen is el lehet helyezni támogatást, pályázati összeget a rendszerben – fűzte hozzá.

Dorka nézelődve, komótosan törte az utat testvére előtt. Mint kiderült, lassú mozgásuk nem csak a téli pihenés eredménye, a medvék ugyanis életükben először láttak igazi havat. Az elrejtett finomságok miatt viszont érdemes volt a havat taposniuk. Narancs, édeskömény és mogyoró lapult a fehér hótakaró alatt.

Gyertyaszentelő napján úgy tartják: ha a medve borús időre ébred, már nem megy vissza barlangjába, a tavasz pedig hamarosan megérkezik. A látogatók is abban bíztak, hogy Dorkának és Borkának jó a megérzése.

A medvecsalogatót az állatkert minden évben megrendezi. Krajnyák Zoltán zoopedagógus elárulta, ők maguk is nagyon várták már, hogy megjósolják a macik, hogy mikor lesz már vége a télnek.

- Mivel jó kis ködös, borongós idő van, nem látták meg az árnyékukat, úgyhogy nagyon reménykedünk benne, hogy valóban elérkezik a tavasz – fűzte hozzá.

Remélhetőleg a Vadaspark medvéi végleg kidörzsölték szemükből az álmot és hamarosan tényleg megérkezik a várva várt tavasz.

A közhiedelemmel ellentétben a barnamedvék nem alusznak téli álmot, elvonulnak, pihennek, ilyenkor lelassul a szervezetük, jóval kevesebbet esznek. Persze már ősszel jó előre felkészülnek a hidegre: Dorka és Borka is jó vastag zsírréteget „növesztett” és a téli bunda is megfelelő szigetelést nyújt ahhoz, hogy a kemény mínuszokat is kényelmesen bírják.

A Miskolc Televízió stábja pénteken a Jókai Mór Református Iskolában járt, ahol az elsősök életük első bizonyítványát kapták kézhez. Mint kiderült, csupa jó tanuló jár az 1/B osztályba. Többek közt magyart, matematikát, környezetismeretet és hittant is tanultak a félév során. Mindenkinek volt kedvence. Ormay Gergelynek például a testnevelés és a matematika, Mikesz Milán pedig olvasni szeret leginkább.

Idén még csak írásban értékelik a kicsik teljesítményét, érdemjegyet csak a második osztály végén kapnak. Kurys-Tátrai Éva tanító ismertette, tantárgyanként értékelnek, és igyekeznek differenciálni, egészen a kiválótól a megfelelőig vagy esetleg a gyengéig.

– Az első félévben azonban általában a pozitívumokat emeljük ki a gyerekeknél, és bíztatjuk őket a szöveges értékeléssel is – hangsúlyozta.

Véget ért az első félév. Ezen a héten minden iskolás megkapta a bizonyítványát.  Hogy a félévi eredmény mennyiben számít a továbbtanuláskor, az iskolánként változik. László István, a KLIK tankerületi igazgatója rámutatott, a középfokú köznevelési intézmények saját szabályzatukban határozhatják meg, hogy mely évfolyamok tantárgyainak eredményét veszik figyelembe a felvételi eljárás során.

– Ez nyilván a képzési profilhoz is igazodik. Egy kicsit kilóg a sorból a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium, hiszen ott a zenei alapok minősége a döntő, ott a tanulmányi eredmény egy picikét másodlagos, egy picikét háttérbe szorul – fűzte hozzá.

A miskolci tankerülethez 47 intézmény tartozik, ezekben az iskolákban több mint 14700 diák számára zárult a félév.

(A külső kép illusztráció)