Cipészek, kőművesek, autószerelők, fodrászok – többek közt ők a BOKIK kézműves tagozatának tagjai. A megyében mintegy 500-an vannak. Az elmúlt év munkáját értékelték mai összejövetelükön. A vendégeket Bihall Tamás köszöntötte. A BOKIK elnöke üdvözölte, hogy a kamara évről évre egyre erősebb és egyre több intézkedési jogkörrel rendelkezik.

– Van néhány dolog, amit kamara nélkül nem is lehet csinálni, és azt remélem, hogy itt a térség, a megye, a város gazdaságában is a kamara szervező szerepe egyre meghatározóbbá válik. És emiatt egyre több nagy és kisvállalkozást fogja érdekelni a kamarai munka – fűzte hozzá.

Hamarosan újabb taggal bővülnek. A légzsákgyártó japán Takata cég is kamarai tag lesz, amely nem mellesleg a duális képzésben is jelentős részt vállal a térségben. Parragh László szerint már érezhető a hangsúlyeltolódás a szakképzés és technikus képzés felé.

– A gyakorlati képzésben, az ún. duális képzésben az a célunk, hogy a fiatalok megismerjék a gyárakat, megismerjék a helyi munkát, megismerjék azt, hogy hogyan működik egy üzem. Hogy ne egy steril környezetben, egy iskolában tanuljanak csak valamilyen szakmát, hanem élő környezetben és azt gondolom, hogy a Takata ebben egy komoly szövetségesünk lehet – fogalmazott az MKIK elnöke.

A Takatában egyébként nemcsak egyetemisták, de középiskolások is lehetnek gyakornokok. A járműipari ágazatban tanuló fiatalok így már az egyetem előtti években megismerhetik a legmodernebb technológiákat.

A forgalmas játszótérre hinta, mászóka, libikóka került, de egy új homokozót is kialakítottak és új padokat is kihelyeztek.

A fejlesztés egy hónapig tartott és a terület önkormányzati képviselője finanszírozta. Bartha György (MSZP) önkormányzati képviselő kiemelte, a főút közelsége miatt nagyon fontos, hogy körbe van kerítve a játszótér.

– Így a szülők is nagyobb biztonságban érzik gyermekeiket – hangsúlyozta, hozzátéve, olyan játékelemeket telepítettek a játszótérre, amik minden korosztálynak megfelelőek.

A mezőrök legfőbb segédeszközére csak a legbátrabban ültek fel – lóháton indult az ellenőrzés a miskolctapolcai üdülőövezet felé. Az ellenőrzés a szokásos, a rendészeti munkát azonban ezúttal egy csapat iskolás figyelhette meg. Mind a Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskolába járnak.

A kétnapos tábor az 50 órás közösségi szolgálat mellett része a diákok nyári gyakorlatának.

A belvárosi csapat pedig már a főutcán a behajtási engedélyeket ellenőrizte. A fiatalok a gyakorlat mellett elméleti képzést is kapnak.

A rendészeti tábor tavaly indult el. Idén 20 fiatal jelentkezett. Ábrahámné Tiszavári Judit, a Miskolci Önkormányzati Rendészet képzési koordinátora ismertette, az alapkoncepció nem változott.

– A fiatalok megismerik a rendészek életét, betekintést nyerhetnek a rendészet mindennapjaiba – mondta.

A tábor csütörtökön a Lyukóvölgyben folytatódik. A Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola diákjai illegális beköltözőket és szemétlerakókat keresnek majd a rendészekkel.

        A fiatalok az elmúlt hónapokban roma költők verseivel foglalkoztak. Az évfolyamtársak legjobb versei pedig a falra is kikerültek, így Balogh Csabáé is. Mint mondta, korábban is írt verseket, közel áll hozzá az irodalom.

– Anyukám és nagypapám is írtak. Örökölhettem, ahogy a nővérem is, aki szintén szokott verset írni, eleinte ő is véleményezett, hogy mit csináljak, hogy jobb legyen, szebb legyen a költemény – mondta.

Ma egy profitól kaptak útmutatást a fiatalok. Szegedi Dezső roma származású színművész arról mesélt, hogy bármilyen nehéz sorsú is legyen valaki, származásától függetlenül sikeres ember lehet belőle.

– Velük én nagyon, de nagyon könnyen szót tudok érteni, hiszen ha magyarul vagy bármilyen nyelven is társalgunk, mi egy nyelvet beszélünk – mondta. – Tudom mi az, ami nekik nehézséget jelent, tudom mi az, aminek örülnek, tudom mi az, amivel a figyelmüket fenn lehet tartani vagy éppen ráterelni valamire.

A Nemzeti Tehetséggondozó Programot hátrányos helyzetű tehetséges gyerekekért hozták létre. Miskolcról 15 diák pályázatát támogatták. Kertész Péterné projektfelelős ismertette, azokat keresték, akik szeretik a verseket, az irodalmat, illetve maguk is írnak verseket vagy prózai műveket.

A Diósgyőr-Vasgyári Szakiskola 1 millió 600 ezer forintot nyert a tehetséges diákok támogatására. A pénzből kirándulásra is futotta, de oktatási eszközökre is költenek belőle.

       A Baráthegyi Alapítvány 10 éve segíti a vakokat és gyengénlátókat, hogy ők is teljes életet élhessenek. Munkájuk támogatásához Dobson Tibor dandártábornokot kérték fel.

– Azért kértük fel erre, mert neki már volt köze látássérültekhez, hiszen tűzoltó dandártábornokként és korábban fővárosi tűzoltóparancsnokként a tűzoltók korlátozott látási viszonyok közötti kiképzését is ő indította el néhány évvel ezelőtt – ismertette Nagy Zoltán, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola önkéntese.

A kutyás vezetést a dandártábornok is kipróbálhatta. A nagyköveti tisztséget is azonnal elfogadta. Így a jövőben kapcsolatai révén igyekszik majd támogatni az alapítvány munkáját.

– Megkeresem azokat a lehetőségeket és forrásokat, amelyekkel sikert és eredményt tudok elérni a vakvezető kutyák érdekében – mondta Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltó Szövetség elnöke.

Az együttműködés értelmében a Baráthegyi Vakvezető Alapítvány is meghívást kapott a június 4-i rendvédelmi családi napra, ahol a kutyaiskola is tart majd bemutatót.

      Hőségben, 80 százalékos páratartalomban, katonai irányítás mellett dolgoztak, túlélőket viszont nem sikerült találniuk. Segítségük jól jött, hiszen ők voltak az egyetlen mentőcsapat, akiknek kutyáik a holttesteket is megtalálják. Dél-Amerikában ez már a negyedik bevetésük volt.

A dél-amerikai területet két hete döntötte romba a 7,8-es erősségű földrengés. A földmozgás az epicentrumától számított 300 kilométeres körzetben porig rombolta a lakóházakat. Ez fogadta a miskolci mentőcsapatot a múlt héten, akik hat fővel és három mentőkutyával indultak a túlélők keresésére.

– Nem sok esélyt láttunk arra, hogy élőket találjunk – mondta már itthon Lehóczki László, aki IQ nevű kutyájával vett részt a mentésben. A Spideresek vezetője elmesélte, végig katonai felügyelet mellett dolgoztak, kutyáik kb. 30 helyszínen jeleztek. Túlélőket mégsem sikerült találniuk. Munkájuk viszont jól jött. Európából rajtuk kívül csak spanyolok vettek részt a mentésben. A kijutásban Nyíri Iván tiszteletbeli konzul segített minket. 

– A hozzátartozók meg tudták adni a végtisztességet. El lehet képzelni, hogy a gépek a romok takarítása közben mit művelnek… – mutatott rá.

A 30 fokos hőség és 80 százalékos páratartalom is megviselte őket. Főleg a kutyákat, akiket folyamatosan hűteniük kellett. Volt olyan külföldi mentőcsoport, akiknek kutyája a mentést nem élte túl. Lehóczkiéknak Dél-Amerikában ez már a negyedik bevetésük volt.

      Plósz Mihály és Árvai Zoltánné Wágner Ella is egyike azon keveseknek, akik visszatértek a málenkij robotból. 15 napig utaztak a vagonokban, enni sem kaptak ez idő alatt.

– Azt már csak sejthettük, hogy bánya lesz, mert a bányászokat szedték össze, a berenteiek közül egy se maradt – mondta Plósz Mihály.

Diósgyőrből háromszáz, Miskolcról ezer, a magyar lakta területekről pedig összesen egymillió embert hurcoltak el szovjet munkatáborba. Erre emlékeztet a lágerjárat, ami ma már kiállítási tér.

Korhű videók őrzik az utazás, az érkezés pillanatait és az azt követő szörnyűségeket. De a túlélők emlékeit és sokáig titkolt tényeket is feltár a járat. Rozsnyai Ilona, a Német Kör Lágerjárat utazó vagonkiállítás koordinátora elmondta, iszonyatos körülmények között, napi 12-16 órás munkát végeztek.

A járat összesen 13 várost érint, azokat, ahonnan 1944 és 1945 között annak idején sztálini parancsra a politikai foglyokat elszállították. Miskolc már a negyedik állomás. Pfliegler Péter alpolgármester rámutatott, a marhavagon Amerikában a jólét egyik jelképe volt. Európában azonban nem tudunk úgy ránézni, egy modern járműre sem, hogy nekünk ne a lágerek jussanak eszünkbe.

2015-16-ot az Országgyűlés a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emlékévének nyilvánította. Demeter Ervin kormánymegbízott az emlékezés fontosságára hívja fel a figyelmet.

– Ezek a tehervagonok arra is figyelmeztetnek, hogy a ma élő emberek felelőssége a történtek feltárása, emlékezni, emlékeztetni, a fiataloknak átadni ezt a tudást, hogy a világban még egyszer ne fordulhasson elő ilyen emberség elleni bűncselekmény – hangsúlyozta.

A láger vagon május 5-ig látható a Tiszai pályaudvaron.

Zárva felirat és fekete szalag a Herman Ottó Gimnázium kapuján. Ők is csatlakoztak a mára meghirdetett sztrájkhoz. Sok diák be se ment 10 óráig. Eddig tartott a meghirdetett demonstráció. Akik mégis, a sztrájk ideje alatt filmet nézhettek.

Az oktatók többsége a tanári szobában maradt. Ezúttal nem az utcán, hanem munkahelyükön tiltakoztak. A sztrájk szervezőjét, a Hermanban tanító Vály Györgyöt kérdeztük, de közölte, nem kíván kameránk elé állni.

A szimpatizánsok kintről támogatták őket. Főként idősek jelentek meg az iskola előtt, mintegy 50-en. Cimbalmos István elmondta, szolidaritást vállalnak a pedagógusokkal és az egészségügyben dolgozókkal.

A Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat tagjai és Nagy-Korsa Judit, a Demokratikus Koalíció miskolci képviselője is feltűnt a tömegben.

Az iskolák többségében a megszokott módon indult a reggel. A Szent Imre Római Katolikus Általános Iskolában például ma zárult az Erdélyhez kapcsolódó tematikus hetük. Az iskola igazgatója szerint fel se merült, hogy sztrájkkal zavarják meg a tanítási napot.

– Azt gondolom, megvannak a megfelelő fórumok, ahol az oktatást érintő problémákat, illetve a kialakult helyzetet meg tudják beszélni – szögezte le Kovácsné Nikházy Eleonóra. – Elindult a kerekasztal-tárgyalás, és már eddig is nagyon sok pozitív változás történt. Balog Zoltán miniszter partner abban, hogy a problémákra megoldást találjanak, úgyhogy nálunk fel se merült, hogy csatlakozzunk.

Az általunk kérdezett iskolák többségében minden órát rendesen megtartottak. Jövő szerdára a pedagógusok egész napos sztrájkkal készülnek.

      A Komáromi Jókai Színház idén két előadást is hoz Miskolcra: Mikszáthtól a Különös házasságot és a Dés-Geszti-Békés által jegyzett Dzsungel könyve musicalt.

A "Határtalan napok" című fesztivált 2013 óta rendezik meg, idén a Felvidék lesz a határon túli vendég. Szabó Máté, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője rámutatott, a határtalan kifejezés az arra is utal, hogy nem csupán színházat, hanem más művészeti ágakat – így képzőművészetet és irodalmat – is vendégül látnak.

A képzőművészetet idén egy szlovák festő, Frantisek Turcsányi képviseli. Műveit Afrika ihlette, a képek egytől egyig a kontinens szépségét, fényeit és kultúráját idézik.

– Nekem többnyire az élet hozza az inspirációt, az élet hozza a különböző érdekes, abszurd szituációkat is – magyarázta a képzőművész.

A felvidéki irodalom is bemutatkozik majd a fesztiválon. Április 23-án az Irodalmi Szemle folyóiratból hangzanak el részletek a Feledy-házban. A határtalan napok fesztivál április 25-ig tart.