Úton van a Milli és Rémi 2.0: dedikáltak az alkotók
Tajthy Krisztina, a Maradj Miskolcon Alapítvány alapítója, a Milli és Rémi miskolci kalandjai című mesekönyv ötletgazdája és szerzője a dedikáláson elmondta, amikor író-olvasó találkozókon vesz részt, mindig megerősítik őt a gyerekek abban, hogy folytatniuk kell ezt a munkát, és van értelme annak, amit csinálnak. Mint mondta, nagyon sok olyan miskolci helyszín van még, ami sajnos nem fért bele az első kötetbe: – Miskolc egy kimeríthetetlen tartalom számunkra, nem félünk attól, hogy ne lenne terv a folytatásra – emelte ki.
Ahogyan arról már korábban hírt adtunk, Milli és Rémi miskolci kalandjainak egy újabb fejezetéhez érkeztünk. A lokálpatrióta mesekönyv folytatása, a Milli és Rémi 2.0, 2019 őszén már ott sorakozhat minden miskolci gyermek könyvespolcán – tudtuk meg a könyv beharangozó sajtótájékoztatóján. A könyv elkészítésében a gyerekek és a miskolci családok is részt vehetnek, és közreműködhetnek abban, mi kerüljön a második kötet lapjaira. Ez egy igazi interaktív mesekönyv lesz és valóságos, miskolci „kalandtúra programmal”.
Ismét angyalok költöztek a városháza udvarára: 33 civil szervezet állította fel karácsonyfáját
A kezdeményezésnek köszönhetően ezúttal is egyedibbnél-egyedibb karácsonyfák díszítik a városháza udvarát: a meghívott civil szervezetek a rájuk jellemző stílusban díszítették fel fenyőiket.
Kiss János alpolgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: a 33 karácsonyfa, amely az udvaron áll, az örömet, az ünneplést szimbolizálja. Köszönetet azért a munkáért, amit a miskolci civil szervezetek 2018-ban is letettek az asztalra a kulturális, szociális, tudományos területeken, valamint a sportélet szervezésében. Kiss János kiemelte: természetesen nemcsak az a 33 szervezet érdemli meg a köszönetet, aki ma itt a karácsonyfáját feldíszítette és kiállította, hanem mindaz a több száz szervezet, amely Miskolcon komolyan veszi a gondolatot, hogy érdemes civilként egy-egy nemes cél érdekében szövetkezni.
Kecskés Péter, a Miniszterelnökség Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztályának főosztályvezetője kihangsúlyozta: a kiállítás is mutatja, milyen sok aktív és jól működő civil szervezet működik Miskolcon. Örvendetes és példaértékű, hogy ennire színes a városban a civil szervezetek világa, hogy ilyen sok területen segítenek, tevékenykednek, a szociális ellátásoktól kezdve, a kultúrán át egészen a sportig.
Az Angyalkert november 30-ától vízkeresztig a polgármesteri hivatal udvarán, a Városház tér 8. szám felőli bejáraton, a hivatal ügyfélszolgálati idejében tekinthető meg.
"A nagy miskolci árvíz, ami mindent megváltoztatott"
Bodovics Éva, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár segéd-levéltárosa előadásában emlékeztetett: 1878-ban egy hirtelen jött vihar okozta a nagy mennyiségű csapadékot, és az árvizet. – Itt is érvényes volt, hogy minden természeti katasztrófában része van a társadalmi és az emberi tényezőknek is. Miskolcon elhanyagolták az árvíz-védelmet a korábbi években, nem megfelelően kezelték a vízhasználatot, itt is sok tényező jétszott közre, adódott össze a nagy árvíz katasztrófájában – fejtette ki az előadó.
A Miskolc anno előadássorozat egy jövőre nyíló kiállításra hívja fel a figyelmet. A készülő tárlat a dualizmus idejére kalauzol majd. Az Észak-Keleti Átjáró Kulturális és Tudományos Egyesület tagja, Kapusi Krisztián szerint a mai Miskolc arculata jelentős részben ebben az időszakban alakult ki. Az árvízi katasztrófa is szerepet játszott ebben, hiszen a pusztítást újjáépítés követte. Januárban a városrendezési tervekről lesz szó, majd az avasi pincesor építészetéről is hallhatnak az érdeklődők.
"Miskolc a te helyed!" - Bemutatták a város foglalkoztatási imázskampányát
Mint az ülésen elhangzott, az új imázskampány Miskolc megítélését van hivatva javítani, a programban a gazdasági eredmények és az élhető, fiatalos, kulturált városkép kerül előtérbe.
Az imázs tulajdonképpen a valóság, némi késéssel. Miskolcon azonban jelenleg az a helyzet, hogy a városban sokkal jobb a valóság, mint amilyen az imázsa – hangzott el az ülésen. A szakértő szerint Miskolc gazdasági eredményeit gyakran alulértékelik, holott ez egy fiatalos, minőségi munkahelyeket kínáló, gazdag kulturális élettel rendelkező város.
Ezt mutatja a város új logója is, valamint a szlogen, mely szerint "Miskolc a te helyed!" Papp-Váry Árpád, branding szakértő szerint ahhoz, hogy a foglalkoztatási mutatók tovább javuljanak, a város megítélésén kell változtatni.
– A valósághoz kell közelíteni az imázst. Miskolcot kicsit újra kell pozícionálni, felkelteni a figyelmet a város iránt. A Miskolccal kapcsolatos ismeretszintet olyan értelemben kell növelni és mozgósítani, hogy ide akarjanak jönni az emberek dolgozni, élni és lakni. Ezért indul foglalkoztatási imázskampány – a foglalkoztatási paktum részeként –, amely a remények szerint újrapozícionálja Miskolcot, és eloszlatja a sztereotípiákat.
Pfliegler Péter, alpolgármester az ülésen kifejtette, az Automotive Hungary kiállításon kérdőíveket töltettek ki az emberekkel, melyben egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, mi jut először az eszükbe Miskolcról. – Miskolc már nem az, mint ami az embereknek elsőre beugrik városunk neve hallatán – hangoztatta Pfliegler Péter. Az alpolgármester kiemelte: a Megyei Jogú Városok Szövetségének 23 legerősebb, legnagyobb, gazdaságilag legfejlettebb városai közül Miskolc az első négyben szerepel. Jövőre még nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az imázs építésére. Az Automotive kiállításhoz hasonlóan, több országos szintű rendezvényre is saját standdal települ majd ki Miskolc, azt üzenve: érdemes itt dolgozni, és aki elment, annak érdemes visszatérnie.
Tavaly óta 400 főt vontak be a város foglalkoztatási programjába, 130-an jutottak álláshoz. 2021-ig több ezer ember bevonása a cél. Lórántné Orosz Edit, a B.-A.-Z Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának főosztályvezetője úgy fogalmazott durván 6500 olyan ember van az adatbázisukban, akik elvileg humán erőforrás tartaléknak tekinthetők. A foglalkoztatási paktumok arra vállalkoznak, hogy a hátrányos helyzetűek reintegrációja révén, egyre bővítsék a humánerőforrás tartalékot – fejtette ki.
Miskolcon jelenleg 140 projekt fut, a zöld és okos koncepciótól, a sporton át, a turizmusig és az utak fejlesztéséig.
Márton-nap a Szeder úti óvodában (Képgalériával!)
Márton-nap alkalmából szinte minden a libákról és a hagyományokról szólt pénteken a Szeder úti óvodában. Mesével, kézműves foglalkozásokkal, és libazsíros kenyérrel várták a kicsiket és a nagyokat.
Gazdusné Pankucsi Katalin, a terület önkormányzati képviselője kiemelte: a rendezvénynek mindig nagy sikere van a gyerekek körében. Néhány hónap múlva a Béka bulit szervezik majd meg az óvodában, ez is nagyon népszerű a családok körében.
Az óvoda dolgozói büszkék rá, hogy az intézmény nagy hangsúlyt fektet a magyar hagyományok ápolására. Király Attiláné, a Miskolci Batsányi János Óvoda Szeder úti Tagóvodájának vezetője úgy fogalmazott, fontosnak tartják a rendezvénybe a családok bevonását, és más intézményeket is. – Minden alkalommal eljönnek elsős tanító nénik is, így a gyerekek úgy mennek majd át az iskolába, hogy ismerni fogják a tanítóikat - hangsúlyozta.
A szülők is nagyon szeretik az ilyen rendezvényeket. Egyikük, Zemlényi Ágnes elmondta, azért jönnek szívesen az ilyen, és ehhez hasonló alkalmakra, mert ilyenkor más szülőkkel is találkozhatnak, emellett kötetlenebbül lehet beszélgetni az óvó nénikkel is.
"Szabad a pálya" - ismét kiállítással segítették a fiatalokat a megfelelő szakmaválasztásban (Képgalériákkal)
Mint az ünnepélyes megnyitón elhangzott, Miskolc város vezetése elkötelezett az olyan gazdaságfejlesztési programok iránt, amelyek az itt élők hosszú távú boldogulását segítik. A város oktatásért felelős polgármesteri biztosa, Sallai László szerint az oktatásfejlesztést is ennek a szolgálatába kell állítani.
Bihall Tamás, a BOKIK elnöke arról szólt, hogy a gazdaságnak XXI. századi, valódi tudással rendelkező szakmunkásokra van szüksége. Hozzátette: az átjárhatóság a mai szakképzés egyik legnagyobb előnye. A magyar oktatásügy a teljes nyitottság felé halad, nem zártak a pályák, átjárhatóak az iskolák. Ha valaki szakmát választ az nem az élete végéig tart: bárkiből lehet mérnök, és a mérnökből is lehet szakmunkás, szakember - tehát ez egy folyamatos mozgást jelent.
Az álláskeresőké csökken, a foglalkoztatottak száma pedig nő, ám Borsodban még mindig 35 ezer álláskereső van. A megyei kormányhivatal számára ezért is fontos, hogy a végzős diákok helyesen válasszanak pályát. Lórántné Orosz Edit, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának vezetője úgy fogalmazott, látják, hogy a cégek keresik a szakképzett munkaerőt, még itt Borsodban is, ahol közismerten nagyobb az álláskeresők száma, mint az ország más részében. – Itt még mindig van humánerőforrás-tartalék, de ez jelentősen szűkül – tette hozzá.
A Szabad a pálya kiállításon idén is több ezer diáknak mutattak irányt a pályaválasztáshoz. Az iskolák mellett helyi cégek is kitelepültek, melyek gyakorlati oktatóhelyet biztosítanak a fiataloknak.
"Levéltárak nélkül nincs múltunk és nincs jelenünk" - regionális konferencia a MAB Székházban
A regionális levéltáros konferenciát Gyulai Éva, az MTA MAB Történelemtudományi és Néprajzi Szakbizottságának elnöke, valamint Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese nyitotta meg. Kiemelték, ez a rendezvény is jelzi azon törekvés sikerét, hogy az eredményes munka érdekében összefogjanak a különböző régiók levéltárosai.
– A levéltár mindig nyitott – fogalmazott Ö. Kovács József. – A kérdés az – hangsúlyozta –, hogy az embereknek van-e motivációjuk arra, hogy a hivatalos ügyeken túl is megforduljanak, érdeklődjenek, kutassanak a levéltárakban. A Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese ugyanakkor hozzátette: a mai világban, amikor gyakorlatilag mindenki digitális módon tájékozódik a honlapokon keresztül, a levéltár is nagy hangsúlyt kap az elektronikus nyilvánosságban.
A konferencia zárásaként az emlékezés koszorúját helyezték el Miskolczi-Simon János, Miskolc város egykori allevéltárnokának jelképes sírjánál az Avasi Református Temetőben.
Vasgyár „szafari”: a 150 éves diósgyőri nehézipari termelés nyomában
A Herman Ottó Múzeumban idén ősszel eltérő irányból érkező kezdeményezések nyomán, egymást mégis erősítő és kiegészítő időszaki kiállítások valósultak meg: a Diósgyőr – idén 150 éves – nehézipari termelését bemutató „Amikor még fújt a gyár”, és az acélosodó Miskolc hétköznapjait megidéző „Buheráék társbérletben” című tárlat. Szombat délelőtt a két kiállítás vezetett megtekintése után buszos kirándulással folytatódott a „szafari” a vasgyári kolónia építészeti örökségének, ipari területének bemutatásával.
Belezdi László is részt vett a kiránduláson. A Miskolc Televízió érdeklődésére elmondta, 19 évvel ezelőtt fél évig dolgozott itt, most pedig már csak elburjánzott növényzet és hulladék van ezen a területen. – Ennek a műhelynek igazából semmi köze nem volt a DIGÉP-hez, hanem egy betelepült külföldi cégnek ez volt a tanműhelye – magyarázta hozzátéve: mi építettük ki a gépeket, mi kötöttük be a villanyokat az asztalokba, most pedig csak gyom van a helyén.
Négy nap, négy helyszín, több mint 20 kórus a Veczán Pál Egyházzenei Kórustalálkozón
Fontos, hogy a különböző templomokban szolgáló kórusok megismerhessék egymást, bővíthessék repertoárjukat, tapasztalatot cserélhessenek, inspirációt nyerjenek a hangszerelési lehetőségeket illetően. Ezért álmodta meg huszonöt évvel ezelőtt a néhai Veczán Pál miskolci evangélikus esperes a kórustalálkozót, mivel ő is Kodály Zoltán gondolatát vallotta: „Nem sokat ér, ha magunkban dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, még megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk”.
– Kivételes alkalom ez: nemcsak az elmúlt 25 esztendőre tekintettel, de abból a szempontból is, hogy a miskolci zenei élet legutóbbi negyed évszázadának egy különleges szeletét mutatja be – emelte ki a találkozó megnyitóján Kiss János, alpolgármester, csütörtök délután a Mindszenti Templomban. Mint mondta, ez a kórustalálkozó egy olyan gondosan ápolt zenei és kulturális hagyomány Miskolcon, amelyben ott él a város közössége. Miért fontosak nekünk ezek a zenei hagyományok? – tette fel a kérdést az alpolgármester. – Mert a zene művelése és hallgatása egyedülálló közösségi élmény, olyan összetartó erő, amelyből nemcsak a zenei együttesek, zenekarok, énekegyüttesek, különböző kórusok zeneszerető tagjai táplálkoznak, hanem egy másik közösség is: maga a nagybetűs közösség.
Mint fogalmazott, a zenei események és az együtt éneklés öröme által kovácsolódik össze egy kultúrát szerető, tisztelő, támogató és kedvelő város közössége. – Az együtt éneklés végigkíséri az életünket, így nem véletlenül fogalmazott úgy a kórusmuzsika legavatottabb szaktekintélye, Kodály Zoltán, hogy „az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is. Nem sokat ér, ha magunkban dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondhatjuk majd csak igazán: Örvendjen az egész világ ” - hangoztatta Kiss János.
Az alpolgármester kiemelte, aki egy kórus tagja lesz, többet kap, mint egy közösséget. – Igényességet és együttműködési képességet is szerez, aminek meghatározó hatása lesz egész életére, valamint lehetőséget kap, hogy hatással legyen a körülötte levő világra – emelte ki. Tudhatta ezt a kórustalálkozót életre hívó Veczán Pál evangélikus lelkész is, akinek a közösségért végzett munkáját Szemere Bertalan közéleti díjjal ismerte el Miskolc városa. "Emlékezzünk rá jó szívvel, hiszen ez az egyedülálló közösségi zenei esemény gazdagítja Miskolc színvonalas és változatos kulturális életét".
Köszöntője után, Kiss János alpolgármester virággal köszöntötte Veczán Pál özvegyét, majd a Forrás Kamarakórus koncertjével kezdetét vette a négynapos koncertsorozat.
Balásné Molnár Ildikó, a Kamarakórus karnagya szerint a város kórusai ugyan jól ismerik egymást, de csak nagyon keveset tudnak együtt énekelni – ez a négy nap viszont lehetőséget biztosít az egymásra figyelésre. – Ennél csodálatosabb nincs is szerintem, amikor együtt szólal meg több korosztály, több generáció, hiszen ugyanazt éneklik, illetve ugyanaz a szív és lélek hatja őket a hangok által – hangoztatta.
A Mindszenti Templomon kívül a Belvárosi Evangélikus illetve Református Templomban, és a Miskolc-Belvárosi Nagyboldogasszony Görögkatolikus Székesegyházban tartanak koncerteket.
A belépés ingyenes!
Részletes program:
Október 10., szerda 10 óra
ZSOLTÁRÉNEKLŐ VERSENY
ZÁRDA KÁPOLNA
(Városház tér 6/A)
Október 11., csütörtök 16 óra
MINDSZENTI TEMPLOM
(Mindszent tér)
Forrás Kamarakórus
Bárdos Lajos: Eljöttünk mind, zengjen az ének
Arnold von Bruck: Ave Maria
Tillai Aurél: Fons amoris
Kocsár Miklós-Kányádi Sándor: Jó szánút, jó fejsze
Vezényel: Balásné Molnár Ildikó
Túrmezei Erzsébet: Célhoz ért
(Elmondja: Kerényi Lászlóné)
Összkari mű:
Berkesi Sándor: Magyar ének
Zongorán kísér: Csányi Zita
Vezényel: Dr. Farkasné Sajó Márta
Lévay József Református Gimnázium Vegyeskara
Berkesi Sándor: Jöjj, az Úr vár reád
Martin Nystrom – Ism. feldolg.: Mint szarvas hűs vízforrásra
Claude Goudimel: 117. zsoltár
Vajda János: Istenes ének – 1. tétel –
Szólót énekel: Petró Ádám
Zongorán kísér: Csányi Zita
Vezényel: Dr. Farkasné Sajó Márta
Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola 3. b osztályos Szeretet Kiskórusa
Csillagfény gyúlt
Lelkem áldd az Urat!
Gitáron kísér: Kolozsi Balázs
Vezényel: Révy Tamásné
Schola Cantorum Miskolciensis szólistái
Introitus Laetare Jerusalem
Graduale Jacta cogitatum
Offertorium Jubilate Deo universa terra
Vezényel: Gomány Nóra
Andrássyné Mátyus Gabriella - orgonaművész
Fráter Schola Viridis
Aki nékem szolgál… antifóna zsoltárversekkel
Kodály Zoltán: Jézus és a gyermekek
Kodály Zoltán: Miatyánk
Török László: Elsőáldozásra
Zongorán közreműködik: Regős Zsolt
Vezényel: Váraljai Réka
Szent László Kamarakórus (Mezőkövesd)
J. Pachelbel: Kánon
J. S. Bach: Korál a 147-ik Kantátából
W. A. Mozart: Benedictus sit Deus KV.117. Offertorium
Josh Groban: You raise me up (Te felemelsz)
Hangszerkíséret: Mozer János és Mozer Boglárka
Vezényel: Mozerné Horga Stefánia
Fráter Kórus
Ism. szerző: Halleluja
Mary Lightfoot: Dona nobis pacem
Skillings: Halleluja
Brian Doerksen: Jöjj, itt az idő
Kerek Gábor: Boldogasszony anyánk
Zongorán közreműködik: Kovács Kristóf
Vezényel: Regős Zsolt
Mezőcsáti Református Énekkar
Berkesi Sándor: Militaris Congratulatio
Berkesi Sándor: Igaz Pásztor, figyeld néped (80. zsoltár)
Berkesi Sándor: Pásztorom vagy, Uram Isten (23. zsoltár)
Kovács Ádám Máté: Csend van bennem
Vezényel: Kovács Ádám Máté
Szent Naum Kamarakórus
Szemelvények a keleti egyház bizánci énekeiből
Vezényel: Váraljai Réka
Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium Kamarakórusa
Farkas Ferenc: Hajnal-nóta
Gouses: Fényhimnusz
Tóka Szabolcs: Élj másokért!
Bortiansky: Tebe poem
Leontonov: Carol of bells
Vezényel: Herpainé Velkey Klára
Összkari mű: Kodály: Esti dal
Vezényel: Balásné Molnár Ildikó
Kodály Zoltán: „Legyen a zene mindenkié!" – Miskolci Kórusok Találkozója
– Ezzel a rendezvénnyel csatlakozunk a Kodály135 programhoz, hiszen Kodály Zoltán halálának 50., születésének 135. évfordulóját ünnepeljük – fogalmazott Csabay Csilla, a Miskolci Egressy Béni – Erkel Ferenc AMI intézményvezetője. Mint mondta, ez a találkozó A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége projektjének a része, amelyet az EMMI támogatott, a program megrendezésében pedig az Egressy Alapítvány és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete működött közre.
A péntek délutáni kórustalálkozón a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium, a Lévay József Református Gimnázium, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, a Fazekas Utcai Általános Iskola és AMI, valamint az összevont Egressy-Erkel Kórus mutatkozott be.
Regős Zsolt, a Fráter Kórus vezetője úgy fogalmazott, tanulmányi szempontból nagyon jó ez a találkozó, hiszen új műveket, és új koncepciókat ismerhetnek meg. Hozzátette: a gyerekeknek is jót tesz az, ha látják, hogy a többi iskolában hogyan folyik az oktatás, milyen műveket és hogyan énekelnek más kórusok.
Murvainé Bodnár Ildikó, az Egressy-Erkel összevont kórus vezetője kiemelte: ez a program összekovácsolja miskolci iskolák énekkarait, hiszen nem sok alkalom van arra, hogy így találkozzanak a város kórusai. Kihangsúlyozta: a zenetanulás pozitívan befolyásolja nemcsak a lelkivilág fejlődését, hanem a logikát is fejleszti.
A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium „Pántlika” Énekegyüttesének vezetője, Herpainé Velkey Klára elmondta, ők egy népdalkör, akik már hetedik éve énekelnek együtt. Kodály Zoltánhoz pedig, a zeneszerző erdélyi népdalgyűjteményei kötik a kórust.
Kodály Zoltán a magyar kórusélet megteremtője: ő indította el az Éneklő Ifjúsággal a fiatalok zenei nevelését és a közös éneklést. Az Éneklő Ifjúság mozgalom a közös éneklés élményének megszerettetése és széles körben való elterjesztése céljából indult. Az 1920-as évek végén a Kodály Zoltán köré tömörült énekpedagógusok kezdeményezték, s azt is feladatuknak érezték, hogy elfogadtassák az iskolákkal Kodály modern zenepedagógiai elveit.
