- A kormányhivatal élén végzett munkájának talán az egyik legnagyobb elismerése, hogy most már a harmadik ciklusát kezdheti meg. Ön is így látja ezt?
- Igen, mindenképpen. A húsz kormánymegbízott közül öten vagyunk, akik kezdettől fogva végezzük ezt a munkát, de természetesen egy-egy csapat is van minden kormánymegbízott mögött. Én úgy értékeltem ezt az újabb ciklust, hogy a mi hivatalunk jól működik, tehát ez a hivatal felé is egy elismerés. Jelentős megyéje vagyunk az országnak, miénk a legnagyobb kormányhivatalok egyike.

- Bizonyára nem volt egyszerű a hét év, amit maga mögött hagyott.
- Alapvetően egy szervezetépítési folyamat volt: különböző szakigazgatási szervezeteket integráltunk egy rendszerbe az egyablakos ügyintézés miatt. 2011. január 3.-án Miskolcon, a Csizmadia közben nyílt meg az első és egyetlen kormányablak a megyében, ma már húsz fölött van a számuk. A kormányablakokban több mint 1500 féle ügyet lehet már intézni. Ehhez szükség volt a járási rendszerekre is, melyekkel közelebb kerülhettünk a polgárokhoz.

- Megvannak a megfelelő csatornáik a munkatársak képzésére, és az emberek megfelelő tájékoztatására?
- Ma már minden kormányablaknak két tartópillére van: az ott dolgozó emberek szaktudása, és az informatika. Olyan emberek dolgoznak a kormányablakokban, akik legalább féléves képzésben vettek részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, emellett folyamatosan járnak újabb és újabb képzésekre. Ugyanakkor az informatikai fejlesztések is segítik a munkát, egy tudástár van minden ügyintéző előtt. A következő időszak egyik fő fejlesztési területe az elektronikus közigazgatás lesz. Ehhez meg kell teremteni a különböző informatikai rendszereknek az átjárhatóságát.

- Ehhez tartozik a digitális ügyintézés fejlesztése is?
- Igen. Minél fiatalabb generációról van szó, annál, természetesebb az elektronikus eszközök használata. Az e-személyi igazolvány az első lépés, a másik, hogy legyenek olyan „terminálok” amelyek ezt kezelni tudják – ennek a kiépítése folyik. Eddig a szervezetépítés volt a fő feladat, most pedig a meglévő szervezet működtetésére kell összpontosítani, hogy az minél gyorsabb, hatékonyabb, olcsóbb legyen. Szeretnénk, ha minden egy helyen lenne, Miskolcon is szeretnénk létrehozni egy közigazgatási központot, az ITC épületében.

- Ez a fejlesztés már elindult?
- Az ITC mellett lévő két épületet már felújítottuk: ezekben található a Foglalkoztatási és a Családtámogatási Főosztály. A közigazgatási központot kiépítéséhez szükséges források megszerzése túlmutat a megyei kormányhivatal lehetőségein, itt már kormányzati döntés szükséges, hiszen 5-6 milliárd forintos fejlesztésről van szó.

- Borsod egy kicsit „lesajnált” megye volt: elmaradott gazdasági fejlettségben, munkaerőpiacot tekintve. Sikerült ebből kilépni?
- Megítélésem szerint igen. A beruházások szempontjából már a középmezőnybe tartozunk, számos befektetője van megyénknek. Nem csupán külföldről, megjelentek magyar középvállalatok is. A munkanélküliséget nagyon alacsony szintre sikerült levinni, s ezzel párhuzamosan jelentős munkaerőhiány is látható. A felnőttképzésekkel el kell érni, hogy a munkanélküliek olyan piacképes ismereteket sajátíthassanak el, amelyekre szükség van.

- Ön szerint mi várható az elkövetkező négy évben a megyében?
- A megyére véleményem szerint a fejlődés egyik új szakasza vár. Sokat várok a hazai kisvállalkozások erősödésétől, úgy gondolom, mindenkinek lesz munkája – el fogjuk tudni érni a teljes foglalkoztatottságot. A munkabérek az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek, úgyhogy remélem ezek a tényezők a megye megtartó erejének növekedéséhez fognak majd vezetni.

- Hogyan értékelné azt az időszakot, mióta helyettes államtitkárként tevékenykedik a minisztériumban?

- Május 15-én múlt egy éve, hogy betöltöm ezt a pozíciót. Az első időszak nyilvánvalóan azzal telt, hogy az aktuális, éppen futó ügyeket igyekeztem áttekinteni, immáron nemcsak a Miskolci Egyetem, hanem a felsőoktatás egésze tekintetében. Olyan feladatokat kezdtem el, amelyek rövidebb, közép, vagy hosszú távon az intézmények érdekeit szolgálják. Tehát azt mondhatom, hogy noha egy év nem hosszú idő, annyi feladatot igyekeztünk elvégezni, illetve annyi folyamatot indítottunk el, hogy már ilyen értelemben is „belaktam” ezt a pozíciót. Igyekszem rendszeres kapcsolatot tartani valamennyi felsőoktatási intézménnyel személyesen is, a szokásos adminisztratív ügyintézésen túl.

- Ez azért nem egyszerű feladat, hiszen jó néhány felsőoktatási intézmény van Magyarországon.

- A nem állami intézményekkel is érintkezünk, a 27 állami intézménnyel viszont kötelező tartani a kapcsolatot. Ezeknek mintegy a fele van Budapesten, volt olyan hét, amikor egyik nap az ország egyik végében voltam, a másik nap pedig a másikban. Olyan is volt, hogy egy napon belül jártam meg a Dunántúlt, és az Alföldet. Ahhoz, hogy megfelelően tájékozódhassunk, beszélgetni kell azokkal a kollégákkal, vezetőkkel, oktatókkal, akik az egyetemeken dolgoznak.

- Túl vagyunk egy választáson, átalakult a kormány, más lett a miniszter. Hozott ez szemléletváltozást az ön szakterületét érintően?

- Bizonyos tekintetben igen, bizonyos tekintetben pedig nem. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával kapcsolatban már a választások előtt felröppentek hírek, hogy egyes tárcákat esetleg kiemelnek belőle, más lesz a struktúra – ez nem igazolódott be. Balogh Zoltán helyett, Kásler Miklós professzor lett az új miniszter, ő egészen más habitusú, mint Balogh Zoltán volt. Ebből adódhatnak szemléletbeli változások, de ahhoz még rövid idő telt el, hogy erről érdemben beszélni tudjak. A közvetlen főnököm, az oktatási államtitkár, Bódis József lett, ő a Pécsi Egyetem rektori székéből jött a minisztériumba. Két cikluson keresztül töltötte be az egyetem rektori pozícióját, ő volt a Magyar Rektori Konferencia elnöke is. Elmondhatjuk, hogy egy olyan személy került az oktatás élére, aki elég jól ismeri a felsőoktatás világát.

- Ő is fővároson kívüli egyetemről jött…

- Így van, és ennek nagyon sok előnye van. Én azt hiszem, jót tud tenni az oktatásnak, ha egy vidéki szemlélet is beépül a döntéshozatali mechanizmusba. Nem azért, mert az jobb, hanem azért, mert így azt érezhetik a vidéki felsőoktatási intézmények, tanulók, leendő hallgatók, hogy az ő érdekeik is jobban érvényre jutnak. Nem mintha a korábbi minisztérium előnyben részesítette volna Budapestet, egyszerűen arról van szó, hogy Magyarországon minden fontosabb intézmény a fővárosban van, Budapest-centrikus a működés. Ez mindig is így volt, de a Trianoni békeszerződés után még jobban felerősödött. Nem szerencsés, ha a fiatalok közül mindenki Budapestre akar menni. Nemcsak azért, mert egy idő után ki lehet majd tenni a fővárosra a megtelt táblát, hanem azért is, mert a vidék gazdasági, kulturális fejlődése szempontjából elemi érdek, hogy ott maradjon az értelmiség. Ehhez lehet olyan döntéseket hozni az oktatás szintjén, amelyek, ha nem is tudják ezt megoldani, de legalább segítik.

- Létrejött egy Innovációs Technológiai Minisztérium, Palkovics László irányításával. Előnyt jelenthet ez a miskolcihoz hasonló, műszaki irányultságú egyetemeknek?

- A valamikori Nemzetgazdaság Minisztériumból a Pénzügyminisztériumon kívül minden gazdasági irányítási terület ebbe a minisztériumba került, csakúgy, mint a korábban a Pálinkás professzor úr által vezetett Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Ennek a minisztériumnak feladata az ország tudománypolitikájának az irányítása is. A kutatási, fejlesztési források elosztásában a két minisztériumnak együtt kell működnie, a felsőoktatási intézmények tekintetében. Éppen most fogalmazódik egy olyan együttműködési megállapodás – a jogszabályokon túl –, ami azt fejezi ki, hogy mind a két minisztériumnak kötelessége és küldetése a magyar felsőoktatás erősítése. Ennek érdekében, együttműködve mindent meg kell tenniük. Bízom benne, hogy ilyen módon a kormányban már nem csak egy, hanem két miniszter erősíti a felsőoktatás ügyét.

- Egy korábbi interjúban úgy nyilatkozott, a felsőoktatás csak úgy lehet versenyképes, ha oda-vissza kölcsönhatás van a gazdaság szereplői és az egyetemek között.

- Igen, azt gondoljuk, hogy ezek a kapcsolatok részben meg kell, hogy valósuljanak már a képzések szintjén. Az informatikai területén például olyan gyors a változás, hogy szükségessé vált a korábbi hét féléves alapszak mellé létrehozni egy három éves alapszakot, ami rövidebb idő alatt tudja a munkaerőpiacra bocsátani az informatikusokat. A duális képzésnél is közösen kell elkészíteni a tantervet a cégeknek, az egyetemekkel, hogy bekerüljenek az új ismeretek. Palkovics miniszter úr kifejezte egy interjúban, egyáltalán nem igaz, hogy csak összeszerelő műhelyek vannak Magyarországon, ahol nincs szükség diplomás szakemberekre.

- A Boschban most gyártották le itt Miskolcon a 100 milliomodik kéziszerszámot, ennek a fejlesztése elejétől a végéig itt történt. Ez önmagában is válasz arra, hogy nem csak összeszerelő üzemek működnek nálunk.

- Aminek az oktatás különböző területein meg kell jelenni, az az ipar 4.0, mely magába foglalja azokat a változásokat, ami a 21. századunkat jellemzi – nem csupán az ipar, hanem az élet minden területén. A felsőoktatásban van egy fokozatváltás stratégia, ennek zajlik a végrehajtása. A szakképzés átalakításra került: a szakgimnáziumok hasonlítanak a gimnáziumokra, és egyáltalán nem zárják el az utat a felsőoktatásba való bejutás előtt.

- Lehet egy szellemi centrum, a kutatás és a fejlesztés centruma a Miskolci Egyetem?

- Nemcsak, hogy lehet, hanem lesz is. Palkovics miniszter úr a már imént említett interjújában elmondta, hat science park jön létre Magyarországon, s ezek között nevesítette Miskolcot is. Ez egy olyan innovációs centrum, ahová a cégek azért jöhetnek be, hogy kutatásokat rendeljenek az egyetemtől. Emellett belefér olyan látványlaborok kialakítása, ami felkeltheti a fiatalok érdeklődését ezen területek iránt. A 15 milliárdos kiválósági programból a Miskolci Egyetem 2018-ban 900 millió forinttal részesült.

A Miskolci Egyetem nagyon erős tud lenni a műszaki, informatikai területen – itt a Gépészmérnöki és Informatikai Karra gondolok –, de itt van a két klasszikus műszaki kar is: a Műszaki Földtudományi és Anyagtudományi Kar. Itt olyan kutatás és oktatás folyik, ami egyedülálló az országban, nagy előny lehet a befektetők szempontjából. Ózdon szociális munka alapszak is indult a kihelyezett képzésünkön, Sátoraljaújhelyen pedig védőnő képzés. A Miskolci Egyetemnek az lehet a fontos szerepe, hogy az északkelet-magyarországi régióban az itteni problémákra érzékeny és felkészült értelmiséget tudunk kibocsátani.

Azok a vidéki városok tudnak előremenni, ahol a város, és az egyetem ugyanarra gondol, és ugyanolyan irányba próbálja a hajót kormányozni. Ez Miskolcon jól működik.

- 2016-ban, szinte majdnem napra pontosan ekkor járt itt utoljára. Hová sikerült ma eljutni, látogatása alkalmával?

- Jöhetnék gyakrabban is, Miskolc mégiscsak Magyarország egyik meghatározó városa. Kétévente illik eljutni önökhöz. Annak is van előnye, ha csak kétévente jön az ember, és nem gyakrabban, mert akkor jobban látja a távlatot, a változásokat, ami ebben az esetben fejlődést jelent, tehát itt pozitív változásokat látott mindenki, aki egy-két év után visszatér. Eszerint is csináltam a mai programomat. Először is a Városházán beszéltem Kriza Ákos polgármester úrral és a két képviselő jelöltünkkel, Csöbör Katalinnal és Hubay Györggyel, utána elmentem a Rendészeti Központba. Én még ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelyik úgy emlékszik Miskolcra, mint aki küzd a közbiztonság és a bűnözés problémájával. A nagy kérdés pedig mindig az volt, hogy lesz-e olyan városvezetés, és kormányzat, amelyik rendet tud tenni a városba, és tudja az emberek nyugodt, biztonságos, kiszámítható életét biztosítani. És a rendészeti fejlesztések nélkül ez nem megy. Megnéztem a Rendészeti Központot, beszéltem a rendészeti munkatársakkal, a parancsnokukkal is, azokkal is, akik kint vannak a terepen. Azért a helyzet megváltozott! Az, hogy önök azt mondhatják magukról, hogy Miskolc Európa egyik legbiztonságosabb városa – és ezt nyugodtan mondhatják – az egy nagy fejlődést mutat.

Utána kimentem a Stadionhoz. Részben, mert két évvel ezelőtt jártam már ott, részben, mert szívügyem, részben mert tisztelője vagyok a városuk futballcsapatának is, a Diósgyőr az azért, mégiscsak Diósgyőr, egy több mint 100 éves klub, és az nagy dolog, ha valami 100 évet túlél ebben a modern világban. Megnéztem, hogy áll az egész: találkoztam ott néhány szurkolóval, tervezővel, munkásokkal.

Nagy élmény volt megmondom őszintén. A városnak ez nem csak egy egyszerű sportlétesítmény, hanem a két évvel ezelőtti emlékképeket felidézve azt mondhatom, hogy ez egy városrehabilitációs program. Tehát egy egész környéket, egy városrészt tesz majd rendbe. Azt gondolom, hogy ez egy olyan épület, ahol van válasz arra a kérdésre, hogy mit keres itt: ez a stadion olyan, mint a város. Tehát lendületes, erős, férfias, egy acélváros sportlétesítménye. Egy olyan városról beszélünk, ahol a jégkorong, ahol a kosárlabda, ahol a futball rendkívül erős. A múltkor megállapodhattam a helyi vezetőkkel arról, hogy a nehéz atléták is megkapják a lehetőséget, tehát nem engedjük, hogy az egyéni sportok felől a figyelem teljesen átterelődjön a csapatsportágakra. Úgy érzem, hogy a város vezetése egy kiegyensúlyozott koncepció szerint alakítja a város sportéletét. Habár a városlakók számára talán nem a sportélet a legfontosabb, hanem inkább a munkahely, meg a közbiztonság, de ne felejtkezzünk el arról, hogy élni is kell, tehát nem csak az élet feltételeit kell megteremteni, hanem meg kell próbálnunk nem csak jól, hanem szépen is élni, és a sport ehhez sokat adhat.

- A modern városok program talán a vidéki Magyarország egyik legnagyobb fejlesztési programja. Nem emlékszünk rá, hogy Magyarország történetében valaha a nagyvárosokra összpontosító ilyen nagyságrendű program megvalósult volna. Ebben benne van a rendészet fejlesztése is, amit említett.

- Átfutottuk a polgármesterrel, tehát végignéztük tételről tételre. A legnagyobb öröm számomra az, hogy úgy emlékszem, hogy valamikor 2010 környékén 12%, vagy talán még afölötti munkanélküliség is volt, és most 5% alá beesett a munkanélküliség. Tehát azt látom, hogy a városvezetésnek, és a képviselőinknek köszönhetően itt azért komoly fejlesztések, beruházások történtek. Csak legutóbb is láttam, az utolsó három nagy beruházást, ami több száz munkahelyet eredményezett. A legfontosabb, hogy van munkája az embereknek. Ha van munka, akkor hirtelen összerendeződik az ember élete, mert reggel fel kell kelni, el kell menni dolgozni, utána fel kell készülni a következő napra szóval ad egy ritmust, felelősséget, meg tartalmat az ember életének. Ez hiányzott ebből a városból, mert ez egy munkára épülő város, ezt a várost a munka tette naggyá, az ipari munka. Ha pedig nincs munka, akkor a város depressziós lesz, és a legfontosabb az volt, hogy legyen munka, és most van, és nem is akármilyen. Tehát azt lehet mondani, hogy egy modern iparváros lett: ez nem egy rozsdaövezet, nem egy volt szocialista iparváros már, ez modern város, amit én becsületbeli ügynek is tartok. Nem azokban a városokban kell nagy sikereket elérni, ahol egyébként a hagyományok is erre predesztinálják azokat a városokat, hanem azokban a városokban, akik nagyon mélyre estek vissza a rendszerváltás után, kicsúszott a lábuk alól a talaj és nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy újra tudjuk ott az életet egy megfelelő színvonalra juttatni. És ez itt sikerült! Én nyugat-európai mércével mérve azt mondom, Miskolc egy olyan város lett, ami szép jövő előtt áll. Én még az Edda együttesen nőttem fel, tehát nyugodtan mondhatom, hogy Pataki Attila lassan megírhatja a visszatérek Miskolcra című slágerét.

- Ez azért is fontos, mert pont tegnap hangzott el a polgármester úr évértékelőjében, hogy 27 év után, tavaly először nem volt elvándorlási veszteség a városból, és amit ön is mondott, hogy ma már van munkalehetőség, sőt sokszor azzal küzd a város, hogy nincs meg a megfelelő munkaerő.

- Ebből pedig az következik, hogy a figyelmünket most egyre inkább az életminőség felé tudjuk fordítani. A közlekedés egy fontos életminőség-elem, faktor egy városban. Itt régóta húzódik, és a következő négy év nagyberuházása szerintem ez az Y hídnak a megépítése lesz, hogy a vasút által kettévágott várost össze tudjuk kötni. Erre a pénz megvan, korábban döntöttünk már erről a polgármesterrel, szerintem konkrét kijelölő döntés is lesz majd valamikor március során a soron következő kormányülésen. Ez egy 10 milliárd forint fölötti beruházás, tehát ez egy nagy tétel. Látom, hogy a turisztikai fejlesztések haladnak: a Diósgyőri vár már most is jól néz ki, de a második üteme egészen káprázatos lesz, érdemes lesz az ország minden részéről eljönni ide önökhöz Diósgyőrbe. Látom a Strandfürdő fejlesztési programot is, aminek az első üteme megvolt, a második ütemének pedig valahol a derekán vagyunk, a nem látványos részén már túljutottunk, tehát a tervezések megvannak, most már csak a munkálatokat kell megkezdeni és aztán bevégezni. Én úgy érzem, hogy a város most már az életminőség felé tudja fordítani a figyelmét, hiszen az alapok, elsősorban a munkahelyek és a közbiztonság már megvan.

- Amit mondott, hogy a fejlesztési pénzek megvannak, viszont azt ne kerüljük meg, hogy azért ebben vannak uniós források is. Most az utóbbi időben Brüsszelben egyre erősebbek azok a hangok, hogy ezt akár a kvótákhoz kellene kötni.

- Beszéljünk először erről az uniós forrás dologról. Én mindig meglepődök, hogy amikor végre az ország fölegyenesedhetne, van teljesítmény, amire büszke lehetne, akkor arra keres magyarázatot, hogy hogy nem neki köszönhető ez. Azt magyarázzuk, hogy ez nem nekünk köszönhető, hanem az uniós forrásoknak. Ugyan már! Az uniós források egy évben 4, azaz 4 milliárd eurót jelentenek. Magyarország teljes gazdasági teljesítménye egy évben több mint 110 milliárd euró. Tehát azért az uniós források nem lényegtelenek, de az ország teljesítményéhez képest máshol helyezkednek el. Nyilván úgy állítottuk össze, hogy a költségvetést az unióból jövő forrásokat, beiktattuk a költségvetésbe, és akkor ami pénz fölszabadult, azt tudjuk másra költeni.

De azt mondani, hogy az uniós források nélkül nem fejlődne ugyanilyen dinamikusan az ország, az egy félreértés. Tehát Magyarország ma a sikereit a magyar emberek munkájának köszönheti. Annak köszönhető, hogy korábban dolgozott Magyarországon hárommillió-hatszázezer ember, most meg dolgozik négymillió-négyszázezer ember. Annak köszönhető, hogy korábban egymillió-nyolcszázezer ember fizetett adót, most meg fizet négymillió-négyszázezer. Tehát ezért a sikerért, ami Magyarországon látható, ezért a fejlődésért, amit magunk mögött tudhatunk, a magyar emberek megdolgoztak. Verejtékkel dolgoztak meg, erőfeszítéseket tettek. Ne engedjük, hogy valaki meggyőzzön bennünket arról, hogy nem is nekünk magyaroknak, hanem valaki másnak, Brüsszelnek, vagy Európai Uniós pénzeknek volna ez köszönhető: ez nem így van.

Ez a diósgyőriek teljesítménye, ami Miskolcon van fejlődés, az az itt dolgozó, itt élő embereknek köszönhető. Az itt termelő üzemeknek, a benne dolgozó magyaroknak. Ez a mi sikerünk, ne engedjük, hogy kiénekeljék a sajtot a szánkból. Na most ők kvótákhoz akarják kötni, majd meglátjuk. Először is ennek nincs jogszabályi alapja, másodsorban mi is ott leszünk, az Európai Unió 7 évre szóló költségvetését egyhangúlag kell elfogadni, tehát minden tagállamnak a jóváhagyása kell. Következésképpen az akaratunk ellenére itt költségvetés nem születhet. Én mindenkit megnyugtatok, hogy Brüsszelben, ami egy harcos hely, és ahol küzdeni kell a magyar érdekekért állni fogjuk a sarat.

- Ahhoz viszont, hogy önök Brüsszelben küzdjenek, április 8-án nyerni kell.

- Fontos pillanat előtt áll Magyarország. Ha megnézzük az Európában megtartott legutóbbi néhány választást: Németország, Ausztria, Csehország, most a hétvégén Olaszország, minden választás egyetlen kérdésről szól; ezek a migránsok, és a bevándorlás. Tehát minden parlamenti választás az Európai Unió országaiban arról szól, hogy akkor bevándorló országgá alakul-e valaki, ki tudja-e vinni a már bejött migránsokat az ország területéről, vagy nem tudja, meg tudja-e akadályozni, hogy újak érkezzenek, vagy nem tudja megakadályozni. Tehát minden ekörül forog. Ez így van Magyarországon is. Tehát én azt tapasztalom, és ezt is tartom helyesnek, hogy a legfontosabb kérdésről beszéljünk és gondolkodjunk a legtöbbet, ez pedig a migráció kérdése.

Magyarország előtt két út áll, ebből lehet választani: vagy nemzeti kormány lesz, és akkor nem leszünk bevándorló ország, vagy Soros Györgynek az emberei alakítanak kormányt, és akkor Magyarország bevándorló országgá válik. Én nem akarok erről hosszan beszélni, mert szerintem Miskolcon nem kell erről sokat beszélni, ugyanis Miskolcon az emberek tudják mi az a bevándorlás. Volt itt, amikor ebben a városban, a városon kívülről tömegesen bevándoroltak. Látták mi lett belőle. Ezt a miskolci emberek pontosan tapasztalták már. Pedig ezek az emberek, akik ide bejöttek, ők Magyarország területéről jöttek be Miskolcra. Most képzeljék el, amikor az országhatáron kívülről érkeznek, kultúrájukban, szokásaikban, életfelfogásukban tőlünk teljesen különböző emberek. A miskolciaknak azt érdemes tudniuk, hogy a migránsok mindig nagyvárosokba mennek, a gettók is ott alakulnak ki, a no go zónák is ott jönnek létre, a párhuzamos társadalmak, az együttélés minden nehézsége, a közbiztonság romlása ott jelenik meg. Magyarországon két város veszélyeztetett igazából, hogy ha olyan kormány alakul, ami migránsbarát lesz, és beengedi a bevándorlókat: Budapest, és Miskolc. A miskolciak helyében elsősorban erre a témára összpontosítanék.

- Azért fontos, amit mond, mert egyébként az emberek ezt néha elfelejtik, mert azt mondják, hogy ez a probléma távol van tőlük.

- Érdemes a figyelmet arra a kérdésre is összepontosítaniuk, hogy Ausztria és Németország gyakorlatilag bevezette újra a határellenőrzést. Tehát abban reménykedni, ami korábban volt, még a kerítés előtt, hogy valaki bejön Magyarországra, mint migráns – és nyilván nem ide akar jönni, hanem Németországba –, és majd továbbmegy, ennek vége van. Az osztrákok is meg a németek is zárták a határt, ott ellenőrzés van. Nem engedik be őket. Ha meg innen oda átmegy valaki megpróbálják majd visszahozni, de leginkább ki sem tudnak jutni. Olyanok lettünk, mint egy zokni, vagy egy zsák, mint Olaszország. Ha beengedjük őket, itt fognak fölhalmozódni. Innen nem tudjuk őket hova tenni. Tehát ez olyan, mint a fogkrém, tehát ha egyszer kijött a tubusból, azt oda ember vissza nem teszi. Ha egyszer átszakadt egy gát és kifolyt a víz, az a víz már kifolyt. Tehát én azt akarom mondani, hogy a magyar választás azért lesz nagyon fontos a magyar jövő szempontjából, mert egy olyan kérdés körül forog már most a kampány, és egy olyan kérdésben kell döntést hoznunk, amely egyszeri és jóvátehetetlen. Ha elhibázzuk, nem lehet többet kijavítani. Tehát ezért nagyon észnél kell lennünk mindannyiunknak, amikor elmegyünk választani, hova, merre, milyen irányba adjuk le a voksunkat.

- Sokan lehet, hogy megijedtek Hódmezővásárhely kapcsán.

- Nézze ettől nem megijedni kell. Azt gondolom, hogy az életben történnek olyan dolgok, amelyeket az ember nem szeretne látni. Például veszít egy választáson, egy önkormányzati választáson, de attól nem megijedni kell, hanem meg kell érteni, hogy az mit jelent. És meg kell érteni, hogy mi következik ebből. Ez egy riasztócsengő, az én felfogásom szerint. Tartottunk egy önkormányzati kampányt Hódmezővásárhelyen, szerintem jó jelöltünk volt, én becsülöm továbbra is az alpolgármester urat, szép munkát végzett Hódmezővásárhelyen, férfiasan küzdöttünk és becsületesen harcoltunk. Tehát mi a munkánkat elvégeztük.

Azt javasoltuk a vásárhelyieknek, hogy az alpolgármestert válasszák meg. Ők másképp döntöttek, azt gondolták, hogy a másik jelölt nekik jobb lesz. Ez az ő döntésük, ezt tudomásul kell vennünk, a győztesnek gratulálni illik, ezt meg is tettük. Egyébként pedig együtt kell működnünk a jövő érdekében, mert minden magyar polgár fontos számunkra, akkor is, ha ellenzéki vezetésű városban él, ha független a polgármester, akkor is, ha kormánypárti, mert nekünk minden magyar ember számít és fontos. Úgyhogy mi együtt akarunk működni a jövőben is Hódmezővásárhely polgáraival, beleértbe a polgármestert is.

Politikailag pedig azt kell megértenünk, hogy tulajdonképpen paktumokat kötnek a háttérben, és ez folytatódni fog. Én azzal számolok, hogy mindenhol az a helyzet lesz, mint ami Hódmezővásárhelyen volt. A végén megtalálják azt az egy embert, aki az ellenzék részéről majd elindul a választásokon, és akivel már megkötötték a paktumot arra nézve, hogy a Soros-tervnek megfelelően megszavazza a Brüsszel által kért törvényjavaslatokat, módosításokat. Ha kell alkotmányt módosít, ha kell jogszabályokat módosítanak, és be fogják engedni ide a migránsokat, Magyarországot bevándorló országgá fogják tenni. Szerintem azok az emberek, akik erre hajlandóak, már jelöltették magukat, ezek körül a személyek körül előbb vagy utóbb az ellenzék megállapodást fog létrehozni és a végén két lehetőségünk marad: bevándorló ellenes, vagy bevándorlópárti jelöltből választunk. Ezt a döntést kell meghozniuk az embereknek. Én bölcsességet kívánok Magyarország minden polgárának, ideértve Miskolc város lakóit is, hogy jó döntést hozzunk.

- A foglalkoztatást segítő, kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, egyre több közfoglalkoztatott kerül át az elsődleges munkaerő-piacra. Ennek  következtében a Városgazdának is felül kell vizsgálnia azokat a technológiákat és folyamatokat, amiket jelen pillanatban alkalmaz, a közterületek fenntartására, karbantartására.

Ezen belül Miskolc nagy részén egy pilotprojektet indítottunk a gépi lombgyűjtésre, az eddig működő, kézi takarítás helyett - nyilatkozta a Miskolc Televíziónak Schweickhardt Gyula, a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Hétfő délelőtt még könnyített edzésen vett részt a már Miskolcon gyakorló nemzeti csapatunk, az Európa-bajnoki selejtező második mérkőzésére készülve. A tréning ezúttal nem kötelező, válaszható volt, dobóedzést tartott a szakmai stáb.

A szövetségi kapitány helyzete sosem egyszerű, de most különösen nem az, hiszen nem csak a szurkolók számára kevésbé ismert csapat az albán – ahogyan Székely Norbert elmondta, az első sikerélmény az volt, hogy sikerült begyűjteni az ellenfél Oroszország elleni mérkőzését.

– Persze ez egy olyan mérkőzés, amit meg kell nyernünk, ha szeretnénk valamit ettől a selejtezősorozattól – fűzte hozzá a szövetségi kapitány. – Ez az albán csapat valószínűleg gyengébb játékerőt képvisel, mint mi, szeretnénk a papírformát érvényesíteni. Ez Litvániában fordítva volt, hiszen ők számítottak erősebbnek, mégis mi tudtunk nyerni. Erre a mérkőzésre is nagyon kell tehát koncentrálni, és ezt el is fogjuk mondani a játékosoknak.

Székely Norbert és stábja ezúton is köszönte az előző kapitány, a DVTK mostani edzője, Stefan Svitek segítségét. A szakember kitért arra is, hogy ebben a szezonban is több bajnokit nézett meg Miskolcon, és nem volt kérdés, hogy a mindig lelkes miskolci közönségnek jó játékkal, győzelemmel szeretnének előrukkolni – főleg, ha a két DVTK játékos, Zele Dorina és Szabó Fanni is pályára lép majd.

– Elsősorban magunkra koncentrálunk – nyilatkozta a Miskolc Televíziónak Szabó Fanni. – Arra koncentrálunk, hogy minél többet legyen nálunk a labda, keményen fogunk küzdeni, és szeretnénk a támadásokat pontosan befejezni.

A magyar női kosárlabda-válogatott második Európa-bajnoki selejtező mérkőzése szerdán 20 órakor kezdődik a Miskolc Városi Szabadidőközpontban. A miskolci mérkőzésre egységesen 800 forintba kerülnek a belépőjegyek, a találkozó megtekintése 14 éves kor alatt és 65 év felett ingyenes. A belépőjegyek elővételben a Miskolci Jégcsarnok gazdasági irodájában hétfőtől szerdáig 8 és 16 óra között kaphatók. A mérkőzés napján a Generali Aréna jegypénztárai 19 órakor nyitnak ki.

Az Eb-selejtező programja:

november 11., szombat (Kedainiai)
18:00 Litvánia - Magyarország 70-73

november 15., szerda (Miskolc, Generali Aréna)
20:00 Magyarország - Albánia

február 10., szombat
Magyarország - Oroszország

február 14., szerda
Magyarország - Litvánia

november 16., péntek
Albánia - Magyarország

november 21., szerda
Oroszország – Magyarország.

Az Avasi Gimnáziumban idén 108-an érettségiznek, reggel ezúttal is felolvasták a diákoknak a legfontosabb szabályokat, mielőtt kiosztották volna a tételeket. 

Pontban nyolckor kezdődött a közép- és az emelt szintű magyar érettségi. Egy Petőfi-kötettel kapcsolatos interjú értelmezése, egy humorról szóló érvelés és egy motivációs levél írása volt az első feladat. Kilencven percet kaptak rá a diákok. A második részben egy Kosztolányi Dezső-novellát, egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt kaptak a középszinten a diákok.

Idén is magyarból, matematikából, történelemből, egy idegen nyelvből és egy választott tantárgyból kötelező írásbeli érettségi vizsgát tenniük a végzősöknek. - Nagy részük emelt szintű vizsgát is tesz. Nálunk ez nagyon fontos, mert a két tanítási nyelvű képzés úgy biztosítja a felsőfokú nyelvvizsgát, ha az emelt szintű nyelvi érettségi legalább 60 százalékot teljesítenek a diákok - mondta el Schmidtné Törő Ágnes igazgató.

László István, a KLIK Miskolci Tankerületének igazgatója elmondta, a fenntartásukban működő középfokú köznevelési intézményekben összesen 908 diák kezdi meg az érettségit, ebből 457-en tesznek emelt szinten érettségi vizsgát. Az érettségizők száma nagyságrendileg megegyezik a tavaly érettségizettek számával. A feladatok megoldásának értékelését központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján végzik. Országosan magyar nyelv és irodalomból középszinten 1 167 helyszínen 71 954 vizsgázó, emelt szinten 47 helyszínen 1 718 vizsgázó tett hétfőn érettségi vizsgát. A megmérettetés kedden a matematika írásbelivel folytatódik.

A Munkáspárt miskolci szervezetének elnöke arról beszélt, hogy a szocializmus idején mindenkinek volt munkája és felvonulást is szerveztek május elsején. Ma a párt dolga leginkább az, hogy felvilágosítsák az embereket, és elinduljanak a jövő évi választásokon.

2018-ban minden országgyűlési választási kerületben indít a Munkáspárt jelöltet. Tehát mind a 106-ban szeretnénk indítani. Borsod megyében már megvannak a Munkáspárt jelöltjei – mondta el Fülöp Józsefné, a miskolci szervezet elnöke. A csanyiki színpadon a For Dance Club táncosai adtak műsort, a délutánig tartó programokon fogyott a sör és a gulyás is.

Az MSZP miskolci szervezete is hosszú ideje a Csanyikba szervezi május elsejei programjait. - Nagyon remélem, hogy egy nyugodt, családi majálist tudnak itt eltölteni a miskolciak a következő órákban.

S hát természetesen a munka ünnepén gondolni kell a munkavállalók helyzetére is, hiszen egy olyan munka törvénykönyve van hatályban, amely véleményünk szerint nem a munkavállalók érdekét védi – nyilatkozta a helyszínen Varga László MSZP-s országgyűlési képviselő.

A lakótelep megsínylette a Gyurcsány-kormány fészekrakó programját, amelyet kihasznált a maffia és odavitték az apró falvakból az alulszocializált családokat. 2008-ban indult a ciklusokon átívelő botrány, amelyet a Fidesz–KDNP-s városvezetés végül több év alatt tudott rendezni. Pár éve még a DK-s Varga Gergő is azt szorgalmazta, tűnjenek el a problémás cigányok. A körzet MSZP-s önkormányzati képviselője, Fodor Zoltán feljelentést is tett az ügyben – írta a lap.

Hozzáteszi: kell a kerítés, Európába őrültség ellenőrizetlenül beengedni idegeneket, a bevándorlóknak úgy, ahogy 1956-ban a magyarok tették, türelmesen kell várniuk és együttműködniük a hatóságokkal. – Nem szeretném, ha kigyúrt afrikaiak, muszlimok, bárkik becsengetnének a választóimhoz, helyet követelve – írta a Magyar Idők Fodor Zoltánra hivatkozva.

Fodor Zoltán szocialista képviselő a Miskolc Televíziónak úgy nyilatkozott: - Nem örülnék annak, ha olyan emberek kerülnének a városba, az országba, de akár ide az Avasra is, akik nincsenek átvizsgálva. Nem hiszem, hogy az lenne a jó megoldás, hogy ellenőrizetlen emberek, valakitől pénzért megvennének lakást, beköltöznének, hiszen itt nagyon sok probléma van. Fodor Zoltán azt is elmondta televíziónknak, hogy vasárnap elmegy szavazni. A Magyar Idők cikébben úgy nyilatkozott, nemmel szavaz majd, nekünk nem kívánta elárulni, igennel vagy nemmel voksol-e vasárnap.