A Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium tagóvodájának több mint negyven éves már az épülete, időszerű volt a felújítás. - Az elmúlt 42 év során nagyon sok gyermek megfordult itt, s reméljük, hogy megújult szép intézményünkben újra sok gyereket fogadhatunk majd - mondta el Majorosné Kiss Katalin, a Reményi Ede Úti Tagóvoda vezetője. A teljes projekt 100 százalékban a Magyar állam illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósult meg.

Mint megtudtuk, Hubay György önkormányzati képviselő  körzetében nemcsak az óvodát korszerűsítették - másfélmillió forintból megújult az Aba utcai játszótér és környéke is. Padokat, hulladéktárolókat helyeztek ki, lefestették a játszóeszközöket, az idősek és mozgásukban korlátozottak számára pedig akadálymentes rámpákat építettek.

Megszüntettük a balesetveszélyt, kicseréltük az ülőalkalmatosságokat, új hulladékgyűjtőket helyeztünk ki. A szülőknek ígéretet tettem arra is, hogy jövőre teljes egészében megújítom a játszóteret, új eszközöket helyezünk majd ki -nyilatkozta Hubay György.

Mint ismert, nem csupán a Reményi úti óvoda, hanem több más önkormányzati fenntartású iskola, óvoda és bölcsőde is megújult a nyáron, Miskolcon. Korszerűsítették többek között a 60 férőhelyes Dobó Katica Bölcsődét is - az önkormányzat ezt az épületet is pályázati pénzből, 163 millió forintos költségvetésből újította fel.

Frissen füstölt pisztrángfilé, szezámmagos zsömlécskével, fácán erőleves zöldséggel és fürjtojással… az elkészült ételeket és italokat mesterjelölt pincérek szolgálták fel a vizsgán. Tóth Sándor több mint 20 éve dolgozik pincérként az egyik belvárosi étteremben. Évek óta vannak tanítványai, de ahhoz hogy továbbra is oktathasson, mestervizsgát kell tennie.

– Érdemes mindig továbblépni egy magasabb szintre, hitvallásom az, hogy jó pap holtig tanul. Mindig változik a világ, a változás tartja mozgásban, tehát azt gondoltam, mindenféleképpen jó lesz bővíteni a tudásomat. Ezért gondoltam azt, hogy jelentkezem erre a megmérettetésre – nyilatkozta a pincér-mesterjelölt

A jelölteket szigorú szakmai zsűri figyelte és értékelte. – Az élőmunkánál sok minden számít: a vendég fogadásától kezdve a helykínálásig, az italajánlásig, az ételsor felszolgálásáig. Fontos az ételek szeletelése, flambírozása, tehát a feladatok teljes ellátása, a vendég távozásáig – mondta el Szabó Péter, a vizsgabizottság elnöke.

Juhász Ákos képgalériája

A mesterek a szakmák diplomásai. Azt kell, hogy tükrözzék a fogyasztók, a vásárlók, és a közvélemény felé, hogy ők a minőség garanciái, hisz a tudásuk alapján ez okkal és joggal elvárható. Ma itt szakács és pincér mestervizsgákra kerül sor, 11 pincér, 10 szakács esetében. Ezt a kamara, a BOKIK szervezi – hangoztatta Bihall Tamás kamarai elnök.

Mestervizsgákat 1994-óta rendezhet a kereskedelmi és iparkamara. Uniós pályázati pénzekből és kormányzati támogatással szervezik a mesterképzést.

– Része ez egy intézkedési kultúraváltásnak – fogalmazott Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet vezetője –, egy önkormányzati rendészeti modellnek, és az önkormányzat közbiztonsági modelljének. Közelebb szerettünk volna kerülni, és mondhatom azt, hogy kerültünk is, az állampolgárokhoz, közelebb kerültünk a problémákhoz, és ezáltal nagyon gyorsan tudunk reagálni.

Kovács László Csaba hozzátette: tulajdonképpen egy lakosság közeli, szolgáltató jellegű feladatellátásról beszélünk akkor, ha a körzeti rendész feladatellátásról beszélünk.

Minden egyes választókörzetnek megvan a saját körzeti rendésze. Nagyon szoros az együttműködés az ott élőkkel, az ottani kereskedelmi egységekkel, szolgáltató szervezetekkel, a városgazda munkatársaival, és az önkormányzati képviselőkkel, akik érintettek az adott a választókörzetben.

– Ez az egészséges együtt dolgozás adja meg annak a lehetőségét, hogy gyorsan, megfelelő módon reagáljunk az ottani problémákra – hangsúlyozta Kovács László Csaba. – Napi szinten találkoznak a kollégák az ott élőkkel, felveszik a lakossági bejelentéseket. Ott a helyszínen is tudnak rögtön intézkedni, vagy tájékoztatást adni, vagy megteszik a szükséges intézkedéseket, ezzel is hamarabb oldódnak meg a problémák.

Kovács László Csaba kiemelte: ez a fajta feladatellátás, és a napi szintű kapcsolattartás eredményezi azt, hogy a körzeti rendész egy olyan ismert, és országosan is elismert feladatellátás lett, aminek kapcsán nagyon nagy az érdeklődés a miskolci önkormányzati rendészet iránt, és maga a körzeti rendész feladatellátás iránt is.

– Két éve büszkén viseljük a körzeti rendész ruhát – mondta Balla Béla, a 4-es választókörzet rendésze. – A mi feladatunk napi szinten a kapcsolattartás, a tájékoztatás, a segítségnyújtás, legyen szó akár turistákról, akár beteg, idős emberekről. Elég széleskörű a mi munkánk, mint körzeti rendészeké.

Jelenleg négy ügyfélszolgálati iroda működik Miskolcon: Diósgyőr, Pereces, Győri kapu és Lyukó térségben. Itt nem csak egy közterületi feladatellátás valósul meg, hanem egy fogadóóra is, amikor egy fix időpontban megtalálhatják az adott körzeti rendészt az állampolgárok. Ezekben az alközpontokban van egy postaláda is elhelyezve, és itt is hagyhatnak írásos bejelentést a lakók. A Miskolci Önkormányzati Rendészet jövőbeni fejlesztései közé tartozik az ehhez hasonló alközpontok számának a növelése. Kovács László Csaba hozzátette: fejlesztési elképzelésünk közé tartozik, a kinti munkavégzés egyszerűsítése a munkatársak számára, a rendelkezésre álló technikai eszközök fejlesztése, ami azt jelenti, hogy minél kevesebb adminisztrációval és minél hamarabb jusson el az adott információ a megfelelő szervezethez, és találjuk meg rá a megoldást.

– Amióta járnak a rendészek az utcákon, azóta kevesebb a randalírozás, kevesebb a graffiti, és a rongálás – mondta Szarka Ivett, a Négy Évszak Kisvendéglő egyik tulajdonosa. – Napi kapcsolatban vagyunk velük, telefonon is bármikor el tudjuk őket érni. Tájékoztatást nyújt mindenről, ami Tapolcával kapcsolatos, bármi történik egyből tudunk róla, hála a rendészeknek – tette hozzá. Szarka Ivett aláhúzta: korábban voltak rongálások, a padokat ellopkodták, a falakat összefirkálták, a virágágyásokat megrongálták, de amióta a rendészek kint vannak az utcán, jelentősen csökkent az ilyen esetek száma.

Októberben nem csak a seriffeket ünnepeljük, hanem azt is, hogy 2007-ben indult el a mezőőri szolgálatellátás Miskolcon, nyolc mezőőrrel.

– Látva ennek a sikerét, és az igényét fejlesztettük ezt a létszámot. 2012-ben volt lehetőségünk lovas mezőőri szolgálattal kiegészíteni ezt: jelenleg 24 munkatársunk lát el feladatot közterületeken és külterületeken leginkább – fogalmazott Kovács László Csaba.

– A mai alkalom a szirmaiaknak kiemelkedően fontos – mondta Krusóczki Béláné –, mert így az időseket össze tudják fogni, ráadásul az idősek ilyen helyen jól érzik magukat. Vannak szakkörök, népdalkörök, különböző építő jellegű foglalkozások, amelyek Szécsényi Marianna önkormányzati képviselőasszonyunknak köszönhetőek. Majd hozzátette: nagyon jó itt élni, jól érzi itt magát mindenki, hiszen rendkívüli az itteni közösség.

Előző héten Martinkertvárosban volt egy ehhez hasonló rendezvény, ahol közel 130 idős, és szépkorú tette tiszteletét a programon. Szombaton, a Miskolc-Szirma Református Általános Iskolában 100 főre számítottak, akiket vendégül láthattak ezen a szeretetebéden.

– Azért vagyunk itt, mert október az idősek hónapja, valamint azért, hogy tiszteletünk és megbecsülésünk jeléül minél több programmal kedveskedjünk nekik – fogalmazott Szécsényi Marianna, önkormányzati képviselő. – Izgalommal tölt el minket, hiszen az általános iskola diákjai, és egy örömdalkör is készült mára műsorral. Azért, hogy ezt a mai napot együtt tölthessük szeretetebédre hívtam meg az itteni lakosokat, és töltött káposztát fogunk együtt, közösen elfogyasztani. Nagyon fontos, hogy az idősekre is figyeljünk, nem csak ajándékkal – hiszen egy kis jelképes ajándékot is kapnak a mai nap folyamán –, hanem én úgy gondolom, hogy a közös együttlétben is meg kell mutatkozzon az idősek iránti tiszteletünk – tette hozzá.

A képviselő arról is szólt, milyen sok programot próbálnak szervezni Szirmán, és hogy milyen nagy izgalommal szervezik az idősebb lakókkal a batyus bált, amely a következő ehhez hasonló programjuk lesz. Majd Szécsényi Marianna kiemelte: bizton állíthatom, hogy nagyon is hálásak a Salkaházi programért, és a rendezvényekért, és köszönetüket fejezik ki nem csak a helyi képviselőnek, hanem a városvezetésnek is.   

Beregi László képgalériája!

A programon előadást tartott Gönczi Zsolt lelkipásztor, Verebélyi Tibor lelkész, Perjesi István lelkipásztor, valamint Budai Zsolt lelkipásztor. Az előadók mind gyakorló férjek, apák és nagyapák, akik felelősséget éreznek a mai és a következő generációk férfiaiért, hogy ők is felfedezzék életük nagy kiváltságát; hogy sikeres családokat építsenek és vezessenek.

– Már néhány éve gondolkodunk abban, hogy jó lenne valahogy a férfiasság, a férjek, az apák, és a nagyapák felé elmozdulni – mondta Budai Zsolt, az Olajfák Baptista Gyülekezet lelkipásztora. – Aztán találtam néhány társat, akik hasonlóképp gondolkodnak: a férfiaknak van dolguk a családban és nem, hogy materiális apák legyenek, érzelmileg leszakadva a családtól, és annak élve, hogy tulajdonképpen megteremtik azt az egzisztenciát, amit ők szívből, és tettből megtesznek. Arra gondoltunk, hogy jó lenne ezt tisztázni, mi is a célja, mi az a körvonalazódás, amit Isten belehelyezett a férfiakba, hogy ők határozottak és bátrak legyenek, hittel szemléljék a jövőt. Annyira zavaros ez a világ, amiben élünk, hogy kell, valami irányt adni – tette hozzá.

– Ha a férfiak, a férjek és az apák, a helyükön vannak, akkor a feleségek és a gyerekek is a helyükre kerülnek – Perjesi István, az Agapé Gyülekezetek vezető pásztora. Vannak különálló szerepei a férfiasságnak, de ami közös az, hogy ha mindez bibliai alapon működik, akkor életképes. Működőképesek akkor a férjek, működőképesek akkor az apák, és a különböző szerepköröket akkor jól élik meg – fogalmazott. Perjesi István lelkipásztor azt is elmondta, véleménye szerint a férfiak keresik a helyüket a 21. században, és nem igazán vannak a helyükön. – Ennek a mostani konferenciának is az a lényege – tette hozzá –, szeretnénk, ha a helyükre kerülnének, mert hiszem azt, hogy ha ők a helyükön vannak, akkor minden más, ami lényegében hozzájuk kell, hogy igazodjon, az igazodni fog – emelte ki.

A Miskolci Állatkert és Kultúrpark is megemlékezett erről a jeles napról: látványetetések mellett egész nap állatbemutatók, játékok, kulturális programok és meglepetések várják a látogatókat. 

A mai napon tanulmányi versenyt is szervezett az egykori Vadaspark a miskolci iskolásoknak: 9 óra 30 perckor rajtolt el a verseny.

– Készülni kellett a mai napra, elég sokat – mondta Varga Boglárka, a Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hatodik osztályos tanulója. – Csapatban összedolgozunk, és egész jól állunk. Szét volt osztva 6 részre az anyag, és mi szétosztottuk egymás között, hogy ki mit tanul.

– Főképp ötödikesek és hetedikesek vannak a csapatunkban – fogalmazott Szabó László, a Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola földrajz-rajz szakos tanára. – Minden tanulónak kiosztottam, hogy melyik témakör jut neki, és ők külön-külön felkészültek a versenyre. Mindig hasznos az ilyen program, mert az iskolapadban túl száraz, szikár minden, és itt megtapasztalható az, amit ott megtanultak.

– Még különlegesebbé igyekeztük varázsolni a mai napot – mondta Krajnyák Zoltán zoopedagógus – és különböző kulturális programokkal, illetve megyei tanulmányi versennyel is vártuk az iskolásokat. Kiemelte: Az állatok tiszteletére, a felelős állattartásra, az állatok szeretetére tettük fel a mai napunkat.

A vetélkedő pár évigkimaradt az állatkert programkínálatából, de idén a Herman Ottó Általános Iskolával karöltve újra megrendezték ezt a tanulmányi versenyt, a megye össze általános iskoláját meghívva. A megye 10 különböző iskolájának 5 fős csapatai járták az erdőt a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban.

– Nagyobb meglepetés nem is érhetett volna minket az állatok világnapján, mint hogy 360 napos vemhesség után megszületett a kis szamárcsikó, Csenge – mondta Földes Péter állatgondozó.

A tanulmányi verseny mellett a gyerekeket kreatív programokkal is várták 10 órától egészen 2 óráig. Volt arcfestés, ujjlenyomattal mancsolás, de az Egyszervolt Mesezenekart is meghallgathatták, a Miskolci Ebnevelde bemutatója mellett. 

Évente hatszáz fővel, de legalább 40 százalékkal több villanyszerelőre lenne szükség annál, mint ahány végzős diák van jelenleg ebben a szakmában. Túl nagy a szakadék a vállalatok villamos-szakemberek iránti igénye és a végzett diákok száma között. Ezért az utánpótlás képzésére mielőbbi megoldást kell találni. Mivel szakmunkásokból van a legnagyobb hiány, ezért a fiataloknak olyan szakmát kellene tanulniuk, amiből később biztosan meg tudnak élni.

Budapest és Miskolc mellett további 4 városban, izgalmas interaktív élményekkel várnak több mint tízezer diákot a Mi a pálya fesztiválra.

"Maradjon a helyén!" "Legyen Zene és Tánc!" Ilyen, és hasonló táblákkal, transzparensekkel vonultak be a demostrálók a közgyűlési terembe. A feliratok alapján  közművelődési dolgozók tiltakoztak, de az Együtt és a DK logói is feltűntek köztük. Végül tapssal nyugtázták, hogy a képviselő-testület napirendre vette az Ifjúsági ház ügyét.

Mint arról már hírt adtunk, Miskolc egy korszerű Zenei és Táncművészeti Központot hozna létre a Csengey utca épületében, ahol egykor a Szentpáli iskola is működött. Ide költözik a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium, és itt kapnak majd helyet az Ifjúsági ház művészeti csoportjai, műhelyei is. Itt található a Művészetek Háza, nem messze van a színház - a belvárosnak egy impozáns, kulturális terét hozzák így létre. A felújított épületben oktatásra és színpadi megjelenésekre egyaránt lehetőség lesz - erről Kriza Ákos polgármester szólt a napirend tárgyalásánál.

Az Ifjúsági ház elköltöztetésével sem a DK, sem az MSZP nem ért egyet, képviselőik ennek a közgyűlésben is hangot adtak. Tompa Sándor DK-képviselő úgy fogalmazott: "hagyják békén az Ifjúsági házat". Kriza Ákos válaszában elmondta, éppen az ellenzék politikusai nem hagyják békén az ott tanulókat. Bejárnak az intézménybe, s alaptalan álhírekkel riogatják a szülőket, dolgozókat.

Kiss János alpolgármester a vitában egybek mellett arról szólt:a baloldali képviselők gyűjthettek volna aláírást például 2005-ben is, amikor a Rónai Művelődési Központ bezárt - mint fogalmazott: nemvolt hiány kulturális leépülésekben a korábbi, szocialista városvezetés ideje alatt. Kiss János kiemelte: komoly terveik vannak a Csengey utcai épülettel, amely a kultúra és a fiatalság érdekeit szolgálja majd.

- Az MSZP-nek ezzel az épülettel az volt a különös sztorija, hogy  két ízben is megpróbálta privatizálni, 2005-ben és 2008-ban. Fel sem merült bennük, hogy itt  valamiféle kulturális központot lehetne kialakítani, benn tartva az épületet a miskolci kultúra palettájában - fogalmazott Kiss János.

Az Ifjúsági ház jelenlegi épületébe a város köztereit behálózó kamerarendszer központja költözik majd. Kormányzati támogatással, 900 kamerával bővül a mostani hálózat, ehhez van szükség az épületrészre. Ez is része annak a közbiztonsági modellnek, amely 2014-ben indult el Miskolcon - erről már a városi Rendészeti Bizottság elnöke beszélt.

Hubay György kiemelte, a rendészet jelenlegi központjának épülete, illetve a közelében az Ifjúsági ház jelenlegi épülete egy természetes egységet fog alkotni. A  kamerarendszerrel kapcsolatos tevékenységek, az Ifjúsági ház épületében lesznek kiépítve, ez a beruházás is a miskolciak érdekeit, a közbiztonság javítását szolgálja.