Diákok flashmobja idézi meg a forradalmat október 23-án
Az akció szervezőjével és rendezőjével, Fandl Ferenccel készült interjú a flashmobról. A Miskolci Nemzeti Színház színművésze felhívta arra a figyelmet, hogy a miskolci ’56-os események rekonstruálásában sokat segített a most megjelent, Miskolc 1956 című kötet (a könyvbemutatóról bővebben ITT olvashat). Kis József szerző, a levéltár osztályvezetője, a Miskolci ’56-os Emlékbizottság tagja dokumentumokkal, fényképekkel, plakátokkal, korabeli jegyzőkönyvekkel segítette a szervezők munkáját. Sényi Fanni dramaturg írta meg ezekből az anyagokból a többhelyszínes előadást.
– Ez tulajdonképpen egy olyan eseménysor, ami bemutatja azt, ami megtörtént vagy megtörténhetett volna. Miután Nagy Attila, a miskolci események egyik központi figurája színész volt, így színházi emberek lévén számunkra szinte természetes, hogy az ő szemén keresztül szeretnénk láttatni a történéseket. Erre a szálra fűzzük fel az előadásunkat – mondta el a rendező.
Fandl Ferenc ismertette azt is, hogy nem feltétlenül az autentikus eseményeket és helyszíneket igyekeznek majd bemutatni.
– Mivel a valós történések a város egymástól nagyon távol eső pontjain zajlottak, így mi inkább a belvárosban igyekeztünk megfelelő helyszíneket találni, amelyek utalnak az akkori eseményekre. Itt is vannak persze olyan helyek, amelyek valóban jelentősek voltak akkor, mint például a Zenepalota előtti tér, ahol egy szovjet emlékmű állt 1956-ban. Az események bemutatásánál sem a pontos történések rekonstruálását tűztük ki célul, hanem Nagy Attila szemszögéből nézve idézzük meg a nap hangulatát. Egyszerre van benne fikció, dokumentarista színház és improvizáció, hiszen utcai performanszok formájában igyekszünk megfogni azt az atmoszférát, amit akkor tapasztalhattak a miskolciak. A flashmob azért találó kifejezés ebben az esetben, mert egyfajta villámcsődület alakulhatott ki 1956-ban is: a korabeli feljegyzések, visszaemlékezések tanúsága szerint a legtöbben nem is tudták, hogy mi történik, de valami mégis összekovácsolta az embereket – húzta alá az akció szervezője.
De mégis, mit takar az esemény címe: „Mára esőt mondanak”?
– 1956-ban az Országos Meteorológiai Szolgálat minden idők harmadik legmelegebb október 23-ai napját regisztrálta. Gyönyörű napsütéses idő volt. A korabeli dokumentumokból az derült ki, hogy nagyon bízott benne az akkori központi vezetés, hogy ha eső lesz, hazamegy a tömeg. Az egyik jelenetünkben is megjelenik, amikor a kormányközeli hatalom képviselői abban reménykednek, hogy mára esőt mondanak – ismertette Fandl Ferenc.
Hatvan középiskolás diák és több színművész közös produkciója lesz ez az eseménysorozat. Az elején volt egy ráhangoló beszélgetés, egy kis történelmi elemzés a diákokkal. A rendező rámutatott: kiderült, hogy nem foglalkoztak még behatóan az akkori történésekkel, ám ennek előnye, hogy így megmaradt bennük az ünnep emelkedettségének érzése. Szimbolikus eseményként él bennük ’56.
– Fantasztikus tömegként vannak jelen a Csarnokban, ahol próbálunk. Szinte minden miskolci középiskolából vannak diákok. Amikor egyszerre szólal meg a hangjuk, akkor valóban érzik, hogy milyen lehetett az, amikor tízezrek gyűltek össze a szabadságért. Ez az érzés inspirálja és teszi őket érdeklődővé az akkori események iránt is. Ezt az energiát látva azt gondolom, személyiségfejlesztő hatása is van egy-egy ilyen próbafolyamatnak, sőt akár a történelemoktatásba is érdemes lenne bevonni a flashmobot – szögezte le Fandl Ferenc.
Részletes programok, helyszínek:
1. Tánciskola 10.00-10.30
Bartók Béla tér (Zenepalota előtti tér)
Első jelenet, melyben szemtanúi leszünk, ahogy a tánciskolai fegyelem vad rock’n’roll lázadásba csap át. Két ÁVO-s tiszt elvisz néhány rendszegőt, a diákok fejvesztve indulnak társaik kiszabadítására. Nagy Attila, a Miskolci Nemzeti Színház fiatal színésze próbálja a diákok indulatát helyes mederbe terelni, kevés sikerrel.
2. ÁVO-s gyűlés 11.00-11.30
11.00 Centrum villamosmegálló, Széchenyi u-Ady E. u saroktól indulva
11.10 a Misley Emese emléktáblán át
11.10-11.20 a Széchenyi utcán végig, a HELYNEKEM sörözőig zajlanak az események
11.20-11.30 HELYNEKEM söröző és előtte
Második jelenet, melyben a rémült ÁVO-sok rögtönzött gyűlést tartanak a Helynekemben. Arról vitatkoznak, hogy a szembemenjenek-e tömeggel, vagy inkább haza...
3. A négy fekete ló 12.30-13.00
Petőfi tér, szobor előtt
Harmadik jelenet, melyben az ÁVO-sok és a diákok összeütközésbe kerülnek az utcán. Nagy Attila közvetíteni próbál a két oldal közt, több-kevesebb sikerrel. A forradalom első miskolci áldozata életét veszti...
4. Letartóztatás 14.00-14.20
Kandia-köz, Szinva-híd
Negyedik jelenet, melyben éjjel becsöngetnek Nagy Attilához. Letartóztatják.
5. Epilógus – Just walking in the rain 14.30-15.00
Déryné-kert, Színház művészbejáró előtt, Nagy Attila mellszobránál
Ötödik jelenet, melyben az idős Nagy Attila leül közénk és mesél, és Mi hallgatunk. „És lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy európait.” (József Attila: Thomas Mann üdvözlése)
„Hiszek abban, hogy az utakat végig kell járni” – Interjú Fandl Ferenccel új tantermi előadásáról
- A Klamm háborúja egy tanár megőrülésén keresztül mutatja be a pedagógus és egy osztály különös háborúját. Miért éppen tantermi előadásnak szánta a művet?
- Azt gondolom, hogy ez az előadás nagyon alkalmas arra, hogy a diákok egymás közötti viszonyait, a tanár diák viszonyt és az intézményhez való kapcsolatot is egy másik szűrőn keresztül mutassa meg. Ez a darab nagyon erős, intenzív és valóban képes hatni a diákokra.
- Számos problémakört felvet az előadás: a felelősség, a hatalom, az ezekkel való visszaélés, a tanár-diák kapcsolatok, és így tovább. Mi az, ami a diákokat a leginkább megfogja, foglalkoztatja az előadás után?
- Volt például olyan diák, aki azt mondta az előadás után, hogy most ébredt rá, hogy el kell kezdenie tanulni, hiszen mindjárt itt az érettségi. Azt gondolom, hogy már ez is egy pozitív hatás, üzenet. De alapvetően tényleg azok a kérdések érdeklik őket, amire én is rá akartam világítani a történet kapcsán: az egymás közti kapcsolatok építése, ápolása, az egymásra való odafigyelés, az empátia, a tolerancia szerepe az életünkben. Nem csak egymás közt, hanem a pedagógusok irányába is. Nyilvánvalóan itt egy tragikus történetről van szó, és ez elég erősen és keményen mutat rá arra, hogy mi történhet, ha ezek a dolgok hiányoznak az életünkből, vagy nem megfelelő szinten és formában vannak jelen. Bár ez egy fiktív történet, de sajnos nem példa nélküli eset - mondja Fandl Ferenc.
- Klamm mintha negatív figura volna, egy vaskalapos tanár, aki rossz módszereket választ az oktatáshoz. Hogyan látják őt a diákok?
- Érdekes módon az eddigi előadásokon a fiatalok inkább szimpatizáltak a tanárral, igazat adtak neki. Klamm nem rossz tanár, csak egy másik értékrendben mélyen hívő pedagógus. A saját hivatásának mindent alárendel, ennek él. Bár az oktatási módszer, amit ő képvisel elavult, de ha a hozzáállás, a felelősségtudat oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor mégis lehet követendő példa. Ráadásul nem csupán tanárnak, de embernek is látjuk benne Klammot, és ráébresztjük a diákokat arra, hogy a tanár sem csupán egy dolgozatjavító gép, neki is van élete, vannak érzései. Valamiféle kölcsönös kisajátítás van jelen a tanárok és diákok kapcsolatában. A diákok szeretik azt gondolni, hogy a tanárnak csak az a dolga, hogy velük foglalkozzon, hogy van élete az iskolán kívül is, az eszükbe sem jut.
- A színészet mellett pedagógiát tanul, tanít is. Hogyan lehet elkerülni az ilyen tragédiákat okozó problémákat a tanár-diák viszonyban?
- Nekem meggyőződésem, hogy a gondolatok ébresztése sokkal fontosabb dolog, mint a gondolatok közlése. Én nem hiszek a megkérdőjelezhetetlen dolgokban, abban hiszek, hogy az utakat végig kell járni. Sokkal izgalmasabb folyamat az, amikor egy diák maga ébred rá bizonyos dolgokra. A pedagógus csupán terelgeti őt, és nem határozza meg a helyes irányt. Választási lehetőséget adunk nekik, hogy meghozzák a saját apró döntéseiket, ami egy kicsit távolabbra tekintve a személyiségformálódásuk szempontjából is nagyon fontos lehet, hiszen ez által kerülnek végül egyenesbe a saját útjukon. De ehhez elengedhetetlen a gondolatok ébresztése. Így fog végül kiépülni bennük egy, az élettel, a társadalommal kapcsolatos igaz és követhető értékrend, aminek az alapját a saját gondolataik adják. A pedagógus abban tud segíteni, hogy az ehhez szükséges tolerancia és empátia iránti igényt felébressze a diákokban. Ha már iskolás korukban rájönnek, hogy a döntéseik és viselkedésük hatással vannak közvetlenül az életükre, akkor jó úton járunk.
- Ebből kiindulva milyen gondolatok ébresztésére szolgálhat Klamm tanár úr története?
- Számomra elsősorban az egymásra való odafigyelés üzenete fontos ebben, ezt szeretném átadni a diákoknak. Törődjünk egymással, fedezzük fel időben a problémákat, és próbáljuk őket a megfelelő módon kezelni.
