Juhász Ákos képgalériája!

Az ünnepi menet elején idén is népviseletbe öltözött fiatalok haladtak a nemzeti lobogóval, Miskolc zászlajával, a város új kenyerével valamint az aratókoszorúval. Őket követték a városi, megyei és egyetemi vezetők, a történelmi egyházak képviselői, önkormányzati képviselők és városi intézmények vezetői – így érkezett meg az ünnepi menet a Szent István térre.

A téren a jelenlévők a Reményi Ede Kamarazenekar, a Cantus Agriensis és a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórus közreműködésével elénekelték a Himnuszt, majd Kriza Ákos polgármester átvette az új kenyeret. Ezt követően Csöbör Katalin országgyűlési képviselő mondott  ünnepi beszédet.

– Nem sok olyan ünnepünk van, amelynek tárgyáról elmondhatjuk, hogy nélküle nem lennénk itt. A magyar állam létrehozásának ünnepe ilyen – hangsúlyozta a képviselő. Csöbör Katalin beszédében felidézte Szent István uralkodásának éveit, kiemelve: István király időben felismerte a változtatás fontosságát. Azt, hogy vagy elfogadjuk a keresztény vallást, vagy mint magyarok megszűnünk létezni, és eltűnünk.

- Ezen a ponton érthetjük meg leginkább a konzervatív és a liberális, azaz a magyar és a brüsszeli gondolkodás közti különbséget. A liberálisok csupán legyintenek arra, hogy mi lesz, ha megszűnünk létezni, mint magyarok. Úgy gondolják, akkor majd élünk úgy, mint a franciák, vagy mint a bajorok, hiszen az is csak egy élet. Na de milyen élet? – tette fel a kérdést a politikus. – Arról pontosan a határon túl rekedt magyarok tudnának mesélni. Ma már mesélnek is, és azt nem kívánom senkinek – fogalmazott.

– Az a keresztény Európa, amely lehetővé tette a magyar állam létrejöttét, nagy veszélyben van. Történelmének legnagyobb veszélyében. Ma az a kérdés, meg tudjuk-e védeni Európa arcát, identitását, vallását, kereszténységét, soknyelvűségét, vagy rövid időn belül a Közel-Kelet, illetve egy világállam részévé válunk - hangoztatta Csöbör Katalin.

- Európa identitásának kérdése történelmi kérdés, amely azt bizonyítja, hogy a történelem sosem áll meg, míg ember lesz a Földön. A történelem örvénylése pedig egy harc, amely mozgatja a világot. Az a gondolkodás pedig, hogy majd létrejön a világállam és akkor eljön az örök béke, rövidlátó és naiv. Azok a pénzügyi spekulánsok gondolkodnak így a történelemről, akik egész életükben csak igen-nem döntéseket hoznak. Közben nem veszik észre, hogy ők is rabszolgák, a milliárdjaik ellenére. Meg kell védenünk Európát, ezeréves magyar hazánkat, a világállamot létrehozó pénzügyi spekulánsok ellen! – emelte ki a képviselő. – Mert az emberi történelem során nagy és érdemes dolgok csak ott történtek, ahol az alkotónak hazája volt, gyökeret eresztett. Ahol megőrizte hagyományait, szokásait, vallását, és anyanyelvét. Idegenben soha sem lesz helyünk, mert ott, csak a turistákat szeretik.

– A nyelvünk, a hazánk isteni ajándék, amelynek a megőrzése kötelességünk egész életünkön át. A haza lényegében a magyar emberek életereje, hite és nyelve, valamint gondolkodása. Haza addig van, amíg magyarok vannak, és magyarok is addig lesznek, míg van haza – zárta ünnepi beszédét a politikus.

Kriza Ákos polgármester agusztus 20-a jelentőségének hangsúlyozásával kezdte, kiemelve, mire is emlékezünk ezen a napon.

– Azokra a tettekre emlékezünk, amelyeknek ezer éve fennálló országunkat, magyarságunk és keresztény európaiságunk megmaradását köszönhetjük – hangoztatta. – Ha végigpergetjük a magyar történelem lapjait, feltűnhet, hogy augusztus 20-a nem volt Magyarországon mindig ünnepnap. Az 1848/49-es forradalmat követő időszakban egyenesen tilos volt ezen a napon ünnepelni. Rá száz évre pedig, a kommunista-szocialista államhatalom évtizedeken át az úgynevezett népköztársaságot, vagyis a saját diktatúráját ünnepeltette inkább, semmint a Szent István-i államalapítást.

– Augusztus 20-nak, az ország egészét és egységét szimbolizáló napnak a megítélése talán még ma sem egyértelmű mindenki számára – hangsúlyozta a polgármester. – Ma is feltehetik a kérdést, hogy ez a gyökereiben katolikus ünnep vajon alkalmas lehet-e a nemzeti egység kifejezésére? A válasz számomra egyértelmű: igen. Mi, magyarok – minden viszály ellenére – megőriztük István király országát. Múltunk tudása, emlékeinek átörökítése, a történelem titkainak megfejtése és továbbadása segített ebben.

– A múlt megismerése nemcsak megőriz a jelennek, hanem távlatokat is nyit. Olyan távlatokat, amely felé úgy építhetjük a jövőt, hogy közben mélyen áthat bennünket az országteremtő múltból fakadó büszkeség. István király erős, fejlődésre képes, önmagát megvédeni tudó nemzetet alkotott. Olyat, ahol védelmezik a magántulajdont, a köznyugalmat, és az erkölcsöt, és amelynek alapját a keresztény hitünk, Jézus tanításai adják - fogalmazott Kriza Ákos.

– Szent István tudta, hogy kereszténység nélkül nincs magyarság, viszont a magyarság sem létezhet kereszténység nélkül Európában – emelte ki a polgármester.

– Szent István király államszervező munkájának egyik legfontosabb része az egységes közigazgatási rendszer megteremtése, a vármegyék kialakítása volt. Sajnos a határvidékeken kiépített várrendszer erődítményei jórészt elporladtak az évszázadok alatt. Így volt ez Borsod vármegyében is. Diósgyőr vára is erre a sorsra jutott: emberöltőkön át pusztult múltunknak ez a büszkesége, történelmünk viharaira figyelmeztető mementója. De mi, büszke miskolciak 2010 után megértettük Szent István örök üzenetét vár-, város-, és államépítésre, és a pusztulást közös akarattal megállítottuk. Megállítottuk, mert egyetértettünk abban, hogy kötelességünk megőrizni Miskolcnak ezt a páratlan örökségét a nemzeti és az egyetemes kultúra számára. Mi nem hagytuk magunkat, hittünk Szent Istvánban, és a várral együtt a várost is építettük, s bizony a várnép is egyre bizakodóbb lett a jövője kapcsán - hangoztatta Kriza Ákos.

– A várral együtt szimbolikusan közösséget is építettünk, amely büszke azokra az értékekre, amelyeket teremtett, és elég erős ahhoz, hogy megvédje magát és kultúráját. Mert bizony ma Európa nemzetei, ezek kultúrája, közösségei és kereszténysége brutális támadás alatt állnak.

Nizza, London, Brüsszel, Párizs után Barcelonába is megérkezett az iszlám terrorizmus tragédiája. Békésen együtt lévő emberek sokaságába csapódott be több, mint fél kilométeren keresztül egy autó, hogy öljön. Keresztényeket, európaiakat. Kifejezve az áldozatok iránti kegyeletünket, halkan, határozottan és keményen ki kell mondanunk: ez nekünk nem kell! – hangsúlyozta Miskolc polgármestere.

- Szent István üzenete az volt, hogy mi magyarok dönthetjük el, kikkel, és milyen szabályok alapján akarunk együtt élni. Igen, befogadó ország voltunk, de sohasem úgy, hogy civilizációs háború lett az eredménye. Ma Európában civilizációs háború folyik.

Szent István üzenete egyértelmű: várat, várost, országot, nemzetet és kereszténységet építeni. Csak így lehetünk, és így maradhatunk európaiak. Mi büszke magyarok, büszke miskolciak ennek szellemében folytatjuk az építkezést! Én erre kértem és erre kaptam felhatalmazást Önöktől. Arra, hogy építsük a várat, a várost és a várnépünk közösségét. S örömmel jelenthetem be most Önöknek, hogy elértük azt is, hogy a Magyar Kormány támogassa Diósgyőr várának továbbépítését. Továbbépítését és befejezését!

– Elértük, hogy kiváló főépítészünk, Rostás László tervei alapján a vár hamarosan a valóságban is Nagy Lajos korabeli pompájában fog tündökölni, s büszkén hirdeti majd nem csak dicső múltunkat, hanem erős, megingathatatlan, és biztonságos jövőnket is - fogalmazott Kriza Ákos, aki végezetül Szent Istvánt idézte: "A hit tettek híján meghal!"

- Ez azt jelenti, hogy csak hinni nem elég, tett is kell hozzá. Ám arra is utal, hogy tett sem lehet hit nélkül. Hogy merjünk messzebbre látni a jelenvalónál – ezt üzeni nekünk Szent István király és az államalapítás ünnepe! - zárta szavait a polgármester.

Ezután Boncsér Gergely színművész előadása következett, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották, megszentelték az új kenyeret, majd a polgármester megszegte azt.