A Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) előzetes várakozását a szakszövetség elnöke, Sánta Sándor ismertette, és elmondta, hogy a Nielsen piackutató adatai szerint tavaly csokoládémikulásból négyszázharmincöt tonna, több mint nyolcmillió darab fogyott. Hasonlóan népszerű volt az adventi naptár, amelyből háromszázötvenezret értékesítettek. Az ünnepi édességek negyvenhat százalékát hipermarketek, ötvennégy százalékát egyéb üzletek adták el - tette hozzá.     

Az elnök elmondta, hogy évente szaloncukorból háromezerötszáz tonna fogy, mintegy hatmilliárd forintért. A csokoládémikulások és az ahhoz köthető egyéb édességek forgalma pedig négymilliárd forintot tesz ki, ezekből mintegy hétszáz tonnányi terméket értékesítenek. Ilyenkor a piac hatvanhárom százalékát a mikulások teszik ki, tizenhárom százalékot pedig egyéb édességek, például csokiördögök, csokicsizmák adják.  

Ismertette, hogy a MÉSZ által végzett reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek nyolcvanhat százaléka tervezi, hogy szaloncukrot vesz, amelynek főleg vidéken van nagy hagyománya. A fogyasztók mintegy kétharmada a zselés szaloncukrot választja, azt követi a kókuszos, a vajkaramellás, a csokoládékrémes, a marcipános, a mogyorókrémes. Kevésbé kedvelt íz egyebek mellett a gesztenyés, a joghurtos, az epres vagy az alkoholos - sorolta.     

Sánta Sándor kifejtette, hogy a magyar háztartások általában egy kilogramm szaloncukrot vesznek, a legtöbben kétezer forint körüli összeget fordítanak erre. A szaloncukorpiacon az elmúlt években nőtt a prémium termékek aránya, de sok az ömlesztett és a saját márkás szaloncukor is, és a piac egyharmadát teszik ki azon termékek, amelyek valódi csokoládét tartalmaznak.

Sánta Sándor elmondta, a szakszövetséget 1992-ben alapították, huszonnégy vállalat a tagja, amelyek a piac nyolcvanöt százalékát adják.

Felkai Beáta, az Agrárminisztérium (AM) főosztályvezetője előadásában ismertette, hogy az édességgyártásban tavaly kettőszázötven vállalkozó dolgozott, mintegy ötezer dolgozóval. Az édességgyártás árbevétele a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján tavaly több mint kétszázötmilliárd forint, míg az export mintegy száznyolcmilliárd forint volt. A legnagyobb szaloncukorgyártó vállalkozások árbevétele együttesen meghaladja a harmincmilliárd forintot - tette hozzá. Közölte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az egy főre jutó élelmiszer-kiadás havi nagysága tavaly húszezer-ötszázhatvanhárom forint volt, ebből ezerháromszáznyolcvankettő forintot fordítottak cukorra, édességre.