„Békesség a földön, jóakarat az embereknek!” – zengték milliók a betlehemi angyalokkal együtt. Az Istennek kedves emberiségre értjük ezt, mindazokra, akiket az isteni jóakarat kiválasztott arra, hogy a megváltásban bőségesen részesítsen.

Karácsonyra a próféta által megjövendölt „Békesség Fejedelmét” várják kárpátaljai honfitársaink, közel-keleti hittestvéreink és mindazok, akiket háborús konfliktusok érintenek. Jézus Krisztus hívei azt a mennyei békességszerzőt várják, aki földi életével, saját vére árán szerzett békességet nekik. Aki véget tud vetni az ellenségeskedésnek és csatáknak ma is. Mert a békesség ma is létfontosságú „földön az embernek”, az isteni jóakarat által megtisztelt emberiségnek.

Ehhez persze a Krisztus által hozott békességet szívünk mélyén kell megtalálnunk, s annak szolgálatát nekünk mindenekelőtt saját portánkon kell elkezdenünk. Saját családunkban, munkatársaink körében. Így elevenedik fel mindnyájunk előtt már a karácsony előtti napokban a „béketűrés” krisztusi programja.

A közénk érkezett Istenember béketűrése nemcsak „hosszútűrés” volt, hanem a gyarló ember személyének elviselése. Isten nem tartotta feltétlenül szükségesnek, hogy lesújtson ott, ahol hibákat, bűnöket látott. S bennünket is arra ösztönöz, hogy amennyire lehet, viseljük el egymás gyöngeségeit. A megtestesült Isten-Ige adjon kegyelmet és nagy békességet hozzá!

Orosz Atanáz

görögkatolikus püspök