Jégheggyel oldanák meg az ivóvíz-problémát [1]
Miamitól Bangladesig, Dél-Afrikán át a világ legnagyobb városai küzdenek ivóvízhiánnyal. 1,2 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, 2050-re pedig a Föld lakosságának felét érinti majd a vízhiány.
Az Egyesült Arab Emírségek mérnökei egy, már a 70-es években felmerült ötletet szeretnének most megvalósítani. Tervük az, hogy az Antarktiszról levált, jelenleg az óceánban úszkáló óriás jéghegyeket elvontatnák a vízhiánnyal sújtott területek felé, majd a jégtömböket feldarabolva, összetörve, tisztított ivóvizet állítanának elő, amit aztán érékesítenének a rászoruló országoknak, vízszolgáltató nagyvállalatoknak.
Az arab cég már novemberben feltérképezné a déli sarkkörön úszkáló jéghegyeket. A potenciális darabot befogják és hatalmas hajókkal elkezdik vontatni több ezer kilométerre észak felé, Ausztrália vagy Dél -Afrika térségébe, attól függően, hogy melyik van közelebb a jéghegy eredeti pozíciójához.
A 60 millió dolláros projekt magánbefektetők finanszírozásában már jövő áprilisban elkezdődhet. A jéghegyből előállított ivóvizet pedig elsősorban India, Dél-Afrika és Szaud Arábia kapná, mivel ezekben az országokban már kezelhetetlen a vízhiány.
Nem lesz egyszerű azonban a vontatás. A Déli-óceánban úszkáló jéghegyek széle-hossza több ezer méter, súlyuk megközelíti a 100 millió tonnát, ezért hajókkal nem lesz egyszerű a vontatás. Mindenképp szükség lesz az óceán erős áramlatait kihasználni. A kutató-mérnökök szerint, mintegy 2 km/órás sebességgel tudják majd mozgatni a jéghegyet, ami azt jelenti, hogy körülbelül 11 hónap alatt érhet révbe a hatalmas vontatmány.
A kritikusok szerint azonban korántsem biztos, hogy a jéghegy egyben célba ér, hiszen az menetközben olvad, gyengül és darabokra is törhet. Az ötletgazdák azonban ezzel is számoltak. Ők azt mondják, számításaik szerint, a jéghegy 30 százaléka olvad el menetközben, a megmaradt tömbből még így is 100-200 millió köbméter ivóvíz nyerhető ki, ami 1 millió ember vízszükségletét fedezné öt éven keresztül, tehát ha a jéghegy egyharmada odavész, akkor is hatalmas mennyiségű ivóvíz nyerhető ki, ami megéri a fáradozást és a belefektetett temérdek pénzt.
No de mennyire fair a természettel szemben, hogy még így is kihasználjuk őt? Nos, az ötletgazdák szerint azok az óriás jégtömbök már úgyis leváltak a jégtáblákról és céltalanul sodródnak. Előbb vagy utóbb beleolvadnak az óceánba, így legalább több millió ember életét megmenthetik.