Hogyan viselkedjenek az embereket segítő robotok? [1]
A japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium 2010 áprilisában készített egy felmérést a robotikai piac várható alakulásáról. Ebben arról számolnak be, hogy a robotikai ipar forgalma a jelenlegi kb. 1000 milliárd yenről 2020. körül háromszorosára, 2035-re közel tízszeresére növekedhet. Ebben a növekedésben az ún. kiszolgáló robotok fogják a vezető szerepet játszani.
Ez azt jelenti, hogy akár akarjuk, akár nem, a robotok meg fognak jelenni a hétköznapi életünkben. Öregedő társadalmunkban egyre több ember szorul fizikai segítségre, és egyre drágább az emberi munkaerő. Valószínűleg a betegszállító robotok lesznek az elsők (kísérleti jelleggel ilyenek már vannak), ezt követően jönnek az időseket, fogyatékosokat figyelő, óvó, majd fizikailag segítő robotok, esetleg a terápiás robotok, de valószínűleg eljutunk a takarító és főző robotokig is.
Közös eto-robotikai projekt indult magyar és japán kutatók részvételével: „Etológiai indíttatású szociális kommunikációs modell az intelligens térre alapozott lakókörnyezetben” – így nevezik az MTA-JSPS japán-magyar bilaterális megállapodás keretében zajló pályázatot.
A munkában a japán Chou Egyetem, az MTA kutatócsoportjai (MTA-BME Irányítástechnikai Kutatócsoport, MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport), a BME MOGI Tanszék, az ELTE Etológia Tanszék, a Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszékének Intelligens és Elosztott rendszerek Kutatócsoportja és a Debreceni Egyetem Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék vesz részt.
A témával foglalkozó kutatók úgy tekintenek a robotokra, mint egy új, mesterséges fajra. Hitvallásuk, hogy a robotok ne legyenek emberszerűek, hanem inkább etológiai viselkedésmintákat követő „robotszerű” robotok, azaz „eto-robotok”. A robot legyen az ember barátja és szolgálja az embert. Milyenek legyenek ezek a robotok, hogyan kommunikáljunk velük? Az együttműködés keretében már több eto-robot készült, mint például „MOGI Robi”, mely képes a kutyák gazdájukhoz kötődő viselkedésének imitációjára.
Az elmúlt hétvégén japán kutatók érkeztek hazánkba, a tudósok ellátogattak a Miskolci Egyetemre is, ahol Kovács Szilveszter egyetemi docens fogadta őket.