A 2014. január-októberi időszakban az átlagos bruttó kereset 234 400 forint volt hazánkban. A vállalkozásoknál foglalkoztatottak átlagosan 248 900, míg a közszférában dolgozók 207 500 forintot kerestek. Közfoglalkoztatottak nélkül számítva nemzetgazdasági szinten 246 400 forint volt az átlagkereset az év első tíz hónapjában, a vállalkozásoknál dolgozók 250 300, míg a közszférában dolgozók 238 500 forintot kerestek. A nemzetgazdasági szinten mért – családi adókedvezmény nélküli – átlagos nettó kereset 2,9 százalékkal nőtt, így 153 500 forintot volt a 2014. január-októberi időszakot tekintve – mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormany.hu-nak.

Az év első tíz hónapjában a nemzetgazdasági szinten a reálbérek 3,0 százalékkal emelkedtek. Közfoglalkoztatottak nélkül 5,3 százalékos volt a reálkeresetek bővülése a nemzetgazdaságban. Ezen belül a versenyszférában 4,8 százalékos, a közszférában 6,7 százalékos, a nonprofit szektorban 6,8 százalékos növekedés következett be. Eközben a közfoglalkoztatottak reálkeresete 1,5 százalékkal növekedett az év eleje óta.

Ami az októberi hónapot illeti, a nettó átlagkereset (a közfoglalkoztatottakét is beleszámítva) 155 600 forint volt nemzetgazdasági szinten. A magánszférában dolgozók 163 000 forintot, a közszférában foglalkoztatottak 141 600 forintot vihettek haza. Októberben a fogyasztói árak 0,4 százalékos csökkenése mellett így 3,7 százalékos reálbér-emelkedés valósult meg.

A versenyszférában megvalósított béremelések mellett a Kormány intézkedéseinek, úgymint a munkát terhelő adók csökkentésének, a közszférában véghezvitt béremeléseknek, a Munkahelyvédelmi Akciótervnek, az aktivitást ösztönző intézkedéseknek, a csökkenő áraknak és a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak meghatározó szerepe van a reálbér növekedésében.

A KSH által közölt részletes adatok megtalálhatóak a www.ksh.hu oldalon.

A jövő évi költségvetésben az egészségügy rendszerén belül jelentős többlettámogatást kapnak a háziorvosok, hiszen 10 milliárd forintos plusz kiadást biztosít a kormány számukra. Ha a praxisokra vetítjük ezt az összeget, azt jelenti, hogy minden háziorvos havonta körülbelül 130 ezer forintos plusz forrással fog rendelkezni, ezt rezsire, az alkalmazottakra vagy más költségekre is fordíthatják – nyilatkozta az államtitkár a kormány.hu-nak.

„Bízunk benne, hogy ezáltal mindenki számára vonzóbbá válik a háziorvosi pálya, a háziorvosok által elérhető jövedelem is nyilvánvalóan növekszik és az ellátás színvonala is javul, hiszen a legtöbb beteggel a háziorvosok találkoznak. Kulcsszerepük van a megelőzésben, a szűrésben, így bízunk benne, hogy sokaknak már a háziorvosi praxisok is biztosíthatják a gyógyulást és szükségtelenné válik, hogy továbbutalják őket a kórházakba” – tette hozzá.

A kormányszóvivő elmondta: az operatív program forrásait élelmiszersegélyekre, az idősek gondozására, és a közterületen élők segítésére fordítják. Hangsúlyozta, a kormány kiemelten kezeli a rászorulók támogatásának kérdését és emlékeztetett: 2015 szeptemberétől bevezetik a kötelező óvodáztatást, 2016. január 1-jétől jelentősen kiterjeszti a kormány az ingyenes étkeztetésben részesülő gyermekek körét.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: ez az első operatív program, amit a Bizottság jóváhagyott. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program rendelkezésre álló forrás összege közel 30 milliárd forint, ehhez 4 milliárd forintot tesz hozzá a kormány.

A program keretében tartós fogyasztási cikkeket biztosítunk a családok számára, olyan rendszert építünk, amelyben senki se eshet ki a szociális hálóból – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a bölcsődei ellátástól az idősek gondozásáig, minden területet lefed a program.

A miniszter emlékeztetett: a három év alatti gyerekeknek csak kis százaléka jut el a hátrányos helyzetű térségekben a bölcsődébe. Ezért az uniós támogatásból vásárolt élelmiszert és más fogyasztási cikkeket, mint például a pelenkákat, a Biztos kezdet gyerekházakon keresztül juttatják el az érintettekhez. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy a gyerekházakban a rászoruló anyák a gyerekneveléshez szükséges ismereteket is elsajátíthatják.

A miniszter elmondta: a támogatásból 250 ezer embernek nyújtanak majd támogatást, a kisgyermekek mellett a hajléktalanoknak, valamint az idős, alacsony jövedelmű, megváltozott munkaképességűeknek.

Balog Zoltán megemlítette, hogy az állam vásárolja meg az élelmiszereket, tartós fogyasztási cikkeket, a beszerzésnél előnyt élveznek a hazai, valamint a szociális gazdaságokból származó termékek. A beszerzett cikkeket nagy tapasztalattal rendelkező segélyszervezeteken keresztül juttatják el a rászorulókhoz, a segélyszervezeteket pályázaton választják ki.

Deák Csaba 45 éves közgazdász, a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettese. Előtte, 2010 és 2012 között a Miskolci Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese volt. Az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter elnöke, a Finn Köztársaság tisztelebeli konzulja. 2012-ben a Miskolci Egyetemtől a Pro Universitate díjat kapta meg. 

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon sajtótájékoztató keretében ismertette 21 állami felsőoktatási intézmény leendő kancellárjainak nevét.

Balog Zoltán a sajtótájékoztatón elmondta: versenyképesnek, hatékonynak, fenntarthatónak és rugalmasnak kell lennie a magyar felsőoktatásnak. A felsőoktatás átalakítása érdekében hozott döntéseknek emellett igazodniuk kell a gazdasági igényekhez, valamint figyelembe kell vennie a magyar adófizetők társadalmi elvárásait is, mivel ők azok, akik a költségvetésen keresztül finanszírozzák a rendszert.

Hangsúlyozta: az átalakítások célja egyben az is, hogy megszűnjön a felsőoktatásban a rossz gazdálkodás, amely a PPP-konstrukciók formájában csődbe is viheti az intézményeket. Ennek érdekében menedzser-szemléletű gazdasági vezetést kapnak a kancellárok személyében az állami felsőoktatási intézmények.

A miniszter elmondta: 8 felsőoktatási intézményben nem volt eredményes pályázat, az új pályázatokat a lehető legrövidebb időn belül ki fogják írni.

Dr. Palkovics László, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón a kancellári rendszer lényegi elemeit ismertette.

Eredményes pályázatok

1. Budapesti Corvinus Egyetem  – Dr. Pavlik Lívia

2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem  – Barta-Eke Gyula

3. Debreceni Egyetem  – Dr. Bács Zoltán

4. Kaposvári Egyetem  – Dr. Borbás Zoltán

5. Magyar Képzőművészeti Egyetem  – Rakonczai Éva

6. Miskolci Egyetem  – Dr. Deák Csaba

7. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem  – Dr. Nagy Zsombor

8. Nyugat-Magyarországi Egyetem  – Dr. Dinnyés Álmos

9. Óbudai Egyetem  – Monszpart Zsolt

10. Semmelweis Egyetem  – Dr. Szász Károly

11. Szent István Egyetem  – Figler Kálmán

12. Széchenyi István Egyetem  – Dr. Filep Bálint

13. Testnevelési Egyetem  – Dr. Genzwein Ferenc

14. Budapesti Gazdasági Főiskola  – Dr. Dietz Ferenc

15. Dunaújvárosi Főiskola  – Mészáros Virág

16. Eszterházy Károly Főiskola, Eger  – Csathó Csaba József

17. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös  – Szentgyörgyvölgyi László

18. Magyar Táncművészeti Főiskola  – Antal József

19. Nyíregyházi Főiskola  – Kvantz József

20. Pető András Főiskola  – Mihályi Máté Győző

21. Szolnoki Főiskola  – Varga Csaba

Eredménytelen pályázatok

1. Eötvös Loránd Tudományegyetem

2. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

3. Színház- és Filmművészeti Egyetem

4. Pannon Egyetem, Veszprém

5. Pécsi Tudományegyetem

6. Szegedi Tudományegyetem

7. Eötvös József Főiskola, Baja

8. Kecskeméti Főiskola

Gergely Attila miskolci tűzoltó főtörzsőrmester az Árpád úti augusztusi paneltűzben segített a tízemeletes épületből kimenekülni nyolc lakónak, köztük időseknek és gyerekeknek, akik az éjszakai időpontban segítsége nélkül nem tudtak volna kijönni a házból. Ezért vehetett át Kontrát Károly belügyminiszter-helyettestől a nemzeti ünnep alkalmából Bátorságért érdemjelet.

Kassai Péter tűzoltó zászlós is ezt az elismerést kapta, mert Gergely Attilához hasonlóan hősiesen mentett időseket és gyermekeket a paneltűzben.

Szent György-érdemjelet kapott munkájáért Benőcs László rendőr alezredes, a Miskolci Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályvezetője. 

Az Életfa emlékplakett ezüst fokozatát kapta a földművelésügyi minisztertől Fehér József nyugalmazott hatósági állatorvos, a megyei Élelmiszer-ellenőrző Állomás munkatársa, bronz fokozatot pedig Erdős András nyugalmazott edelényi hatósági állatorvos. Gyulai Gábor, az Északerdő Zrt. Miskolci Üzemigazgatóság vezetője pedig a faipar és az erdészet területén hosszú időn át végzett kiemelkedő munkájáért Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át. Miniszteri elismerésben részesült Károly-Kusiák Zsuzsánna, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség ügyintézője, a felügyelőség vezetőinek munkáját segítő kiemelkedő titkársági tevékenysége elismeréseként.