Bíró Zoltán irodalomtörténész a plenáris ülés első, Mit veszítettek a nyertesek? című előadásában arról beszélt, hogy Magyarországon a rendszerváltozás előkészítésében az irodalomnak és intézményeinek minden más civil szervezetnél nagyobb szerep jutott, így joggal lehetett azt hinni, hogy a rendszerváltozásnak az irodalom is nyertese lesz.
A régi és az új rend különbségek természetes velejárójaként a pártállami irányítás, öncenzúra és cenzúra szorításából történő kiszabadulással nyert a magyar irodalom, viszont elveszítette kivételes szerepét a közéletben, és ezzel együtt korábbi státusza rövid idő alatt alapjaiban rendült meg a nemzet és a társadalom életében - vélekedett Bíró Zoltán, hozzátéve, ezt a státuszt több évszázad irodalma építette és emelte erkölcsi erővé a 20. század utolsó harmadáig.

Bíró Zoltán az 1945 utáni és az 1956-ot követő időszak irodalomtörténeti áttekintésében kifejtette, hogy az írók a figyelem középpontjában voltak csaknem fél évszázadon át, a rendszerváltozással a közérdeklődés viszont közvetlenül a politikára, a pártokra és azok csatározásaira irányult.
Átpolitizálódott a közélet, háttérbe szorult az irodalom, a társadalom és a közvélemény a politikai tartalmú témák felé fordult, új "sztárok" léptek színre a pártok élén, ők lettek a "botrányhősök" az írók helyett, akik közül többen politikusként is bemutatkoztak - fejtegette.

Lehetett remélni - folytatta -, hogy a dolgok a helyükre kerülnek, ám jött a privatizációs hullám, a kultúra a piacra került, amely innen pedig már nem tudta fenntartani magát, az irodalmi folyóiratok például szinte már a puszta létért küzdöttek.
Bíró Zoltán szerint az államtól elvárható a minőségi irodalom támogatása, ehhez viszont ma is kell a kormányzati bátorság. Azaz az állam kénytelen lesz arról dönteni, hogy az irodalmi műhelyek mely körét támogatja, a többit pedig milyen más szervezetekre - önkormányzatokra, vállalkozásokra, vagy alapítványokra - bízza.

Jerzy Snopek lengyel író, műfordító előadásában arról beszélt, az írók társadalomban betöltött szerepe sok változáson ment keresztül az évszázadok alatt, hol a társadalomhoz, hol pedig a hatalom kerültek közelebb, utóbbiakhoz extrém esetben hasonultak is.
Lengyelországban és Magyarországon a kommunista hatalom érzékenyen reagált az irodalom hatóerejére, sőt, néha túl is értékelte az emberi értelemre és lelkiismeretre gyakorolt hatását. Az írók tudatában voltak a rendszerben betöltött szerepüknek, a hatalom pedig igyekezett meggátolni az írók közösségi és rendszerellenes tevékenységét: megpróbálta elhallgatatni és elfeledtetni őket, a megtörhetetleneket bebörtönözték, vagy emigrációba kényszerítették - emlékeztetett Jerzy Snopek.

Az egészséges irodalmi és kulturális élet szempontjából szükséges és fontos az alkotói autonómia, ennek feltétele, hogy olyan irodalmi szervezetek, szövetségek jöjjenek léte, amelyek az írók számára elősegítik ezt az autonómiát - jelentette ki Mezey Katalin költő, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodalmi tagozatának vezetője.
Előadásában - összehasonlítva a 25 évvel ezelőtti és a mai helyzetet, és kitérve a rendszerváltozás politikai-gazdasági változásaira - kifejtette, 1990 után az egész kulturális művelődési terület minden átmenet nélkül a piac törvényeinek hatálya alá került, valamint megszűntek a költségvetésből fenntartott irodalmi folyóiratok és szervezetek, amelyek szerencsésebb esetben pályázatok révén juthatnak támogatáshoz.

A 42. Tokaji Írótábor első plenáris ülésén előadást tartott Vasy Géza József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, Granasztói György történész, Pomogáts Béla kritikus-irodalomtörténész, valamint Oláh János költő, a Magyar Napló folyóirat főszerkesztője is.

Kasza Anett tájékoztatása szerint a baleset szerda délután történt a diósviszlói szőlőhegyen.
A traktor vezetője olyan súlyosan megsérült, hogy a mentők és tűzoltók kiérkezése előtt meghalt.

Tájékoztatásuk szerint a balesetben a gépkocsi két utasa könnyű sérülést szenvedett, a mentők kórházba vitték őket.
A műszaki mentés alatt a forgalom egy sávban haladt.

Ebben az évben júniusban - március és május után - már harmadszor mutatott kétszámjegyű növekedést az ipari termelés volumene.
A KSH jelentése szerint a növekedést júniusban már nem csak a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok táplálták, hanem az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkeket előállító cégek teljesítménye is.
A feldolgozóipari termelés csaknem három tizedét adó járműgyártás kibocsátása 23,5 százalékkal emelkedett. Az alág meghatározó szakágazatában, a közúti gépjármű gyártásában még ennél is nagyobb, 31,4 százalékos volt a növekedés.

A feldolgozóipari termelés több mint egykilencedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása számottevően, 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásában kimagasló, 22,6 százalékos növekedést mért a KSH.
Júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 17,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

Az új belföldi rendelések 11,7, az új exportrendelések 18,6 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 20,4 százalékkal haladta meg az előző év júniusit.
Az év első hat hónapjában a termelés 9,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Júniusban az ipari export éves növekedése 15,1 százalékosra gyorsult a májusi 10,9 százalékról.
A feldolgozóipar exportértékesítésének csaknem felét adó két alágból a több mint egyharmad részt képviselő járműgyártás kivitele júniusban 24,4 százalékkal nőtt.

A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export majdnem egyhetedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene negyedik hónapja nőtt, júniusban 1,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripari kivitel a májusi 2,4 százalékos csökkenés után ismét 7,1 százalékkal túlszárnyalta az egy évvel korábbit, miközben a belföldi eladások is 10,8 százalékos növekedést mutattak.
Az év első hat hónapjában az ipari export 12,2 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához viszonyítva.

A belföldi eladások 8,4 százalékkal nőttek az előző havi 4,6 százalékot követően, és az év első felében 1,0 százalékkal múlták felül a tavalyi első fél évet.
A feldolgozóipar belföldi eladásai júniusban 11 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül júniusban a feldolgozóipar termelése 12,9 százalékkal emelkedett, míg az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 8,1 százalékkal visszaesett az egy évvel ezelőttihez mérten.

Júniusban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak egyben regisztrált termeléscsökkenést a KSH, a többi alágban 1,1 (gépgyártás) és 53,8 (kokszgyártás, kőolajfeldolgozás) százalék közötti volumenbővülést mértek az előző év azonos hónapjához képest.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 53,8 százalékkal bővült a közepes súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása, amelyhez nagyrészt az igen alacsony bázis járult hozzá, amelyet egy üzemi revízió miatti termeléskiesés okozott - közölte a KSH.

Az év első hat hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 7,2 százalékos bővülése a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,3 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Január-júniusban Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű, 20,0 százalékos volumenbővülést ebben az időszakban a Nyugat-Dunántúlon regisztrálták, míg a többi régióban 3,8 és 15,0 százalék közötti növekedést mért a KSH.

Szalkai Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy a hatóságok a földi bejárás mellett három éve elkezdték a parlagfűvel fertőzött területek légi felderítését is. Rövid időn belül, 1-2 nap alatt teljes megyényi területeket lehet ilyen módszerrel megvizsgálni, mert helikopterről láthatóak olyan egybefüggő, fertőzött foltok, amelyek az időszűke miatt eddig kiestek a hatóságok látóköréből – tette hozzá.
Jelezte: a pollenek nagy többsége a mezőgazdasági területekről érkezik, ezért ezeken a területeken igyekeznek leginkább visszaszorítani a fertőzést. Közölte, hogy egyetlen növényről több ezer életképes mag kerülhet a talajba és több millió pollen kerülhet a levegőbe.
Szalkai Gábor megjegyezte: idén nagyon erős parlagfű fertőzésre számítanak az enyhe tél és a csapadékos nyár miatt.

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese kiemelte: parlagfű tekintetében a környező országokhoz képest Magyarország jóval fertőzöttebb. Hozzátette: az 5,5 millió hektárnyi mezőgazdasági területen mindenhol számítani lehet a gyomnövény megjelenésére, de a legfertőzöttebb területek nagysága mintegy 700-800 ezer hektár.
Mint mondta, a parlagfű nagy koncentrációban leginkább a laza, homokos talajon jelenik meg. A legfertőzöttebb megyék között említette Somogy, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, a legtöbb bírságot is ezeken a területeken szabják ki.

Az elnökhelyettes közölte, hogy a bírság mértéke 15 ezer és ötmillió forint között lehet. A büntetési tételt növelheti, ha a parlagfüves terület belterületen, iskola vagy óvoda környékén található. Hozzátette: a parlagfű ellen nem elég megpróbálni a védekezést, hanem meg kell akadályozni a gyomnövény virágbimbójának kialakulását.
Pálmai Ottó, a Fejér Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága igazgatója elmondta, hogy Fejér megyében 2009-ben kezdték el a helikopteres felderítést.
Jelezte, hogy míg néhány éve átlagosan tízmillió forint feletti bírságot szabtak ki a gazdálkodókra, tavaly már csak 2,5 milliót. Hozzátette: mindez nem tükröződik a pollencsapdák adataiban, hosszú időbe telik, mire pollenszámban kimutatható eredményeket tudnak elérni.

Az igazgató egy érdekes tényre hívta fel a figyelmet: olyan hatalmas mennyiségű - akár 50 évig is csíraképes - gyommag került a talajba az elmúlt 20-30 évben, hogy ha mostantól egyetlen parlagfű sem virágozna, az ükunokáink akkor is találkoznának a gyomnövénnyel. Szerinte az olyan, ökológiai szempontból nagyon kedvező helyen, mint Magyarország, a parlagfű kiirtása nem lehet cél, csupán jelenlétének és pollenkoncentrációjának radikális csökkentése.  

Erről Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója tájékoztatta szerdán az MTI-t. Elmondta: a szóban forgó termék, a One Euro Market Kft. budapesti és vidéki boltjaiban kapható és a cég akciós újságjának címlapján is szereplő Szlovákiából származó 1,5 százalékos zsírtartalmú ultrapasztőrözött (UHT) tej. A tej fogyasztói ára csupán literenként 145 forint.

Ez utóbbi tény pedig felveti annak lehetőségét, hogy az előállítás vagy a kereskedelmi forgalmazás során valamely gazdasági szereplő nem fizette meg az általános forgalmi adót (áfa). A nyers tej ára ugyanis Magyarországon és Szlovákiában is gyakorlatilag azonos, 102-103 forint literenként. Így a One Euro Market Kft. üzleteiben literenként 145 forintért kapható UHT-tej fogyasztói ára irreálisan alacsony. A tej átadási ára ugyanis magasabb a fogyasztói árnál a Tej Terméktanács számításai szerint.

Az elmúlt évben a magyar kiskereskedelmi forgalomban piacra került - tisztességesen, szakmailag helyesen, az adót megfizetve, élelmiszerbiztonságilag szabályosan készült - 1,5 százalékos zsírtartalmú (import vagy hazai) UHT-tejek fogyasztói ára jellemzően literenként 165-169 forint fölött kezdődött. Ez vonatkozik ugyanezen gyártó - máshol kapható - ugyanilyen márkájú tejtermékére is.

Az alapanyag (nyerstej) ár különbsége sem indokolja ezt a fogyasztói árat, mivel az EU Bizottság által közzétett hivatalos nyerstejárak sem különböznek Magyarországon és Szlovákiában. A tejek pedig gyakorlatilag teljesen azonos feldolgozói technológiával készülnek. A terméktanács, illetve tagvállalatainak saját felmérései alapján Szlovákiában ugyanezen tej, illetve más 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tejek fogyasztói ára is jóval magasabb, mint a terméktanács bejelentésének tárgyát képező terméké - mondta az ügyvezető igazgató.

Harcz Zoltán hozzátette: a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azért tette a bejelentését az ügyben, mivel elkötelezett a magyar tejágazat fejlődése, a magyar tejpiaci szereplők eredményes működése, a tejtermelésből és tejfeldolgozásból élő valamennyi gazdálkodó, munkavállaló és a fogyasztók érdekeinek védelme iránt.

Az alaptörvény szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak passzív választójoguk van: választhatók, de nem szavazhatnak.
Ez azt jelenti, hogy képviselő, polgármester vagy akár főpolgármester is lehet Magyarországon bejegyzett lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár.
Ahhoz, hogy akár a határon túli magyarok, akár a hajléktalanok jelöltként indulhassanak a voksoláson, kérniük kell regisztrációjukat a központi névjegyzékbe.

Az EU augusztus 1-jétől léptette életbe az Oroszország elleni szankciók úgynevezett harmadik lépcsőjét. Az uniós intézkedések korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett pedig azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson hozzá az EU tagállamaiból.

Oroszország - válaszul az ellene bevezetett nyugati szankciókra - múlt csütörtökön bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó marhahúst, sertéshúst, gyümölcs- és zöldségtermékeket, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejtermékeket. Az embargó több száz millió euró kárt okozhat az európai uniós termelőknek.

Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa múlt pénteken azt közölte, hogy az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az EU-tagállamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt. Eddig többek között francia, görög termelők és a lengyel kormány is fölszólította az Európai Uniót, hogy térítse meg az orosz embargó miatt keletkezett kárukat vagy vezessen be ártámogatást.

Az MTI-hez kedd reggel eljuttatott veszélyjelzés szerint a hőség miatt Jász-Nagykun-Szolnok megyében elsőfokú, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében másodfokú figyelmeztetés van érvényben. Utóbbi megyékben a napi középhőmérséklet tartósan 25 Celsius-fok felett alakulhat.

Mindemellett Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére a várható heves zivatarok és felhőszakadás veszélye miatt is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. Mint írták: egy-egy intenzívebb zivatart 70 kilométer/óránál erősebb szél, jégeső és rövid idő alatt 20 milliméternél is több csapadék kísérhet.

Az előrejelzés szerint napközben helyenként – elsősorban az Északi-középhegység térségében és a Tiszántúl északi felén – fordulhat elő zápor, zivatar, északnyugaton kisebb eső lehet. Északon a többórás napsütés mellett gomolyfelhők képződnek, északnyugaton lehetnek tartósan felhős területek is.

Délen ugyanakkor nagyrészt derült, száraz időre van kilátás. A Dunántúlon megélénkülhet a légmozgás, zivatarok környékén viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb hőmérséklet északnyugaton 24, délkeleten 31 fok körül várható. Késő estére 18-25 fok közé csökken a hőmérséklet.

A hatvanéves férfit a járőrök előállították, és kényszerítés megalapozott gyanúja miatt indítottak ellene eljárást - tájékoztatott a rendőrség.