A De Gelderlander című lap tudósítása szerint az ütközésben felrobbant az autóban lévő két gázpalack egyike, és kigyulladt a jármű. A közelben megtalálták egy férfi holttestét, ami a hatóságok szerint azt mutatja, hogy az elkövető megpróbált elmenekülni.

A sofőrt leszámítva senki nem sérült meg az Amszterdamtól körülbelül 100 kilométerre délkeletre fekvő településen történt incidensben. Az épületben ugyanakkor komoly károk keletkeztek.

A helyi rendőrség vizsgálatot indított a történtek felderítésére, és arról számolt be, hogy „erős a gyanújuk” a tettes kilétét illetően, egyelőre azonban nem közöltek nevet vagy egyéb részleteket.

Hangsúlyozták: nem mutat rá semmilyen jel, hogy terrorcselekményről lenne szó.

Marianne Schuurmans polgármester megdöbbenésének adott hangot az esettel kapcsolatban.

Novák Katalin hozzátette: 2010-hez képest másfélszeresére – 32 ezerről 48 ezerre – emelkedett a bölcsődei helyek száma, ezt a számot szeretnék a következő években 60 ezerre emelni.

Elmondta: korábban a törvény csak a tízezer lakosnál nagyobb településeket kötelezte bölcsőde üzemeltetésére, jelenleg egy település akkor is köteles erre, ha negyvennél több 3 év alatti gyermek él ott, vagy ha legalább öt család igényli az ellátást.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a munkavállalást és a gyermeknevelést nagyon nehéz szinkronba hozni, a kormány a bölcsődei férőhelyek növelésével ebben is segíteni szeretne a szülőknek.

A bronzból készült Petőfi-szobrokat – Verebélyi Diána képzőművész alkotását – kilenc kategóriában osztották ki.

Az év női előadója kategóriában a díjat Fábián Julinak ítélték oda posztumusz. A kategória négy jelöltje, Lábas Viki, Rúzsa Magdolna, Schoblocher Barbara (Blahalouisiana) és Sena lemondott jelöltségéről az ötödik jelölt, a tavaly elhunyt Fábián Juli javára.

A gesztust követően a Petőfi Rádió, az M2 Petőfi TV és a VOLT Produkció úgy döntött, idén posztumusz díjat adnak át, amelyet Fábián Juli édesanyja vett át Vaszily Miklóstól, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójától. A díj átadását követően a négy jelölt közösen adta elő Fábián Juli Like a child című dalát az énekesnő emlékére.

Az év zenekara a Halott Pénz lett, Az év videoklipje díját Rúzsa Magdolna kapta a Mosd Fehérre című dal klipjéért. Az év koncertjének a Wellhello A hentesék című, a Budapest Parkban 2017. június 7-én előadott műsorát választották. Az év férfi előadója Lukács László lett a Tankcsapdából, Az év felfedezettjének járó szobrot a Follow the Flow kapta, Az év DJ-jének JumoDaddyt választották, Az év dala Pápai Jocitól az Origo lett.

Az életműdíjat – Bereményi Gézát és Demjén Ferencet követően – idén Tátrai Tibor vehette át Fülöp Zoltántól és Lobenwein Norberttől, a fesztivál főszervezőitől. Tátrai Tibor az Ivan & the Parazollal közösen adott elő egy dalt a Hobo Blues Band Vadászat című albumáról.

A jelölés alapját a Petőfi Rádióban 2017. március 1. és 2018. március 1. között legtöbbet játszott 150 magyar dal képezte, közülük választotta ki a kategóriák öt-öt jelöltjét a zenészekből, producerekből, zenei szerkesztőkből, újságírókból, koncert- és fesztiválszervezőkből álló kétszáz fős szakmai testület.

A kétórás keddi műsorban – melyet a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV élőben közvetített – színpadra lépett a Cloud9+ és Járai Márk, a Kelemen Kabátban, Ákos, a brit világsztár Sigala, a Nagy-Szín-Pad! 2018-as győztese, az Apey and the Pea, A DAL Akusztik verseny közönségszavazásának győztese, a Leander Kills, a show zárásaként pedig a Wellhellot hallhatta a közönség.

A Petőfi Zenei Díj 2018 díjátadójával kezdődött meg a STRAND Fesztivál Zamárdiban, amelyen fellép többek között az amerikai Thirty Seconds to Mars, a német Robin Schulz, az angol Rag n Bone Man, a német Fritz Kalkbrenner és a Petőfi Rádió legtöbb magyar kedvence. A STRAND Fesztivált szombat este a Halott Pénz nagykoncertje, valamint a 90-es évek legnagyobbjait felvonultató buli zárja, a SNAP!-el a főszerepben.

A Facebookról törölt tartalmak szemlátomást összehangoltan kerültek fel a közösségi portálra, és Szaúd-Arábia-ellenes, Izrael-ellenes, illetve palesztinbarát témákat napirenden tartva iráni propagandát terjesztettek, s több internetszolgáltatón keresztül elsősorban a Közel-Keleten, Latin-Amerikában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban élőket próbálták meg befolyásolni. A Twittert üzemeltető San Franciscó-i cég „összehangolt manipulációnak” minősítette ezt.

A közösségi médiumok vállalatait a FireEye kiberbiztonsági cég figyelmeztette minderre. A FireEye szerint egyes oldalakat az iráni Liberty Front Press (LFP) működtetett, amely – a Facebook szerint – „az iráni állami médiához”, köztük az iráni Press TV-hez köthető. Az első oldalakat az LFP 2013-ban, majd 2017-ben hozta létre, de soha nem fedte fel perzsa kötődéseit. A Facebook közölte: a Liberty Front Pressről szóló információkat megosztotta az amerikai és a brit kormányzati illetékesekkel. A cég ugyanakkor leszögezte: az iráni oldalak nem a 2018-as amerikai félidős választásokat akarták befolyásolni, eltérően az Oroszországhoz köthető oldalaktól és fiókoktól.

A Facebook bejelentette továbbá, hogy az Iránhoz köthető oldalak mellett eltávolított olyan oldalakat is, amelyeket az amerikai kormányzat vizsgálatai szerint feltételezhetően orosz katonai hírszerző források irányítanak. Az eltávolított tartalmak elsősorban Ukrajnáról és Szíriáról szóltak, számukat azonban az FB nem jelölte meg.

Mark Zuckerberg, a Facebook elnök-vezérigazgatója egy kedd esti telekonferencián közölte: a nyomozást hónapok óta folytatják, de azért nem törölték korábban a szóban forgó oldalakat, mert pontosan ismerni akarták a hálózat kiterjedését és szándékait. Leszögezte, hogy a nyomozást tovább folytatják, annál is inkább, mert további „kártékony aktivitásra” számítanak.

A Facebook és a Twitter bejelentésére azt követen került sor, hogy kedd reggel a Microsoft szoftvergyártó cég orosz hackertámadási kísérleteket leplezett le. A szoftveróriás szerint a támadások célpontjai amerikai politikai intézmények – két jobboldali agytröszt, a Nemzetközi Republikánus Intézet és a szenátus egyes republikánus politikusainak fiókjai – voltak.

A vízjeget, amely valószínűleg ősi eredetű, a Hold északi és déli sarkán figyelték meg a kutatók, akik a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban publikálták tanulmányukat – számolt be róla kedden a BBC News.

A kutatás eredményeit az indiai Csandrajáan-1 űrszonda egy műszerének adataira alapozták. Az első Hold-körüli pályára állított indiai űrszonda 2008-2009-es küldetése alatt a Hold ásványtani feltérképezését végezte.

A tudósok szerint a Holdon megfigyelt vízjég foltokban helyezkedik el. A Hold déli pólusán a jég főleg a kráterekben koncentrálódik, az északin viszont ritkább, jobban szétszóródott foltokban található.

Az indiai szonda fedélzetének ásványokat feltérképező Moon Mineralogy Mapper (M3) eszköze a felszínen jelen lévő vízjég három jellegzetes sajátosságát is azonosítani tudta.

Az M3 nemcsak a jégtől elvárt fényvisszaverő tulajdonságot mutatta ki, de képes volt közvetlenül mérni azt a jellegzetességet, ahogy a vízjég molekulái elnyelik az infravörös fényt. Ennek alapján különbséget tudott tenni a folyékony víz, a pára és a szilárd jég között.

A Hold hőmérséklete nappal a 100 Celsius fokot is elérheti, ami nem a legmegfelelőbb környezet a felszíni jég megmaradásának. A Hold tengelyferdesége miatt azonban akadnak olyan területek a pólusain, ahová soha nem ér el a napfény.

A tudósok szerint a sarkokon állandóan árnyékban lévő kráterek hőmérséklete nem emelkedik mínusz 157 Celsius-fok fölé, és ez már olyan környezet, amelyben a vízjég sokáig stabilan meg tud maradni.

Az új tanulmány megállapításai a korábbi kutatásokat is igazolják, amelyek a Hold déli pólusán közvetett módon mutatták ki a vízjég jelenlétét, ám azokat akkor még más jelenségekkel is lehetett magyarázni, mint például a szokatlanul tükröződő holdi talajjal.

A kutatók szerint ha elegendő vízjég található a Hold felszínén – a legfelső néhány milliméteren belül –, az akár egy jövendőbeli emberi Hold-misszió számára is hozzáférhető forrás lehet.

Felszíni vízjeget a Naprendszer más égitestjein is találtak már a tudósok: például a Merkúr északi pólusán és a Ceres törpebolygón.

Egy munkagép átépítés közben elvágott egy erősáramú kábelt, így meghibásodott a biztosítóberendezés Pécel és Rákosliget között, ezért az egyik vágányon lassabban közlekedtek a vonatok ezen a szakaszon. A másik vágányon tartanak az átépítési munkák – olvasható a közleményben.

Estére megjavították a kábelt. A menetrend szerinti közlekedés várhatóan a késő éjszakai, kora hajnali órákra áll helyre a miskolci vonalon.

A hím medve kedden reggel tévedt a székelyföldi Hargita megye székhelyére, ahol több portára is a kerítéseket letépve jutott be, és az egyik gazdaságban elpusztított egy kecskét, melyet az iskola udvarára hurcolt, és ott lakmározott belőle. A portál helyszíni tudósításban számolt be arról, hogy a környéket csendőrök és rendőrök vették körül, míg elkészült az a dokumentáció, amellyel a környezetvédelmi minisztériumhoz folyamodhattak az állat kilövési kérelmével.

A beszámoló szerint a medve többször is elaludt egy-egy portán, majd pedig az Octavian Goga Főgimnázium udvarán. A hatóságok a környéken mindenkit csendre intettek, hogy az állat lehetőleg maradjon nyugodt a minisztériumi kilövési engedély kibocsátásáig. Az engedély végül dél tájban érkezett meg, és ez alapján a Szilos vadásztársulat egyik tagja egy jól célzott lövéssel az iskolaudvaron teríthette le az állatot.

Romániában gyakorivá vált, hogy a medvék a településeken keresnek élelmet maguknak, és a lakosságot is veszélyeztetik. A székelyföldi Hargita megyében az év eleje óta kilenc személy került kórházba medvetámadás következtében. A medvék túlszaporodása 2016-tól vált nyilvánvalóvá, amikor a Ciolos-kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Tavaly a Környezetvédelmi Minisztérium sürgősségi beavatkozási kvótát fogadott el, amely alapján külön minisztéiumi engedéllyel ki lehet lőni vagy át lehet telepíteni a veszélyes állatokat.

A 2017-es állománybecslés adatai szerint Romániában mintegy 6800 medve él, és a medveállomány túlnyomó része, mintegy 5300 példány a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros, valamint a szomszédos Brassó megyében található.

Snell György a Szent Jobb történetéről szólva elmondta: a középkortól a török időkig Nagyvárad közelében egy monostorban őrizték, emlékét ott ma is egy Szentjobb nevezetű település őrzi.

A török elől Raguzába – a mai Dubrovnikba – menekítették, ahonnan az 1771-es években hozatta a budai várkápolnába Mária Terézia. A második világháborús ostrom elől a koronázási ékszerekkel Ausztriába vitték a Szent Jobbot, majd 1945. augusztus 19-én hozták vissza és másnap már félmillió ember részvételével körmenetet tartottak a romos fővárosban – mondta a segédpüspök.

A következő három évben Mindszenty József bíboros vezetésével tartották meg a körmeneteket, a kommunista hatalomátvétel után azonban betiltották.

„Egyik elődöm az ágya alatt rejtegette az ereklyét” – jegyezte meg a Szent Jobb őre.

A rendszerváltás óta ismét évről évre megtartják a Szent Jobb-körmenetet, ez évtől az ereklye új helyen a Bazilika bejáratánál lévő Mária-oltáron látható – mondta Snell György.

Áder János a honvédekhez szólva kiemelte: hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthető meg. Hazánk Szent Istvántól “magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott”, első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik.

Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, “magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével” – fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.

Áder János szerint, akit mindez erősít, annak a hazaszeretetet nem kell megtanítani, az tudja, hogy a hazát nem lehet lecserélni, ahhoz érdemes hűségesnek lenni és ide kell hazatérni. 

Magyarország a történelem viharjaiban is megmaradt, mert erős volt – mutatott rá a köztársasági elnök -, miközben nálunk nagyobb népeket is kifújtak már kisebb forgószelek a történelemből. Áder János felidézte első királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmét: “légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson”. 

Szent István hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet, barátokat gyűjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste – méltatta az államalapítót a köztárasági elnök. Örökségéből nemzedékek alkottak tovább egy önálló, szabad, európai országot, amelyet sokan próbáltak elvenni, de megtartotta mindazok hűsége, munkája és ragaszkodása, akik nem hajoltak meg az idők viharaiban – hangsúlyozta Áder János.

Bárhogy is hívták ezt az államot, bárkik is álltak a kormányrúd mellett, s bármerre is próbálták kormányozni, a nemzet sorsát azok formálták, akik hol ösztönösen, hol tudatosan, de becsülettel, tisztességgel és nagyon sok munkával mindvégig a magyarok országát élték tovább, akik a Szent István-i hagyományt folytatták – fűzte hozzá az államfő. 

És bár az ország sosem feledi a bűnöket – amelyek közül a köztársasági elnök Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, vagy a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az ’56-os megtorlást emelte ki -, Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra – hangsúlyozta.

“Ez a Magyarország a 20. század végén ismét igent mondott egykori önmagára”, igent a Szent István-i hazára és Európára – fűzte hozzá. Az államfő a nemrég elhunyt erdélyi származású költő, Kányádi Sándor életét, hazaszeretetét állította példaként, aki “igazán tudta, milyen érzés egy létében fenyegetett közösség tagjaként magyarnak megmaradni”, és a hazát mindenhol megtalálni a közös anyanyelvet beszélők között.

Áder János szavait azzal zárta: “ez a föld ezer esztendeje a mi földünk, közös hazánk földje, és az is marad, amíg lesznek, akik itt, Európa szívében magyarul értik és érzik, mi mindent is rejt ez a négy egyszerű szócska: A haza minden előtt.”