A jelentést csütörtökön mutatták be Budapesten, a Több leszel, ha teszel! című konferencián. Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára elmondta, a kutatásból az is kiderül, hogy a magyar felnőttek csaknem fele önkénteskedett már életében.

Kiemelte: a korábban, 2013-ban végzett kutatás óta az önkéntes tevékenységet sikerült népszerűvé tenni. A fiatalok is úgy látják, van értelme ennek a tevékenységnek.

A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a konferencia színhelye eredetileg a múlt héten leégett Ráday utcai kollégium lett volna. A tanácskozás résztvevőit is kérte, hogy ha van lehetőségük, segítsék adománnyal a kollégistákat.

Ady Endre az egyik legnagyobb magyar költő, sírjánál halála után 100 évvel is jogosan lehet mondani, hogy él, és élni fog – mondta Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a költő 2001 óta védett síremlékénél. Hozzáfűzte: a Fiumei úti Nemzeti Sírkert nem csupán temető, hanem a magyar kultúra olyan helyszíne, amely korszakokat, művészeti ágakat és műfajokat egyesít magában.

A Nemzeti Örökség Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös megemlékezésén Radnainé Fogarasi Katalin kitért arra is: együttműködési megállapodást született a két szervezet között a magyar irodalom nagyjai emlékének ápolására.

Ady Endre a gondolkozás és az érzés költészetével szemben az ösztön költészetét írta – hangsúlyozta L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke (FIDESZ). Kiemelte: értelmetlen napjainkban Ady Endre szemére vetni életformáját, emberi gyarlóságait, közéleti megnyilvánulásait, téves politikai ítéleteit; hiszen nem személyes életútja, hanem elementáris erejű költészete példa az utókor előtt.

Ady Endre elszegényedett köznemesi család sarjaként Érmindszenten született 1877. november 22-én. A gimnáziumot Nagykárolyban és Zilahon végezte, Debrecenben jogot hallgatott, de 1898-ban újságírónak állt, és a függetlenségi párti Debrecen című lapnál kezdett dolgozni. A cívisváros légköre fárasztotta, emiatt a mozgalmas, élénk Nagyváradra költözött. Karcos és engesztelhetetlen újságírói stílusát is itt, a radikális Nagyváradi Napló hasábjain alakította ki.

Élete 1903-ban fordulóponthoz érkezett, amikor megismerkedett a Párizsban élő gazdag kereskedő, Diósy Ödön feleségével, Brüll Adéllal, Lédával, ahogy a költő a múzsáját nevezte. Szenvedélyes testi szerelmüket Ady verseiben is megjelenítette, ami még az egyházi és hivatalos körök felháborodását is kiváltotta. Ám a szemérmes magyar szerelmes versekhez szokott olvasóközönséget lenyűgözte a Héja-nász az avaron, A fehér csönd, a Léda a hajón című versek új, merész hangja.

1904 és 1912 között nyolcszor járt a francia fővárosban, amely számára az igazi, lüktető nagyvárost, az "ember-sűrűs gigászi vadont" jelentette. Párizsból a Budapesti Naplót tudósította, amelyben több mint ötszáz cikke és sok verse jelent meg ebben az időszakban, köztük a Páris, az én Bakonyom, vagy a Párisban járt az ősz.

Költőként az 1906-ban publikált harmadik verseskötetével, az Új versekkel tört be a köztudatba, az igazi hírnevet pedig negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg számára. 1908-tól az akkor induló Nyugat folyóirat munkatársa lett, amely 1912-től nevét szerkesztőként is feltüntette.

1909-től rendszeres szanatóriumi kezelésre szorult, hedonista életmódja aláásta az egészségét. Miután nevét szárnyára kapta a hír, Lédával való kapcsolata egyre inkább teher lett számára, 1912 áprilisában szakítottak. Ady 1914-ben találkozott az akkor húszéves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. A következő évben, a lány apjának tiltása ellenére összeházasodtak. Verseiben fiatal szerelmét Csinszkának nevezte el.

Az őszirózsás forradalom kitörésekor már elhatalmasodott rajta a vérbaj, amikor az újonnan létrehozott Vörösmarty Akadémia elnökévé választották, beszédét Hatvany Lajosnak kellett felolvasnia. 1919. január 27-én halt meg Budapesten, koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, és a nemzet halottjaként temették el.

Halálának 100. évfordulója alkalmából 2019-et Ady-emlékévvé nyilvánították.

A vasárnapi megemlékezésen koszorút helyezett el Ady Endre sírjánál mások mellett Radnainé Fogarasi Katalin, L. Simon László, Demeter Szilárd, a PIM megbízott főigazgatója, valamint a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Szépírók Társasága, a Magyar Írószövetség és a Magyar PEN Club képviselői is.

Lévai Zoltán, a komp üzemeltetője az M1-nek elmondta, csütörtökön még tudtak közlekedni, péntektől viszont a biztonság érdekében leállították a kompközlekedést és figyelőszolgálatot létesítettek.

A Tisza-tóról Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) szakaszvezetője azt mondta, a legvastagabb jég mintegy 10 centiméteres, ennek ellenére veszélyes rajta tartózkodni, mert a jégre hullott hó megtévesztő lehet, alatta nem is hízik annyira a jég. 

A vízügyi szakemberek szerint egyelőre sehol nem kell készültséget elrendelni, és a jégtörő hajókat is csak akkor állítják szolgálatba, ha nagyobb felületen fagy be a Tisza – hangzott el a híradóban.

A tenisztörténelem legnagyobb párharca 2006-ban kezdődött, a két játékos már az 53. összecsapására készült, és Djokovic 27-25-re vezetett kettejük különcsatájában. (Djokovic és Roger Federer 47-szer, míg Nadal és Federer 38-szor találkozott.) A Grand Slam-tornákon viszont a spanyol állt jobban 9-5-tel. A döntőket tekintve azonban megint csak Djokovic felé billent a mérleg nyelve 14-10-zel, a GS-finálékban ellenben Nadal vezetett 4-3-ra. Az előző tíz találkozójukból Djokovic nyolcszor győzött. Az Australian Openen eddig egyszer kerültek szembe, s a 2012-es drámai döntőben Djokovic nyert öt szettben, 5 óra 53 perc alatt.

A 31 éves Djokovic rekordot jelentő hetedik melbourne-i diadalára hajtott, s eddigi fináléiban egyszer sem kapott ki a Rod Laver Arenában. A 14-szeres GS-bajnok mellett szólt továbbá, hogy kemény pályán 18-7-re vezetett Nadal ellen, első kiemeltként 35/0-s győzelmi mérleggel büszkélkedhetett az Australian Openen, ahol a spanyol négy döntőjéből hármat is elvesztett. Ugyancsak fokozhatta önbizalmát, hogy a wimbledoni és US Open-sikere után sorozatban harmadik GS-diadalának küszöbén állt.

Az egy évvel idősebb Nadal 18. GS-sikerével közelebb férkőzhetett volna a 20-szal csúcstartó Roger Federerhez. A mallorcai teniszező abban is bízhatott, hogy ő nyerte az elmúlt három GS-döntőjüket, emellett az idei tornán egyedüliként még szettet sem vesztett hat mérkőzésén Ausztráliában. Ráadásul arra készült, hogy az open érában (a profik 1968-as beengedése óta) ő legyen az első, aki minden Grand Slam-versenyen legalább kétszer diadalmaskodik.

Az első két kiemelt vasárnapi mérkőzése Djokovic kedve szerint kezdődött, aki lehengerlő játékkal 3:0-ra elhúzott úgy, hogy ellenfele csak egy labdamenetet nyert addig. Az alig rontó szerb 5:2-nél már négy semmire hozott adogatójátéknál tartott, majd 36 perc elteltével könnyedén kiszerválta szettet, melynek során Nadal – aki első játszmáját vesztette el idén Melbourne-ben – fogadóként egyetlen pontot tudott csak nyerni.

A folytatásban a mallorcai játékos 2:2-ig tartotta magát, ekkor Djokovic brékelt, s a meccs egyoldalúságát jelzi, hogy ekkor a rontott ütések száma 16/4 volt Nadal javára. A világelső nemsokára ismét elvette riválisa adogatását, majd magabiztosan hozta a 39 perces játszmát.

A harmadik felvonásban 1:1-nél jött az újabb szerb brék, s ez már a mérkőzésébe került a végig alárendelt szerepet játszó Nadalnak, aki a 2 óra 4 perces döntőben egyszer sem jutott el bréklabdáig.

Djokovic hetedik melbourne-i győzelmével rekordot döntött, emellett már 15-szörös Grand Slam-bajnoknak mondhatja magát, és pályafutása 73. serlegét hódította el.

    Eredmény:
    férfiak, döntő:
Novak Djokovic (szerb, 1.)-Rafael Nadal (spanyol, 2.) 6:3, 6:2, 6:3.

(A külső fotó archív)

A Paul Bocuse által 32 évvel ezelőtt elindított szakácsverseny fináléját minden második évben tartják meg a franciaországi városban, a SIRHA gasztronómiai vásár keretein belül. A verseny mindkét napján 12-12 csapat készíti el fogásait, a magyarok a sorsolás szerint a keddi napon, másodikként kezdhetnek.

Európából 10 csapat kvalifikálta magát, Ázsiából és az összamerikai térségből 5-5 csapat jutott be, Afrikát 2 versenyző képviseli, további két csapat (Olaszország és Kína) pedig szabadkártyával indulhat az idei finálén.

A magyar csapat elnöke ezúttal is Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke. Az idei versenyző Pohner Ádám, akit Csillag Richárd commis segít, coachként pedig Segal Viktor vesz részt a munkában. A magyar csapat felkészülését két nemzetközi kiválóság, a korábban aranyérmes Orjan Johannessen és a versenyzőként bronz-, coachként pedig aranyérmet nyert Odd Ivar Solvold is segíti.

Magyarország először 2013-ban képviseltette magát a lyoni finálén, abban az évben Széll Tamás és csapata a 10. helyet szerezték meg. 2015-ben Molnár Gábor – és mellette commis-ként Pohner Ádám – a 13. helyen végzett, majd 2017-ben Széll Tamás az európai kontinensdöntő megnyerése után a 4. helyen futott be a világdöntőben.

A csapatoknak minden évben két ételt kell elkészíteniük. A versenytémák ezúttal két tavaly elhunyt, legendás séf, Paul Bocuse és Joel Robuchon munkásságának állítanak emléket.

Az idei tányértéma egy francia klasszikus, a zöldség chartreuse lesz, amelyet meghatározott kagylófélékkel kell elkészíteni. Az ételhez csak a hivatalos versenypiacon elérhető zöldségek használhatók fel.

Ismert már a hústál kötelező alapanyaga, a csontos borjúkaraj is, kihívás azonban, hogy az ételt kötelező a csonttal együtt elkészíteni. A hústálat úgy kell megalkotni, hogy utána 14 adagban lehessen tálalni, és az ételhez minimum egy másik borjúrészt – lábat, vesét, mirigyet, májat vagy pacalt – is fel kell használni.

(A külső kép illusztráció)

A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese az M1 aktuális csatornán vasárnap azt mondta: a migránsok többsége a szíriai háború elől menekült át Törökországba. A jogi státuszuk rendezett, róluk szól az Európai Unió Törökországgal kötött megállapodása is.

Kérdés azonban, hogy más országokból, például Afganisztánból, Iránból, Irakból milyen tömegek érkeznek még illegálisan. Ráadásul a többségük vélelmezhetően Európába menne tovább – tette hozzá.

Janik Szabolcs megjegyezte, nagy a jelentősége annak, hogy a tranzitországok milyen erőfeszítéseket tesznek e tömegek továbbjutásának megakadályozásáért.

Az igazgatóhelyettes értékelése szerint Törökország partnerként viselkedik az EU-val. Pedig – tette hozzá – Törökország a következő évtizedekben, de talán soha nem lesz uniós tagállam.

Rétvári Bence sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évben összesen 274 milliárd forintot használhattak fel a csok keretében a családok otthonteremtésre.

Mivel idén a családok még kedvezőbb feltételekkel vehetik igénybe a támogatást, 2019-ben a büdzséből 242 milliárd forint használható fel a csokra – tette hozzá a politikus.

Az intézkedés egyaránt kedvező hatást gyakorol a demográfiai folyamatokra és a gazdaságra. A támogatásban részesülő családok 230 ezer gyermeket nevelnek, valamint további 45 ezer gyermeket vállaltak. A támogatási összeg kétharmadát új lakás vagy ház építésére utalták ki, ami gazdaságélénkítő hatású – mondta az államtitkár, hozzátéve: az elmúlt év első kilenc hónapjában harminc százalékkal több új lakás épült, mint 2017 hasonló időszakában.

Kiemelte: 2010 óta, különböző intézkedésekkel az állam 1580 milliárd forinttal támogatta a családok otthonteremtését.

Ebben az évben a három gyereket nevelő családok már nem 10 millió, hanem 15 millió forintnyi kedvezményes kamatozású hitelt vehetnek igénybe, és a kétgyermekes családok is 10 millió forintos hitelt használhatnak fel – emlékeztetett. Ezért arra számítanak, hogy továbbra is bővülni fog a csokot igénylő családok száma - mondta Rétvári Bence.

Nagyék a döntőben a Chloe Beck, Emma Navarro amerikai duóval találkoztak.

GRATULÁLUNK ADRI!!!! pic.twitter.com/7GSWNp4D3J

— HUNtennis (@HUNgarianTENNIS) 2019. január 25.

A tornán harmadik helyen kiemelt magyar -japán páros végül két szettben 6:4 , 6:4 – re nyert mindössze 61. perc játék alatt.

Nagyszerű és hosszú ideje várt siker ez, hiszen utoljára 2000-ben a Kapros Anikó Christina Wheeler páros tudott nyerni az Australian Openen.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár kiemelte: Magyarország jobban teljesít a közlekedési fejlesztésekben is, soha ekkora ütemben nem fejlődött az ország közlekedési infrastruktúrája. A színvonalas közúthálózat fontos az emberek, a vállalkozások, és az egész gazdaság számára, alapvetően befolyásolja egy-egy térség életminőségét és a gazdaság fejlődését – mondta, hozzátéve: a kormány ezért fontosnak tartja, hogy országszerte bővüljön, és megfelelő műszaki állapotban álljon rendelkezésre a közúti-, illetve a vasúti hálózat. 

A fejlesztések folytatódnak, a magyar gyorsforgalmi úthálózat öt éven belül jelentősen kibővül. "A kormány célja, hogy Magyarország bármely pontjáról 30 percen belül elérhető legyen egy autóút vagy autópálya szakasz " – fogalmazott Mosóczi László.