A magyar sportági szakszövetség tájékoztatása szerint a 75 kg-os mezőnyében Hárspataki négy győzelemmel jutott döntőbe, ellenfelei addig pontot sem tudtak csinálni rajta. Az MTK versenyzőjét a fináléban az azeri Rafael Agajev győzte le 2-1-re, aki így 11. Eb-aranyérmét gyűjtötte be.

"Szomorú vagyok, mert nem sikerült nyernem. Annak viszont örülök, hogy sporttörténelmet írtam a döntőbe jutásommal" - nyilatkozta Hárspataki. Hozzátette: korábban volt már kilencedik, hetedik, ötödik, tavaly pedig harmadik az Eb-n. "Remélem, ez a tendencia folytatódik" - bizakodott a magyar versenyző.

A 2013-as budapesti Eb-t leszámítva, amelyen öt magyar bronz született, még példa korábban arra, hogy a magyarok egynél több érmet szereztek volna egy kontinensviadalon, az újvidéki versenyen azonban Hárspatakin kívül Tadissi Martial is dobogós helyen végzett. Az UTE versenyzője a 67 kg-ban nyert Eb-bronzérmet, pályafutása során harmadszor.

A karate szerepel a 2020-as, tokiói olimpián, a kvalifikációs sorozat rövidesen kezdetét veszi.

Az 53. karate Eb keretein belül először rendeztek kontinensviadalt a parakaratésok számára. A 2024-es paralimpiára pályázó sportág rangos megmérettetésén a tanulásban akadályozott férfiak mezőnyében Csatári János a selejtezőkből bejutott a döntőbe és - akárcsak a 2016-os, linzi világbajnokságon - a második helyet szerezte meg. Ezzel ő lett Magyarország első parakarate Eb-érmese.
 

Balogh László az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában azt mondta, az összes forgalom mintegy 6-7 százalékát teszik a külföldi vásárlók. Leginkább németek, szlovákok és románok veszik a magyar lakásokat.

A szakértő arról is beszélt, hogy az építőiparban jelentős a szakképzett munkaerő hiánya. Bár van igény az új lakásokra, a beruházóknak is van építési kedve, a munkaerőhiány gátja a bővítésnek. Ez is oka lehet, hogy januárban több mint 40, februárban 26, márciusban már csak 1 százalékos volt az építőipari termelés növekedése - mondta.

Balogh László szerint hosszú távon a szakképzés fejlesztése, a potenciális munkaerőlétszám növelése lehetne megoldás. Rövidtávon az is előrelendítheti az építőipar helyzetét és kiszámíthatóságát, ha a - jelen állás szerint 2019 végéig érvényben lévő - kedvezményes lakásépítési áfakulcs érvényességét meghosszabbítanák - vélekedett a szakértő.
 

A tájékoztatás szerint a földmozgás erőssége 2,3 volt a Richter-féle skálán.

A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumba lakossági bejelentés nem érkezett a földrengés észleléséről, és a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei ügyeletére sem érkeztek bejelentések károkról - közölték.

(Kinti képünk csak illusztráció!)
 

Siklósi Örs az AWS szereplését értékelve elmondta: "megmutattuk a nézőknek, hogy a metál szubkultúra létezik, rengeteg új ember hallotta a zenénket, számunkra tökéletes az eredmény". Kiemelte, hogy az Eurovíziós Dalfesztiválon való szereplésük máris új fellépési lehetőségekhez juttatta az AWS-t: meghívást kaptak a világ egyik legjelentősebb metálzenei fesztiváljára, a németországi Wacken Open Airre és egy máltai fesztivál szervezői is megkeresték már őket.

"Remélem, hogy a szereplésünknek köszönhetően más zenekarok is kedvet kapnak majd az induláshoz a nemzeti válogatókon, így A Dalban is és mostantól minden évben láthatunk metált az Eurovíziós Dalfesztiválon" - mondta Siklósi Örs, aki köszönetet mondott az MTVA-nak is, amelytől rengeteg segítséget és támogatást kaptak a lisszaboni szerepléshez.

Az Eurovíziós Dalfesztiválon dolgozó újságírók 2016-ban Stockholmban megalapították a színpadi látványt elismerő Buzz Awardot, amelyet tavaly Kijevben adtak át először. Idén a hat kategória közül a legjobb speciális effektekért járó díjat az AWS-nek ítélte oda az a több mint ezer helyszínen dolgozó újságíró, aki leadta szavazatát. 

A 25 éves izraeli győztes 529 ponttal győzött a 26-os döntőben. Mögötte a ciprusi Eleni Foureira lett a második a Fuegóval (436 pont), az osztrák Cesár Sampson és a Nobody But You (342 pont) a harmadik. A negyedik helyen a német Michael Schulte és a You Let Me Walk Alone végzett 340 ponttal, az olasz Ermal Meta és Fabrizio Moro (Non mi avete fatto niente) lett az ötödik 308 ponttal.

A győztes Netta modern, táncos popdalát meghökkentő, különleges színpadi produkcióval adta elő. A Toy című szám - ahogy azt az énekesnő korábban egy interjúban elmondta - a női erő és a társadalmi igazság ébredéséről szól. Az előadó énekelt már az izraeli haditengerészet zenekarában, különböző klubokban, szerepelt zenés színházi darabokban, turnézott Izrael-szerte. Eurovíziós dalát Doron Medalie és Stav Beger írta.

93 ponttal, a 21. lett az AWS

A Magyarországot képviselő AWS, amely a csütörtöki második elődöntőből jutott a fináléba, huszonegyedikként lépett színpadra és végül 93 ponttal a 21, helyen végzett Viszlát nyár című dalával. Az AWS-sel Magyarország sorozatban nyolcadszor jutott be az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe.

A modern metált játszó zenekar jó produkciót nyújtott, igazi koncerthangulatot teremtett. A csapatban Siklósi Örs (ének), Brucker Bence (gitár), Kökényes Dániel (gitár), Schiszler Soma (basszusgitár) és Veress Áron (dob) szerepel, őket Schwartz Dávid vokalista egészítette ki a lisszaboni színpadon. A Viszlát nyár a zenekari tagok szerzeménye, a dal a halál kémiájáról, megértéséről, tágabb értelemben szeretteink elvesztéséről szól.

A Magyar Vitorlás Szövetség (MVSz) sajtóközleménye szerint idén is jó év várható turisztikai szempontból, mivel 2015 óta a Balatonhoz ellátogató turisták száma folyamatosan nőtt. A Balaton mellett számos fejlesztés kezdődött, ezek közé tartozik az MVSz programja, amelynek legfontosabb célja, hogy uniós pályázati források segítségével meghatározó vitorlásturisztikai célponttá tegye a Balatont. 

Bóka István polgármester, az ünnepélyes évadnyitó házigazdája többek között arról beszélt, hogy ebben az évben Európa leghosszabb tókerülő vitorlásversenyét, a Kékszalagot 50. alkalommal rendezik meg, a viadal Balatonfüredről indul és oda érkezik vissza. 

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium ügyvezető parlamenti államtitkára, a város országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy a Balaton Magyarország legnagyobb természeti kincse, és a kormány is dolgozik azon, hogy most és a jövőben is ezt a természeti kincset még többen keressék fel. 

Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke beszédében kiemelte: sportdiplomáciai siker, hogy öt nemzetközi vitorlásversenyre is sor kerül a Balatonon.
 

Biztos abban: vannak, akiket meglepett, hogy Orbán Viktor a kormányfői eskütételt követő parlamenti beszédében 2030-ig terjedő időszakra vázolta elképzeléseit. Ez ugyanakkor szerinte csak azokat érhette váratlanul, akik nem ismerik őt eléggé, és azokat, akik nem gondolnak abba bele, hogy az európai politikának éppen az a legnagyobb rákfenéje, hogy olyan politikusai vannak, akik csak a következő választási kampányig terveznek. „Ilyen politikusokkal van tele Európa és ettől olyan Európa, amilyen” – jelentette ki.

Az Országgyűlés elnöke Orbán Viktorhoz fűződő több évtizedes kapcsolata és tapasztalta alapján nem vár markáns változást a kormányzati stílusban, a miniszterelnöki szerepfelfogásban. „A miniszterelnök kivételes képességű személyiség, aki nem tud mást adni, mint önmagát” – mondta. Hozzátette, maga is kíváncsian várja, hogy a miniszterelnöki megnyilatkozásokban megjelenő, a kormányfői irányítói és vezetői szerepkör közötti különbségtétel mit jelent. „Abban viszont mindenki biztos lehet, hogy Orbán Viktor továbbra is domináns, vagy az eddigieknél még dominánsabb szereplője lesz a kormányzatnak” – húzta alá.

A két lezárt parlamenti ciklust összevetve Kövér László elégedett azzal a fejlődéssel, amit a kormány mutatott a parlamenthez, a képviselőkhöz fűződő viszonyában. Elemzése szerint az első négy év törvényalkotási kényszere lazult a második négy évben. Reméli, hogy a most kezdődő ciklusban a kormány még inkább konzultatív, még inkább érdemi munkakapcsolatba kerül azokkal a frakciókkal, amelyek a hátországát biztosítják.

„Elsősorban a parlamenti államtitkároktól várom, hogy naponta konzultáljanak a saját szakterületükön politizáló képviselőkkel” – jelezte. Reményei szerint így nem fordul elő a jövőben, hogy hiba csúszik egy, a parlament elé kerülő javaslatba, vagy esetleg az apparátusban érvényesülő lobbitevékenység eredményeként olyan megfogalmazások kerülnek egy elfogadott törvénybe, amelyet aztán korrigálni kell.

Arra a kérdésre, hogy el tud-e képzelni olyan témát, amelyben az ellenzék és a kormányoldal konszenzust tud kialakítani, azt válaszolta, mást sem tesz 28 éve, csak ezt elképzeli. „Erről álmodom, erre vágyakozom, és aztán soha nem érkezik el az a pillanat, hogy ilyet lehet találni” – mondta. Szerinte, ha az elmúlt 28 év legsúlyosabb válságainak egyikében, a migránskrízisben sem sikerült egyetértést kialakítani, még a Jobbikkal sem, amely „fél téglával a mellét döngetve magát a legnemzetibb erőnek titulálta”, akkor nem biztos, hogy reális erről beszélni.

Ugyanakkor – álláspontja szerint – vannak olyan kérdések, amelyekben kötelessége lenne minden parlamenti erőnek felsorakoznia a kormányzat mögött. Ilyen szerinte az ország szuverenitása. „Aki ezt aláássa külső fórumokon, az egyszerűen hazaáruló, akkor is, ha ez adott esetben csak egy erkölcsi minősítés, és nem lehet mellé jogi szankciót fűzni” – szögezte le.

Mint mondta, a demográfiai helyzet kezelése ma a legsúlyosabb kérdés, amelyben nem lehet csak politikai eszközökkel eredményt elérni. Az a politikai erő, amelyik nem segít olyan közhangulatot teremteni, amely a családokat támogatja, „nem tudom, miben tud egyet érteni velünk”.

Hangsúlyozta, hogy a kormányzat rendelkezésére álló eszközök csak a családok anyagi helyzetének javulását célozhatják. Értékelése szerint ebben az elmúlt négy vagy nyolc évben majdnem mindent megtettek, ami “emberi mértékkel” mérve megtehető. Kiemelte, hogy Európában a GDP-hez mérten Magyarország költi a legtöbbet családtámogatásra. Azt is mondta, hogy a következő négy évben a családtámogatási intézményrendszer teljes kiépítését befejezik.

„Innen kezdve az a legnagyobb kérdés, hogy el lehet-e érni egy, a gyermekvállalást, a családalapítást a társadalom értékrendjében a megfelelő helyre tévő mentális fordulato” – fogalmazott. Leszögezte, hogy lelki, szellemi változás nélkül nem lehet a demográfiai kérdést megoldani.

„Ebben az ellenzéki pártok, rosszul felfogva a saját szerepüket, súlyos károkat okoztak az elmúlt nyolc esztendőben is” – mondta. Hazugságnak nevezte, hogy Magyarországról menekülniük kell a fiataloknak. Miközben a szabad mozgás és munkavállalás lehetősége által is kiváltott elvándorlás mint probléma valóban létezik, és ez a népesedési folyamatokra is kihathat, azon közben az is igaz, hogy hazánk az egyik legkevésbé érintett a volt szocialista országok közül, ráadásul a tendencia megfordulni látszik. Az ellenzék pedig – jóhiszeműen ítélve – nem veszi észre, hogy az elvándorlással kapcsolatban folytatott katasztrófa-propagandájával felerősíti a negatív hangulatot – tette hozzá.

Kövér László várakozásai szerint a demográfiai mutatókban érzékelhető tartós pozitív változást 15-20 év múlva lehet elérni, és ahol Európában sikereket értek el ebben, ott kutatások igazolták, hogy nem is annyira a családok anyagi támogatása játszott nagy szerepet, mint inkább a politika kiszámíthatósága – mondta.

Kövér László szerint a társadalom kettéosztottságának fenntartása a választások után is célja a kormánypártokkal szemben álló hazai és nemzetközi erőknek. „Csakhogy egyre jobban látszik, hogy a fagyi visszanyal vagy a kígyó a farkába harap, mert már olyan transzparensek is megjelennek a tüntetéseken az Orbán takarodj! mellett, hogy az ellenzék is takarodjon” – húzta alá. Szerinte a kormánnyal nem szimpatizáló emberek többsége is érzékeli, hogy nincsen alternatíva. „Az ellenzéki tábor intellektuálisan üres, morálisan értékelhetetlen, szervezetileg pedig egyszerűen nem létezik.”

Az ellenzéknek azt tanácsolta a fideszes politikus, hogy ne csak sportszerűtlen belemenésekkel akarjon meccset nyerni. „Edzeni kell, készülni kell, taktikát kell kidolgozni, nem baj, ha a pályán intelligens játékosok is játszanak, nem pedig – hogy a lelátók szóhasználatával éljek – minden poszton egy bal bunkó áll” – fogalmazott.

Szerinte nem a kormányzatnak kell a megosztottság felszámolása érdekében gesztusokat tennie. Azt mondta, hogy a kormánypártok, illetve a kabinet akkor teszi a legtöbbet, ha nem hagyja magát provokálni, ha higgadtságát megőrzi és világosan próbál azokról az értékekről beszélni, amelyek jelenleg csak a kormányoldal sajátjai. Ha folytatja azt az építkezést, amely az ismételt választási sikert is meghozta. Az ellenzék pedig jól tenné, ha a rombolásra való koncentrálás helyett – ami viszont neki nem hozott eredményt –, a maga szerepének szabályai szerint, de megpróbálna ebbe konstruktívan bekapcsolódni.

Kérdésre válaszolva az Országgyűlés elnöke kitért arra is, hogy még az év vége előtt elkészül az Országgyűlés új irodaháza a Kossuth téren és a házelnöki rezidencia a Parlament mellett, a Balassi Bálint utcában. Utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy életvitelszerűen nem kíván az agglomerációban lévő családi otthonából oda költözni, legfeljebb reprezentációs célokra használja majd. „Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben nem magamnak építtettem a házelnöki rezidenciát, hanem a mindenkori házelnökök számára, akik közül biztosan lesz, aki az ország távolabbi részéből jőve beköltözik majd” – mondta.

Elmondta azt is, hogy az év végéig a Miniszterelnökség is kiköltözik a Parlamentből, és ezzel az épület – negyvenkét év kommunizmus, és az Országházat terhelő örökségének huszonnyolc éve után – egyre inkább visszanyeri a Steindl Imre által megálmodott funkcióját.

A keddi elődöntőből jutott a fináléba az albán Eugent Bushpepa a Mall című dallal, a cseh Mikolas Josef (Lie to Me), a litván Ieva Zasimauskaité (When We’re Old), az izraeli Netta (Toy), az észt Elina Nechayeva (La Forza), a bolgár Equinox (Bones), az osztrák Cesár Sampson (Nobody But You), a finn Saara Aalto (Monsters), az ír Ryan O’Shaughnessy (Together), valamint a ciprusi Eleni Foureira (Fuego).

A csütörtöki elődöntőből az AWS mellett a norvég Alexander Rybak (That’s How You Write a Song), a svéd Benjamin Ingrosso (Dance You Off), a moldovai DoReDoS (My Lucky Day), az ausztrál Jessica Mauboy (We Got Love), a dán Rasmussen (Higher Ground), az ukrán Melovin (Under the Ladder), a holland Waylon (Outlaw in ‘em), a szerb Sanja Ilic & Balkanika (Nova deca), valamint a szlovén Lea Sirk (Hvala, ne!) került a ma esti döntőbe.

A 26-es finálénak kiemeltként tagja az Egyesült Királyság (SuRie – dalának címe: Storm), Franciaország (Madame Monsieur – Mercy), Olaszország (Ermal Meta & Fabrizio Moro – Non mi avete fatto niente), a házigazda, tavalyi győztes Portugália (Cláudia Pascoal – O jardim), Spanyolország (Amaia & Alfred – Tu canción) és Németország (Michael Schulte – You Let Me Walk Alone).

A végeredményt az egyes országok nemzeti zsűrijeinek pontjai és a közönségszavazok összesítésével határozzák meg. A tévénézők az utolsó dal elhangzása után negyed órán keresztül szavazhatnak a verseny applikációján, telefonon és/vagy sms-ben. Az egyes országok szavazói nem voksolhatnak saját fellépőjükre.

A Duna Televízió szombaton 21 órától élőben közvetíti a döntőt a helyszínről, de már előtte, 20 óra 30 perckor elkezdődik a Hangolódjunk az Eurovízióra! című műsor, amely élőben jelentkezik az A38 hajóról.