Ferenc pápa június elején Csíksomlyóba látogathat
A Q Magazine az elnöki hivatalból származó forrásokra hivatkozva azt írta csütörtökön, hogy Csíksomlyót is felkeresi idei romániai látogatásán Ferenc pápa – írja a Maszol.ro-ra hivatkozva a magyar 777.blog.hu.
A lap információi szerint a katolikus egyházfő május 31-én érkezik meg a román fővárosba, és három napot tölt az országban. Ez idő alatt Iaşi-ba is ellátogat, illetve Balázsfalvát és Csíksomlyót is felkeresi. Bukarestben Ferenc pápa Daniel ortodox pátriárkával közösen imádkozik a bukaresti Nemzet Megváltása katedrálisában, majd a fővárosi Szent József-székesegyházban misét celebrál. A Q Magazine úgy tudja, hogy a pápa látogatásának hivatalos programját pénteken ismerteti a Vatikán.
Urbán Erik, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója a Maszolnak elmondta: csak akkor derül majd ki, hogy a pápa valóban felkeresi-e Csíksomlyót, amikor hivatalosan közlik az egyházfő romániai látogatásának programját. „Amíg nincs hivatalos program, addig mi sem tudunk semmi. Addig minden ezzel kapcsolatos információ álhírnek számít” – jelentette ki. Urbán Erik hozzátette: a román elnöki hivatal és a Vatikán közösen fogja majd nyilvánosságra hozni Ferenc pápa látogatásának programját.
Ferenc pápa a második egyházfő, aki Romániába látogat. Szent II. János Pál pápa 1999-ben elsőként látogatott el a többségében ortodox országba az 1054-es nagy egyházszakadás után.
Régészek megállapították, mi miatt pusztulhatott el Szodoma és Gomora
Hazánkban először a National Geographic számolt be arról, hogy régészek egy csoportja kiderítette, miként semmisültek meg az ismert bibliai városok. Az 1Móz 19,24 a következőképpen ír az esetről: “És bocsáta az Úr Sodomára és Gomorára kénköves és tüzes esőt az Úrtól az égből.”
A Trinity Délnyugati Egyetem és a Veritas Nemzetközi Egyetem csapata egy évtizeden át végzett kutatás után arra jutott, hogy a városokat egy óriási aszteroidarobbanás pusztította el. A felszín felett bekövetkezett detonáció hatására egy 25 kilométer széles területen minden település elpusztulhatott – írja a 777.blog.hu.
A szakértők egy nagyobb város, feltehetően Szodoma maradványait tárták fel a térségben. A Holt-tengertől északkeletre található, Tall el-Hamman nevű lelőhelyen 2500 éven át éltek emberek, ám a település a bronzkor végén hirtelen eltűnt. A szénizotópos vizsgálat azt mutatja, hogy mintegy 3700 évvel ezelőtt a város agyagból emelt fala egyik pillanatról a másikra felszívódott, a helyi kerámiák megolvadtak, az égből pedig nagy erővel ásványi szemcsék érkeztek, melyek aztán beleágyazódtak az agyagba.
A nagy energiájú robbanás nemcsak a városokat pusztította el, hanem a termőtalajt is hosszú időre, nagyjából hat évszázadra használhatatlanná tette. A becslések alapján a katasztrófa több mint száz települést törölt el a felszínről, és 40-65 ezer embert ölt meg.
