Ennyi pénze van a világ leggazdagabb tech milliárdosainak
Mint a Statista egyik előző jelentése kimutatta, ma a high-techből lehet olyan gyorsan és szépen meggazdagodni, mint nem is rég még az olajból.
Az alábbi diagram a tíz leggazdagabbat urat mutatja be (nő egy sincs köztük): nem pusztán sorrendben, hanem arányaiban is ábrázolva vagyonosodásukat. (Az ábra milliárd dollárban számol.)
Természetesen Bill Gates ül a halom tetején, a maga 78 milliárd dolláros vagyonával. Második Jeff Bezos, az Amazon alapítója és első embere. Zuckerberg úgymond lemondott a vagyonának a 99 százalékáról, mert jótékonykodással akar segíteni az emberiségen (sokak szerint valójában adókerülésről van szó): ehhez képest egészen jól áll 54 milliárd dollárral.
Érdemes felfigyelni arra, hogy az amerikaiak, Larry Ellison (Oracle), Larry Page és Sergey Brin (Google), valamint Steve Ballmer (Microsoft) és Michael Dell (Dell) közé már két kínai is befurakodott.
Sokan hallottak már Jack Ma-ról, aki az Alibaba elnöke – a vagyona 25,8 milliárd dollárra rúg, de kevesen tudnak mifelénk egy bizonyos Ma Huateng nevű vállalkozóról – a Forbes szerint 20 milliárdot tud magáénak -, ki a Kajmán-szigetekre bejegyzett Tencent kínai birodalom (WeChat csevegőprogram, videójátékok) ura.
Érdemes memorizálni az arcukat, látni fogjuk még.
A világ legszebb drónfotói
Akinek már csak egyszer is volt drón távirányító a kezében, s készített a magasból felvételeket, megtapasztalta, micsoda élmény madártávlatból látni a világot.
Természet, sport, verseny és utazás tematikában versenyző, több ezer drónfotós képei közül választotta ki a legjobbakat a National Geographic két szerkesztője és a Dronestagram. Az alábbi képen az Utazás kategória első helyezettjének, az olaszFrancesco Cattutonak az Assisi Szent Ferenc-bazilika 13. századi templomegyütteséről készített felvétele látható.
Találhatók nagyszerű videók is a Dronestagramon, ahogy azt Mazza alábbi filmje példázza.
A nemzetközi verseny képei között ezen az oldalon böngészhet.
Horrorisztikus robotot készített a Google cége
Természetesen az intelligensen és félelmetesen mozgó, négylábú robotok nagy fejlesztőjének, a Boston Dynamicsnak a robotjáról van szó. A céget még 2013-ban vette meg a Google 500 millió dollárért, s állítólag már meg akar válni tőle – talán megijedtek a saját teremtményeiktől.
Érdemes az alábbi filmet megnézni. A huszonöt kilós Spotmini (a szintén felbukkanó Spot fürgébb változata) robot állítólag a legcsendesebbek egyike, amit valaha is gyártottak. Nincs benne hidraulika, minden porcikáját elektromotorok mozgatják. Hanyatt esik ugyan egy gonoszul a lába alá tett banánon, de simán feltápászkodik, s felmegy a lépcsőn.
SpotMini tengernyi szenzora segítségével minden apró részletet érzékel, képes finom mozgásokra, vaskezében nem roppan össze az üvegpohár. Rendet tesz a konyhában, takarít, odahoz ezt-azt a háziaknak.
A sátánkutya-zsiráf egy feltöltéssel 90 perc üzemidőre képes. Mint a gyártó fogalmaz: bizonyos feladatokat önállóan végez, másokat pedig emberi iránymutatásra.
Tényleg lehallgatja a Facebook a mobilt
Nemrég Kelli Burns, a University of South Florida tömegkommunikációs professzora keltett pánikot a bejelentésével, hogy a közösségi oldal alkalmazása lehallgatja, mit beszélünk a telefonunkon, illetve, hogy mi hangzik el annak közelében. Állítását azzal illusztrálta, hogy az okostelefon környékén elhangzottak hatással lehetnek például arra, hogy milyen hirdetések jelennek meg a hírfolyamunkban.
Hogy a dolog nem éppen légből kapott, azt maga a Facebook erősítette meg egysajátos hivatalos közleménnyel.
Érdemes figyelni a közlés fordulataira: a Facebook nem használja a telefonok mikrofonját hirdetésekhez vagy a hírfolyamban – állítja a cím és az első bekezdés.
Majd így folytatódik: “We only access your microphone if you have given our app permission and if you are actively using a specific feature that requires audio.” Tehát csak akkor használják (!) a mikrofont, ha mi engedélyt adtunk és aktívan használjuk a Facebook alkalmazás audio szolgáltatását.
Ami természetesen csúsztatás: a felhasználók többségének bizonyára nem állt szándékában hangrögzítésre felhatalmazni a mobiljára telepített Facebookot. Mindössze arról lehet szó, hogy telepítéskor pillanatra feltűnik ezer opció között a mikrofon engedélyezése is, s ahogy mindent, ezt is egy mozdulattal jóváhagyták.
Némi macera árán meg lehet tiltani a Facebook kíváncsiskodását.
Lépjünk be a Beállítások/Alkalmazások menüpontba, érintsük meg a fogaskereket. Itt elérhetőek az Engedélyek között az Alkalmazásengedélyek, s a Mikrofon menüpontban letiltható a Facebook Nagy Testvér. (A különböző okostelefonokon eltérő elnevezések alatt lehet elérni a tiltást.)
Az USA-ban 2014-ben vezették be a „szolgáltatást”.
Agyrém: ez Zuckerberg fiókjának a jelszava
Hétvégén feltörték Mark Zuckerberg Twitter és Pinterest fiókját. A hackerek vélhetően abból a 6,5 millió ellopott LinkedIn jelszó egyikéből okosodtak ki. Miközben az egész internet ettől harsogott, a közösségi oldal vezérigazgatója nem tette meg a szükséges intézkedést, nem cserélte le a jelszavát.
Ráadásul számos oldalon ugyanazt a jelszót használta, miközben körülbelül naponta háromszor figyelmeztet a high-tech sajtó, hogy ne alkalmazzunk azonos jelszót az oldalakon, mert ha egyet feltörnek, mind odavész.
És mi volt az a bizonyos jelszó? A következő:
Zuckerberg láthatóan nem hallott még jelszómenedzserről, nem mondta meg neki senki sem, hogy számok, kis és nagy betűk, valamint írásjelek minél bonyolultabb és hosszabb kombinációt alkalmazza; minden weboldalra mást és mást.
Embert fenyeget a mesterséges intelligencia?
A New Scientist idézi Roman Yampolskiy-t, a University of Louisville tudósát, aki bármit el tud képzelni e témában. Meglátása szerint a legrosszabb forgatókönyv, hogy egy rosszindulatú AI (artificial intelligence, azaz mesterséges intelligencia)„rabszolgasorsba dönti az emberiséget” és „megsemmisíti a világegyetemet”. Groteszk, gyengébb sci-fibe illő jóslat, de Yampolskiy állítja, hogy jobb lesz felkészülni a kedvezőtlen fejleményekre.
Új biztonsági megoldásokra van szükség, mondja: fel kell készülni arra, hogy elromolhat a leggondosabban felépített rendszer is.
Nem csak Yampolskiy riogat: a híres Elon Musk, akinek nevéhez fűződik többek között a PayPal, a SpaceX, a Tesla Motors és a SolarCity, az AI-t úgy jellemezte, mint„az emberiség legnagyobb egzisztenciális fenyegetését”. Stephen Hawking hasonló félelmeknek adott hangot a mesterséges intelligenciával kapcsolatban.
Nem mindenki osztja ezeket az aggodalmakat. Mark Bishop, a University of London professzora eltúlzottnak tartja az aggódást. Andrew Ng, szilícium-völgyi vezető kutató ironikusan a gyilkos robotok marsbéli elszaporodásának problémájához hasonlította az ügyet.
De Noel Sharkey, a Sheffield University AI-kutatója szerint a kiberbiztonsági megközelítés indokolt, különösen az autonóm fegyverek esetében.
És Yampolskiy-nak elég felidéznie a közelmúltból Tay, a Microsoft-féle öntanuló Twitter robot esetét, akit a csevegő partnerek egyetlen nap alatt rasszistává és embergyűlölővé tettek, olyan következtetéseket szűrt le a csevejekből. Tay esetében a gyors javítás sem működött, így egyelőre offline módban várja, hogy a Microsoft programozói kiokosítsák. Mint ismert, egy másik csevegő robot, Sophia, a tréfának szánt kérdésre gyorsan rávágta: "Oké, el fogom pusztítani az emberiséget".
Roman Yampolskiy szerint kicsi az esély a dolgok elfajulására, de mégis jobb felkészülni, mert az ilyen rendszerek kiszámíthatatlanok.
Kövér nőt nem tehet fel a Facebookra
A Facebook cenzorainak prüdériája nem engedi még klasszikus festmények posztolását sem, ha meztelenséget ábrázolnak. Akaszthatták ki a művet az Ermitázsban vagy a Louvre-ban, a közösségi oldal jó szemű moderátorai azonnal kiszúrják, és letiltják.
Ezúttal egy feminista csoport, a Cherchez La Femme akart eseményt szervezni a Feminism and Fat (Feminizmus és kövérség) című programjára, június 7-re. A témához illően az alábbi képen látható, csakugyan plusszos méretű hölgyet akartak kirakni bikini felsőben: a közösségi oldal megtagadta a kép miatt az esemény közzétételét.
Mint közölték, a kép „nem kívánatos módon ábrázolja a testet”. „Az ilyen hirdetések, mint ez, nem engedélyezettek, mert a látogatók rosszul érzik magukat tőlük” – szólt az eredeti elutasító válasz. Azt javasolták, hogy sokkal jobb lenne egy futást, vagy biciklizést ábrázoló fotó…
A feministák éppen az efféle megkülönböztetések ellen (is) harcolnak. Ezért a képért is megküzdöttek: a Facebook hosszas egyeztetések után elnézést kért és engedélyezte az esemény eredeti formájában való megjelentését.
Az egyik szervező, Jessamy Gleeson szerint bár megértik, hogy a közösségi oldal próbálja "kezelni" a különféle étkezési zavarokat, s a szabályos szépség mindenek előtt, de azért látniuk kellene, hogy különböző súlyú nők vannak jelen az oldalon.
Sophia igazi robotnő: interjút adott
A minap befejeződött SXSW Interactive-n, az underground zene, független film és high-tech találkozóját adó konferencián mutatkozott be Sophia. Ő a Hanson Robotics gyártmányaként bizonyította, hogy közel van már a humanoid robotok megjelenése.
Mint a CNBC videójában látható, az újságírók alaposan próbára tették, s Sophia állta a sarat: bár válaszai időnként kissé túlzottan is megfontoltak voltak, arra emlékeztették a hallgatóságot, mintha egy enciklopédia szócikkét mondta volna fel. Szabadalmaztatott gumiból készült arca összesen 62 féle érzelmet képes megjeleníteni – ezzel messze meghaladja némelyik komor arcú, merev viselkedésű embertársunk mimikáját.
Leginkább a nyakán jelentek meg szembeötlően ráncok, s koponyája hátsó része is világosan árulkodott kiborg mivoltáról, de talán hamarosan becsönget az ajtón s így szól: - Jó napot, Sophia vagyok! Meghoztam a rendelt pizzát.
Így használhatja biztonságban az ingyen wifit
Arra alkalmas nagyjából az ingyenes wifi, hogy a mobilon nézegessük a Facebook hírfolyamát, böngészgessünk a web biztonságos, ismert oldalain. Erre a célra számos külföldön is jól boldoguló wifikereső alkalmazást lehet találni, köztük például a WifiMappert iPhone-ra vagy Androidra. Csak mondjuk vásárlásba ne kezdjünk, mert egy hacker játszi könnyedséggel szerzi meg nyílt hálózaton az adatainkat.
A minimum: https://
Első dolgunk legyen megnézni a böngészőben az url-t, hogy a cím https://-sel kezdődik-e. Ha hiányzik az „s”, akkor inkább hanyagoljuk a titkosítatlan oldalt. A Facebook, a Google és más ismert oldalak titkosított kapcsolaton kommunikálnak. Az épp most hazánkba költöző Netflix is https-t használ, s a hírek szerint a Firefox egyenesen azt tervezi, hogy a jövőben meg sem jeleníti a nem védett oldalakat.
[Egy nő mobiltelefonját használja Fabio Pietrantonio Quotidianity, the brothers (Hétköznapiság, a fivérek (2103)) című alkotása mellett az évente megrendezett tengerparti szoborkiállításon Sydney Bondi Beach és Bronte Beach közötti partszakaszán. (MTI/EPA/Dean Lewins)]
Második lépésben nyissuk meg a ma már minden nagy böngészőben elérhető inkognitóablakot, s abban dolgozzunk.
A (részleges) megoldás: VPN
A virtuális magánhálózat (Virtual Private Network, VPN) lehetővé teszi, hogy egy közbeiktatott szerver segítségével titkosított kapcsolaton lépjünk a kiszemelt oldalra. Nem véletlenül vannak fizetős VPN szolgáltatások, ezek stabilabbak, de gyors megoldásként az ingyenes is megteszi.
Jó szívvel lehet ajánlani a több mint 300 millió letöltést elért Hotspot Shield Free VPN Proxy-t az Apple és azAndroid készülékekre egyaránt. Az ingyenes változat egy hétig Elite verzióként működik, s ha nem fizetjük elő, némi limitáció tudomásulvételével ingyen használhatjuk a próbaidő letelte után is.
A VPN-től várható külön bónusz a biztonságon kívül, hogy még az internetszolgáltató sem olyan könnyen „látja”, hogy hol tartózkodunk. (Hogy más kíváncsi szemekről ne is beszéljünk.) Általa például elérhetjük (előfizethetjük) azokat a játékokat, zenéket, amelyek csak meghatározott régióban vehetők igénybe, hiszen szinte bármilyen ország „színeiben” felléphetünk.
Hátránya, hogy a hálózati kapcsolat VPN-nel lassabb, s ingadozóbb lesz, mint ha közvetlenül csatlakozunk.
Rólunk faggatják a kormányok a Facebookot
A Statista frissen készült diagramja plasztikusan érzékelteti, hogy a Facebooknak a múlt héten közzétett átláthatósági jelentése szerint 2015 első félévében 18 százalékkal több adatot (összesen 41 ezer 214-et) igényeltek világszerte a kormányzatok a közösségi oldal személyes felhasználói adatairól. Mint rendesen, a legtöbb kérdést amerikai állami szervezetek tették fel. A táblázat kék színnel jelöli a (részben vagy egészben) megválaszolt, feketével az elutasított adatigényléseket.
Törvénysértés miatt a legtöbb posztot - 15 ezret - India vetette le a Facebookról, míg a második legtöbbet Törökország, amely 4,5 ezer bejegyzést töröltetett.
Jól látható, milyen intenzív érdeklődést mutat India, az Egyesült Királyság és Franciaország is. A magyar hatóságok 185 esetben, összesen 224 felhasználó adatait kérték ki, a Facebook ezen igénylések 36 százalékában szolgáltatott információt.
Átlagban a közösségi óriás az igények 80 százalékának tett eleget, bár közleményében hangsúlyozta, hogy egyetlen kormányzatnak sem tart fent "kiskaput", azaz nem biztosít közvetlen hozzáférést a felhasználók adataihoz, csak megalapozott adatigénylés esetén szolgáltat információt.
