A tanulmány szerint a brit iskolások átlagban edzettségük 80 százalékát veszítik el a vakáció alatti „lustálkodás” miatt, mivel a legtöbb szülő anyagi lehetőségek híján nem tudja őket nyári sporttáborokba vagy sportklubokba íratni, nem tud számukra aktív időtöltésről gondosodni – írta a The Daily Telegraph online kiadása.

A kutatók 400 iskolást vizsgáltak meg a nyári szünidő előtt és után, és azt tapasztalták, hogy a vakáció végén sokkal hamarabb fáradtak ki, és kellett megállniuk pihenni egy azonos távú futás alatt, mint az iskolaév végén.

A vizsgált merítésben a legszegényebb családok 25 százalékának a gyerekeinél ez a jelenség még fokozottabban érvényesült: fizikai leromlásuk 18-szor nagyobb volt, mint a legtehetősebb 25 százalék gyerekeié – derült ki a UK Active tanulmányából.

Steven Mann, a UK Active kutatási igazgatója, a tanulmány szerzője szerint a hátrányos helyzetű gyerekek a képernyők előtt kénytelenek nyaralni. „És ha gyermekkorban valaki nem mozog eleget, az számos szempontból súlyos következményekkel jár” – fűzte hozzá, kiemelve, hogy a nem megfelelő fizikai fejlődés a koncentrációs képesség csökkenésével és rosszabb iskolai teljesítménnyel párosulhat.

A mozgásszegény gyermekkor miatt később nagyobb kockázattal jelentkeznek az olyan, korai halálozáshoz vezető betegségek, mint a szívbetegség, a rák és a 2-es típusú cukorbetegség.

Egy korábbi brit tanulmány kimutatta, hogy a szigetországban élő hétévesek fele napi 60 percet sem tölt aktív mozgással, tavaly pedig egy országos felmérés szerint már több mint 500 gyermek szenvedett az elhízás okozta 2-es típusú cukorbetegségben, 16 évvel az első bejelentett eset után. A UK Active tanulmányát az Európai Sporttudományi Kollégium éves kongresszusán mutatták be Németországban.

A felsőoktatási államtitkárság egy rendeletmódosítással 2018. szeptember 1-ig adott haladékot azok számára, akik 2005 előtt kezdték meg tanulmányaikat a felsőoktatásban, de máig nem tették le a záróvizsgát (ők ezt még államvizsga néven ismerhették meg). A döntés 2015-ben született, akkor 2016. szeptember 1-ig volt lehetőség arra, hogy az abszolutóriumot megszerezzék az érintettek, és az elmúlt két évben ez 6400 hallgatónak sikerült is.

Jelenleg több mint 20 ezren vannak azok, akiknek az abszolutóriumuk már megvan, ám a záróvizsgát nem sikerült abszolválniuk. Ennek a 20 ezer embernek feltehetően csak a töredéke fogja kihasználni a rendelkezésére álló több mint egy évet, hiszen többségük valójában már felhagyott a tanulmányaival. Az a 6400 volt hallgató, aki az államtitkárság döntése óta abszolutóriumot szerzett, valószínűleg komolyan gondolja a diplomaszerzést, és tesz is majd érte.

A döntéssel az államtitkárság célja egyértelműen a „nagytakarítás” volt, erre utal az Oktatási Hivatal indoka, mely szerint a módosítás célja az volt, hogy lezárulhassanak azok a képzések, amelyek még szerepelnek ugyan a nyilvántartásokban, ám döntő többségükben már nincs sok esély arra, hogy befejezik azokat.

A most főiskolás/egyetemre járóknak az abszolutórium megszerzése után két évük van arra, hogy megszerezzék a diplomát. Korábban azonban nem jelöltek meg ilyen határidőt, ezért egy sor hallgató egyszerűen beragadhatott a képzésben. Mivel sokan egyszerűen csak lemondtak a diplomaszerzésről, és többet nem foglalkoztak a tanulmányaikkal, az intézmények továbbra is nyilvántartották az adataikat.

Péntek éjfélkor lezárták a szavazást, az eredmény: az első helyen a Miskolci Egyetem végzett a szavazatok 36 százalékával, a második az Eszterházy Károly Egyetem 30 százalékkal – az egri intézmény egyébként egy ideig vezette is a szavazást.

A harmadik helyet a szavazatok 13 százalékával a Soproni Egyetem szerezte meg, a negyedik 7 százalékkal a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az ötödik 5 százalékkal a Semmelweis Egyetem. A Pannon Egyetem a szavazatok 3, a Dunaújvárosi Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem 2-2, a Nyíregyházi Egyetem pedig 1 százalékát szerezte meg.

Julius Caesarral kezdődik az idei töriérettségi első, rövid válaszokat igénylő feladatrésze. Kaptak a vizsgázók kérdést a középkori városokkal és Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatban is. Az egyik feladat a kora újkori európai kereskedelmi útvonalakkal kapcsolatos – írja az Eduline szakportál.

Szintén a rövid választ igénylő feladatok közt található egy grafikonos feladat a 18. századi demográfiai változásokkal és az Emberi és polgári jogok nyilatkozatával kapcsolatban. Van még 1848-hoz kötődő feladat, és sztálini diktatúrával, közelebbről a nagy ukrajnai éhínséggel (holodomor) kapcsolatos is.

A két világháború közti Magyarországgal kapcsolatban olvashatnak a diákok Horthy-idézetet, de szól feladat a berlini falról és a határon túli magyarság második világháború utáni helyzetéről. Az utolsó rövid válaszos feladat a magyarországi cigányságról szól.

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a középszintű írásbeli 180 percig tart. Az írásbelin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges (kifejtendő) feladatokból áll.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat közel fele a az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik.

A feladatlap megoldásához a középiskolai történelmi atlasz (az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok) használhatók. 

A történelem emelt szintű írásbelije 240 percig tart. A vizsga két feladatsorból áll, hasonlóan a középszintűhöz.

A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, majd a dolgozatokat 100 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot.

A témák megoszlása és a használható segédeszközök megegyeznek a középszintű feladatokéval.

Történelemből is van idegen nyelven érettségi: középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven 1704 vizsgázó; emelt szinten angol, francia, horvát, német, szerb és szlovák nyelven 110 vizsgázó tesz érettségi vizsgát – írta az Oktatási Hivatal.

Egy Petőfi-kötettel kapcsolatos interjút kell értelmezniük a magyarból középszinten érettségizőknek, majd egy humorról szóló érvelés és egy motivációs levél írása a feladat az írásbelin.

A középszinten vizsgázó diákoknak a szövegértési és a szövegalkotási feladatok megoldására összesen 90 percük van. A szövegértési teszt megoldása után két feladat közül kell választaniuk: vagy egy érvelést, vagy pedig egy hétköznapi, gyakorlati szöveget kell írniuk 100-120 szó terjedelemben.

A Petőfiről szóló interjú témája közel áll a vizsgázókhoz, így sem a téma, sem a megfogalmazás, a nyelvezet sem okozhat különösebb nehézséget – legfeljebb a szöveg műfaja, az interjú zavarhat meg néhány diákot. A feladattípusok is olyanok, mint az előző években, nagy meglepetés tehát nincs.

Az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás közül a szaktanár szerint a legtöbb diák valószínűleg a motivációs levél írását választotta, a magyartanárok ugyanis számítottak arra, hogy ez a műfaj előfordulhat a középszintű írásbelin, így annak szerkezeti, nyelvi szempontjait valószínűleg mindenhol átvették a diákokkal.

Az érvelés témája a humor emberi viselkedésben betöltött szerepe – a szaktanár szerint ez sem nehéz feladat, de aki ötöst szeretne szerezni, annak sokféle szempontra ki kell térnie.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok, a vizsga után jövünk a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokkal!

Fantasztikus gyűjtés látható a Mashable oldalán. Rengeteg képet lehet végignézni, amik feltehetően az egyedüliként fennmaradt fotók Napóleon seregében szolgált katonákról – olvasható az eduline.hu-n.

Napóleon a waterlooi csatában szenvedett végső vereséget 1815-ben. Katonái azonban 1821-es halála után sem feledkeztek meg császárukról, és minden év május 5-én díszes egyenruháikban vonultak fel Párizsban.

A fennmaradt képek egy ilyen alkalommal készülhettek, valószínűleg 1858-ban, amikor az egykori katonák már a 70-80-as éveikben jártak.

Az sajnos nem tudni, hogy ki örökítette meg először és utoljára a Grande Armée tagjait.