A 2014-2020. közötti európai uniós fejlesztési időszak lehetőségeiről, a járási és az önkormányzati hivatalok együttműködéséről tartott keddi tanácskozáson elhangzott, az uniós források több mint felét gazdaságfejlesztésre fogják fordítani.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára úgy nyilatkozott, a források mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani a kormányzat. Amivel – tette hozzá – teljes mértékben egyet is lehet érteni, hiszen „ha van munkahely, akkor egészen mások az életkörülmények, tehát kevesebbet kell a szociális forrásokra fordítani, jobban működik a gazdaság” – fogalmazott a TÖOSZ főtitkára.

A Lillafüredi Palotaszálló a függőkerttel, a Deszka templom és a temető, a Diósgyőri futball hagyományok, az Állatkert, a Barlangfürdő és a Diósgyőri Vár is a Miskolci Települési Értéktár része. Ennek bővítésére bárki tehet javaslatot, a helyi bizottságon keresztül.  A MIDMAR Miskolci Idegenforgalmi Marketing Nonprofit Kft. menedzsere is tagja a bizottságnak, de másfél millió forintos pályázati pénzből és ugyanennyi önrészből támogatják is az értéktár működését és a helyi nemzeti értékek népszerűsítését.

Nagy Júlia a MIDMAR Nonprofit Kft TDM menedzsere szerint fontos cél, hogy a Miskolci Értéktárba fölvett, különböző egyedi unikális értékeket bemutassák az ideérkezőknek és természetesen az itt élőknek.

- Ennek érdekében a www.hellomiskolc.hu honlapunkon elérhető egy miskolcikumok elnevezésű link - mondta a szakember. - Ezen belül pedig nemcsak az értéktárba felvett értékeket, hanem minden olyan értéket be szeretnénk mutatni, ami Miskolchoz kapcsolódik.

A Miskolci Települési Értéktár  nemcsak a szakma számára nyújt naprakész adatbázist, hanem egy mindenki számára elérhető és használható olyan tárház, amely a Miskolc márka felépítésében is komoly segítséget jelent. Egy csaknem 10 tagú bizottság dönti el, hogy a javasolt helyi érték bekerüljön-e a miskolci, majd a megyei értéktárba.

A Miskolci Települési Értéktár Bizottság elnöke Kiss Gábor alpolgármester: - A bizottságnak az a feladata, hogy ezekből a javaslatokból kiválassza a támogatásra méltókat. Így összeáll az a lista, amit a város magáénak tudhat legfontosabb értékeiből, legyen az az épített környezetben, vagy esetleg a városhoz kapcsolódó neves személyiség.

Az értéktár  vonzerőt is jelent a város számára, és további pályázati lehetőségeket- mondta Kiss Gábor. Ezek a különleges értékek ugyanis bekerülhetnek a Magyar Értéktárba a hungarikumok listájára, így kiemelt figyelmet, védelmet és támogatást is kapnak.

Tavaly a hatóság kétszer is ellenőrizte a forgalomban lévő mérőket és akkor derült ki, hogy az ellenőrzött készülékek 85%-a nem felelt meg az előírásoknak. A miniszter utasítására a Fogyasztóvédelmi Hatóság februárban rendkívüli ellenőrzést tart. Március 15-ig ez alapján készítik el a biztonságos készülékek listáját.

A Galéria életében már hagyomány, hogy az előző évi Mazsaroff díjas képzőművész munkáiból nyílik kiállítás. Tavaly Szanyi Borbála vette át a díjat a Munkácsy-díjas Mazsaroff Miklós  özvegyétől, így a csütörtökön megnyílt kiállításon az ő népi szőttesei jelennek meg fán és lemezen. Kishonthy Zsolt művészettörténész szerint a miskolci születésű szobrászművész szívesen barangol a különböző technikák kínálta széles terepen.

- A kő és a fém mellett készített műveket műgyantából, homokból, fából vagy legutóbb acéllemezekből és mindezek mellett fotómunkái is születtek, melyek ugyanolyan egyéni karakterrel bírnak mint térbeli plasztikái - mondta Kishonthy Zsolt. - Nagyon érdeklik őt a határterületek amelyek a használt anyagokat és a technikákat érintik.

- Egy éven belül két kiállítása van Borbálának és úgy beszéltük meg vele, hogy ez egy kicsit összegző kiállítás lesz - idézte fel Kákóczki András, a Miskolci Galéria intézményvezetője.

Szanyi Borbála nőies, csipke motívumokkal szelídíti meg a fémet és fát. Ettől egyediek alkotásai. Az elmúlt egy évben a Mazsaroff díj mellett Derkovits ösztöndíjat is kapott a művésznő.

- Ezek a díjak mindig nagyon fontosak több szempontból. Az egyik legfontosabb szempont ugye a szakmai megerősítés és visszajelzés, viszont természetesen a másik szegmens is fontos a munka szempontjából az hogy az anyagi segítség vagy a honorálása az eddigi munkáimnak az nyilvánvalóan újabb munkák lehetőségét adja. - nyilatkozta a művész.

Szanyi Borbála kiállítása február 20-ig látogatható a Miskolci Galériában.  Jövőre pedig az idei Mazsaroff díjas Horváth Kinga munkáit mutatják majd be ugyanitt.

Képgaléria!

Az építkezés tavaly júliusban kezdődött, azóta folyamatosan csaknem 150-en dolgoznak a területen. Az időjárás kedvező, így a kivitelezés a terveknek megfelelően halad. A már megépült épületeket és az építkezés munkálatait mutatja a projektmenedzsere a Lovagi tornák terén. 

– Szerkezetépítésnél és betonozásnál a lelátóelemeknek kialakítása történik mind az északi, mind a déli lelátónál – mutatta Kolozsvári Zoltán, a Zeron Zrt. projektmenedzsere. – Belül pedig már a gépészeti és elektromos alapszerelések történnek, készül az aljzatbeton, helyükre kerülnek a nyílászárók, és készül a fa tetőszerkezet is.

A Lovagi tornák terét 850 millióból, a vásárteret 40 millióból építik meg nyár elejére. A Diósgyőr – Lillafüred turisztikai attrakció harmadik eleme három oldalról zárt, a vár felől nyitott lesz.

– Minden rendezvény hátteréül a Diósgyőri vár fog szolgálni. A lelátókon 3 ezer embert tudunk majd elhelyezni, és lehetőség van mobillelátók elhelyezésére, amellyel 500 nézővel bővül a befogadó képessége – tájékoztatott Lengyel Katalin, a Miskolci Városfejlesztési Kft. ügyvezetője.

Miközben a régi Várfürdő területén épül a Lovagi tornák tere, a Diósgyőri vár belülről szépül. A szőnyegek és textilek után megérkeztek a királynéi ruhák is. Cséfalvai Fanni ruhatervező a saját tervei alapján varrta az Anjou és reneszánsz kori királynéi ruhákat.

– Bábukat öltöztetünk be ezekbe a gyönyörű ruhákba – ismertette a terveket Lovász Emese régész. A valóság és a képzelet határán fognak lebegni ezek a ruhák a királynéi szárnyban, a boltívek indításánál. 

Lovász Emese hozzátette, hogy a Diósgyőri vár építése, és lakberendezése is korabeli ábrázolások alapján történik. Hamarosan a bútorkárpitok is megérkeznek.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 230-an jelentkeztek a képzésre. A tanfolyamok októberben kezdődtek. Vállalkozási, pedagógiai és pénzügyi ismeretekből már csaknem százan levizsgáztak. Az elméleti és gyakorlati tárgyak képzése februárban kezdődik.

– Ennek az az oka, hogy a minőség és a szakmai tudás mellett a pedagógiai felkészítést is kiemelten fontosnak tartjuk. Egy európai uniós programban 230 mester képzésére kapott lehetőséget a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. E folyamat közepén vagyunk, és ezen a vizsgák előkészítése zajlanak – nyilatkozta Bihall Tamás, a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. 

A Digitális Közösség Programban Miskolcon és környékén tavaly 17 ezren kaptak új számítógépet kormányzati segítséggel. A program célja az volt, hogy még többen ismerjék meg a 21. századi digitális világot és akár otthonról intézhessék ügyeiket. A Központi Leánykollégium Palóczy utcai épületébe költözött a laptopszerviz is. A Programiroda munkatársai itt nyújtanak segítséget a számítógépek karbantartásához.  Sokaknak elkél a tanács, hiszen egy-egy ellenőrizetlen oldal megnyitása veszélyt jelenthet a gépekre.    

Vannak, akik ugyan korábban dolgoztak számítógépeken, de munkahelyükön nem rájuk hárult a gépek karbantartása. Bármilyen problémájuk volt, azt a szakemberek megoldották. Gombár Lászlóné is csak felhasználóként tudja a gépet kezelni, nem járt semmilyen számítógépes tanfolyamra. – Most írtam meg a felmérőt, így fel tudják mérni, mire van szükségünk ahhoz, hogy jobban tudjuk használni a gépet – mondta.

– Átköltöztünk az Ifjúsági és Szabadidőházból a Központi Leánykollégiumba, erősítette meg a programiroda vezetője, Bakonyi Zoltán. Hétfőtől csütörtökig 10-től 18 óráig, pénteken pedig 10-től 16 óráig lehet hozni a gépeket, ha meghibásodott. Elkezdődtek a szintfelmérések is, már a lakosság több mint a fele megírta ezt.

A kitöltött tesztek alapján döntik majd el, hogy kinek milyen szintű informatikai oktatásra van szüksége.  

Eddig két pályázatot fogadott el a falu közgyűlése. Jelenleg Harsányban csaknem 2100-an élnek és mintegy ötven ház áll üresen.

– Jelenleg a párom szüleinél lakunk és mint minden fiatal pár mi is szeretnénk előbb utóbb külön költözni, saját családot alkotni. Több házat is néztünk Harsányban is illetve a környező településeken de végül csak Harsány mellett döntöttünk – mondja Balázs Renáta, aki egy felújításra váró házba költözik be hamarosan, elsőként jutva a Harsányi Önkormányzat pénzügyi segítségéhez.

A településről sokan munkalehetőség hiányában elköltöztek, többen külföldre mentek és a falu lakossága is elöregedett, 50 ház üres. Ezért jó dolognak tartják a helybeliek, hogy támogatja Harsány önkormányzata a fiatalok letelepedését.

Az áramot egy mini naperőmű biztosítja, a meleg vizet napkollektorok állítják elő, a fűtést pedig egy biomassza tüzelésű kazán biztosítja az óvoda épületében és az összes játszóeszköz is új – sorolja a legutóbbi fejlesztéseket a falu polgármestere. Az elmúlt négy évben több mint másfélmilliárd forintot költött a település önkormányzata intézmény és úthálózat fejlesztésekre.

– Minden biztosított arra, hogy modern életet, egy 21 századi európai korszerű életet tudjon valaki a családjának biztosítani. Az önkormányzat szeretné ösztönözni a fiatalok idetelepülését és saját forrásból egy keretösszeg erejéig minimum 200 ezer forintnyi támogatást biztosít lakásvásárlásra, illetve a lakásépítésre – mondta el Szabó Gergely polgármester.

Január eleje óta két fiatal pár letelepedési pályázatát fogadta el a falu közgyűlése, de többen jelezték, hogy érdeklődnek a vásárlási lehetőségek iránt és számítanak az önkormányzat segítségére.

A felvételizők a felsőoktatási keresztféléves ponthatárokat, és azt, hogy hová vették fel őket a felvi.hu oldal e-felvételi felületén találják meg,. A most induló keresztféléves képzésekre az országban csaknem hatezren jelentkeztek, a legtöbben állami ösztöndíjas mesterképzéseket jelöltek meg első helyen. A Miskolci Egyetem keresztféléves képzésére csak mesterszakra lehetett jelentkezni.

– Az elmúlt évhez képest 40 százalékkal többen kerültek be a keresztféléves felvételi eljárásban a Miskolci Egyetemre – mondta Fekete Sándor tanulmányi szakreferens. – Ők valamennyien mesterszakosok és 230-an vannak. 4 karunk hirdetett meg mesterszakos felvételit keresztféléves felvételi keretében és azt tudom elmondani, hogy a tavalyi évhez képest mind a négy karon több hallgatót sikerült felvennünk.