Bizonyára mindannyiunknak vannak öröklődő családi történetei, amikre a még élő nagyszülők mindig rázendítenek akárhányszor csak összejön a rokonság. Ezek a mesék a felmenőkről szólnak és a család egyik legfontosabb értékét hordozzák magukban, hiszen nagyon nagy kincs az, ha tudjuk, honnan származunk és kik is vagyunk valójában. Azonban vannak olyan régen elfeledett történetek, amik az idő homályába vesztek, vagy éppen szánt szándékkal lettek elfeledve.

Egy családfa felállítása manapság már nem űrkutatás, könnyen kideríthető, hogy az ember lánya vagy éppen fia, milyen ősökkel rendelkezik. Napjainkban igen divatos lett az után kutatni, kinek milyen vér csörgedezik az ereiben. A sztárok ebből a szempontból kifejezetten kiváltságosak, hiszen a média, illetve a kutató műsorok örömmel fedik fel a hírességek családi titkait, aminek aztán vagy nagyon megörülnek az alanyok vagy kifejezetten bosszúsak, amiért kiteregették a családi szennyesüket, még ha az évszázadokkal ezelőtt is történt.

És ha már botrány, akkor elsőnek meg is említjük Ben Afflecket, aki alig pár hónappal ezelőtt került igencsak kellemetlen helyzetbe, amikor a WikiLeaks kiszivárogtatta a Sony stúdió belső levelezését. Ezen üzenetváltások közt bukkantak rá a színész kis titkára, miszerint rabszolgatartó ősökkel rendelkezik. Az egyik amerikai csatorna családfakutatós műsora derítette ki ezt a Ben számára kínos információt, amit aztán a Holtodiglan sztárja letiltatott. Bár a műsor hitelessége forgott kockán, az Affleckről szóló részben nem tettek említést a kellemetlen rokonról. A sumákolás miatt aztán muszáj volt a színésznek szembenéznie múltjával, aki töredelmesen beismerte, kínosan érintette a tény és több karitatív szervezet támogatójaként, nem érezte helyesnek, ha kitudódik a dolog.

Tilda Swinton, akinek már arcvonása és testbeszéde is egyfajta fennköltséget sugall magából, hiszik vagy sem, de II. Róbert skót király egyenes ági leszármazottja. A színésznő persze mindig is tisztában volt vele, hogy családja nemesi származású, de az, hogy királyi vér folyik az ereiben, ráadásul 19 generációra visszamenőleg, az már őt is igencsak meglepte. A Grand Budapest Hotel sztárjának édesapja a skót családfakutatók szerint  II. Róbert törvénytelen fiának leszármazottja, míg édesanyja a király szeretőjének volt távoli rokona.

A beavatott sztárja, Ashley Judd körülbelül négy évvel ezelőtt jött rá, hogy mégsem olyan átlagos családból származik, mint gondolta. Kiderült ugyanis , hogy a színésznő távoli ősei a leghíresebb angol gyarmatosítók közé tartoztak, akik a Mayfloweren érkeztek Amerikába az 1920-as években. A sorsfordító információ alapjaiban rengette meg Ashley életét, hiszen sosem gondolta volna, hogy ő egy vallási szeparatista menekült család leszármazottja. A híresség, aki maga az emberi jogok és a társadalmi igazságosság élharcosának tartja magát, a sors furcsa fintorának tartja, hogy ősei éppen a vallásszabadságért hagyták el hazájukat.

Tavaly bombaként robbant a hír, hogy Elle és Dakota Fanning vérvonala sem átlagos. A lányok, mint kiderült III. Eduárd angol király 21. illetve 22. dédunokái, így a történelem viharos idejében elveszett családi kapcsolatnak hála, kvázi hercegnőkké avanzsáltak a nővérek. Az pedig még izgalmasabbá teszi a a történészek kutatását, hogy a 700 évnyi népszámlálási dokumentációkból, anyakönyvi - és halotti kivonatokból kiderült, Fanningék Katalin hercegnének is igen távoli unokatestvérei.

Azonban Sarah Jessica Parker színésznő felmenője a fentebb említettek őseit is simán kenterbe veri, ugyanis a híresség anyai ágon leszármazottja egy bizonyos Esther Elwellnek, akit a salemi boszorkányperek idején volt gyanúsított. A nő a fennmaradó dokumentumok szerint megátkozta szomszédját, aki ezután nem sokkal elhunyt. Bár Sarah ősét boszorkánynak tartották, végül nem került máglyára, mivel megszökött. A sors újabb furcsa fintora, hogy Sarah 1993-ban a Hókusz pókusz című filmben egy olyan boszit játszott, akit a késő 1600-as években Salemben égettek el.

Csabai István fizikus, egyetemi tanár, a kutatócsapat tagja az M1 aktuális csatorna műsorában elmondta, az emberi DNS tartalmazza az összes "leírást" a szervezet működéséről, mindezt mintegy 3,5 milliárd "betű", azaz nukleotid rögzíti.

Két személy genomja között körülbelül 5 millió "betűben" lehet eltérés - meghatározva többek között a haj- vagy szemszín különbözőségeit is -, ebből azonban mindösszesen néhány vezethet daganatos betegségekhez, a túlnyomó többség teljesen ártalmatlan - magyarázta a tudós.

A kutatók általában daganatos betegségben szenvedők és egészséges emberek genomját szokták összehasonlítani a rákért felelős genetikai mutációk beazonosításához, azonban a lehetséges eltérések magas száma miatt nagyon nehéz pontosan meghatározni, mely genetikai különbség vezet ilyen típusú betegség kialakulásához - tette hozzá.

A nemzetközi kutatócsapat mintegy 35 ezer mintát vizsgálva ezért egy olyan új genomszerkesztési módszert talált fel, amelynek segítségével rá lehet egy-egy "betűre" fókuszálni és megfigyelni, hogy megváltoztatása miként hat a sejtek működésére - részletezte. Csabai István hozzátette, hogy a módszert a jövőben gyorsabbá, olcsóbbá kell tenni és "felskálázni arra a sok tízezer lehetséges mutációra, amely közrejátszhat a rák kialakulásában".

A műsorban elhangzott az is, hogy a jelenlegi nemzetközi együttműködés két éve tart, a kutatócsapat tagja Csabai István mellett a jelenleg a Harvard Egyetemen dolgozó Spisák Sándor is.

A tudósok eredményeiket szeptemberben, a Nature Medicine tudományos folyóiratban jelentették meg.

   A volt kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu egyik „udvari költőjeként” ismert Vadim Tudor 1990-ben a Romania Mare (Nagy Románia) hetilap főszerkesztőjeként nacionalista kirohanásokkal és az újjáalakult történelmi pártok ostorozásával tett szert országos hírnévre, majd népszerűségét kamatoztatva megalapította a populista, rendcsináló és nacionalista jelszavakat hangoztató Nagy Románia Pártot.

1992 és 2008 között szenátorként és a PRM elnökeként vett részt a román politikai életben, 2009-től 2014-ig európai parlamenti képviselő volt. Miután 2008-ban már nem jutott be a bukaresti parlamentbe, Vadim Tudor 2009-ben meghívta a PRM EP-listájára Gigi Becalit, a juhpásztorból lett médiamágnást, aki a Steaua futballcsapat szponzoraként elnyert népszerűségével segített megszerezni a PRM-nek a brüsszeli képviselethez szükséges szavazatszámot.

Többször megpályázta a román államelnöki tisztséget: a legnagyobb támogatottságot 2000-ben érte el, amikor a voksok egyharmadát megszerezve Ion Iliescu ellenfeleként bejutott a második fordulóba, személyes népszerűségével pedig a PRM-t a bukaresti parlament második legerősebb pártjává tette.

Vadim Tudor ellenségként viszonyult a magyar kisebbséghez, a magyar politikusokat rendszeresen azzal vádolta, hogy egyetlen céljuk Erdély elszakítása. Az indulatos szónoklatairól ismert politikus főleg a kommunista rezsim kiváltságosainak és a rendszerváltozás veszteseinek támogatását élvezte, és botrányt csapott a román parlamentben, amikor Traian Basescu román államfő bűnös rendszerként elítélte a kommunizmust.

A párt korábbi főtitkára, a magyarellenességéről elhíresült Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester megpróbálta eltávolítani Vadim Tudort az általa alapított párt éléről, de a pártütők kongresszusát a bíróság nem ismerte el.

Corneliu Vadim Tudor tavaly is indult az elnökválasztáson, amikor a voksok 3,7 százalékát szerezte meg, majd a második fordulóban Victor Ponta szociáldemokrata államfő-jelöltet támogatta.

A kormányfő Facebook-bejegyzésben fejezte ki együttérzését Vadim Tudor családjának.

Emberi tudattal közvetlenül irányítható applikációkat fejleszt a Xerox. A kutatás hosszú távú célja, hogy az emberek mindenféle manuális tevékenység közbeiktatása nélkül tudjanak telefonálni, üzeneteket váltani. Ennek megvalósításához arra van szükség, hogy a készülékek számára szoftveresen érzékelhetővé tegyék a vizuális ingerek jelentéstartalmának feldolgozásáért felelős agyhullámot, a P300 jelkomponenst.

A Cornell Egyetemen zajló kutatások jelen fázisában azt vizsgálják, hogy az idegsejtek elektromos aktivitásának mérésére alkalmas készülék, az emberi agy kognitív tevékenységét megfigyelő Emotiv headset segítségével képes-e az ember koncentrálással kimenő telefonhívást indítani.

A Neurophone névre keresztelt kísérlet során a felhasználó fejében keletkező impulzusok során váltakozva jelennek meg az ismerősök arcképei. Amikor annak a kapcsolatnak a képe jelenik meg, akit valóban hívni szeretne, akkor a felerősödő érzelmi reakcióra válaszul bekapcsol a P300 jelkomponens és máris kezdeményezhetővé válik a hívás.

Az applikáció személyfelismerő rendszere az eddigi mérések szerint ígéretes, de kevésbé megbízható, mint az ugyanerre az eszközre fejlesztett pillantással vezérelt interfészé. (Azaz ezeken az eszközökön az utóbbi interfész alkalmas arra, hogy kézi beavatkozás nélkül, a szemmozgás alapján kezdeményezünk telefonálást. Ennél a találati pontosság már eléri a 92-95 százalékot).

Jelenleg a rendszer hátránya, hogy precizitását jelentősen befolyásolja a felhasználó érzelmi állapota, azaz, hogy éppen mennyire tud és akar fókuszálni az adott feladatra. Abban az esetben, ha a figyelme megosztott, akkor a találati pontosság csökkenhet. Viszont a pozitív találatok aránya növelhető, ha a gyakran hívott számokat, a frekventált kapcsolatokat előre kiemelik és ezeket a rendszer számára egyértelművé teszik.

Minden szülő tudatosan vagy akár tudat alatt is hasonlítgatja gyerekét a kortársaihoz. Mikor ül fel, kezd el mászni, vagy mikor mondja ki az első szót. A szakemberek szerint a gyerekek többsége különböző ütemben fejlődik, saját magához kell viszonyítani őket. De honnét tudhatjuk, hogy mi még a normális, meddig lehet eltérni az átlagtól? Sokáig ámítjuk magunkat: majd utoléri magát, kinövi a lemaradást. Aztán egyszer csak már késő, és azon sopánkodunk, hogyhogy nem vettük észre hamarabb.

Az esetleges problémák korai felismerésében a védőnőktől, a gyermekorvostól várhatunk segítséget. A védőnők feladata a tájékoztatás: jelezni a szülőknek és a házi gyermekorvosnak/háziorvosnak, ha a gyermek a fejlődésben lemarad vagy veszélyeztetett.

A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke szerint a hangsúly a korai felismerésen van, ehhez azonban meg kell törni a „majd kinövi” sztereotípiát. Fontos lenne a szülők oktatása, felkészítése a gyerekvállalásra – mondta a hirado.hu-nak.

Csordás Ágnes Katalin szerint kevés a korai fejlesztéssel foglalkozó gyógypedagógus hazánkban. A korai fejlesztési terápiák többségére nehéz hamar időpontot kapni, hosszadalmas a várakozás, a legtöbb elérhető pedig fizetős.

A közelmúltban önálló terápiaként elismert Dévény-módszer is akkor igazán hatásos, ha időben megkezdődhet a habilitáció. Kidolgozója szerint öt hónapos korig az agynak van egy tartalékállománya, a kezelés ezt indítja be.

Dévény Anna gyógytornász, művészitorna-szakedző lassan negyven éve foglalkozik koraszülöttek, sérült gyerekek és felnőttek mozgásrehabilitációjával és -korrekciójával. Egyedülálló rendszerét szülési sérült, idegrendszeri károsodásban szenvedő csecsemők és különféle mozgássérülési problémával küzdő gyermekek gyógyítására dolgozta ki. Módszere két nagy tevékenységi területet ölel fel: a gyógyítást és a mozgásfejlesztést. Lényege az idegvégződések kézzel végzett, bőrön keresztüli direkt stimulálása a gyermek egész testén.

Arra a kérdésre, hogy mi a különbség a többi módszer és a DSGM-közt, Dévény Anna azt mondta: „Mindenki azt erőlteti, amire a páciens – legyen az csecsemő, gyerek vagy felnőtt – nem képes. Mi ezzel a kezeléssel képessé teszünk rá.”

A négy évtized alatt több ezer kezelt gyermeknél 80%-ban gyógyulást, 15-20%-ban javulást értek el. A kezelés hatékony a baleseti, valamint a mozgássérülések után is.

Július óta az egészségbiztosító önálló kód alatt finanszírozza a Dévény Anna Alapítványnál évtizedek óta sikerrel alkalmazott gyógyítási tevékenységet, a Dévény speciális manuális technikát (SMT). Szekér Judit, az alapítvány kuratóriumi elnöke szerint nagy áttörés, hogy a kormány ezzel a rendelettel önálló terápiának ismeri el az új szemléletű mozgásrehabilitációt. Az önálló kód egyben azt is jelenti, hogy meg kell oldani a szakfelügyeletet, a már végzett szakgyógytornászok újravizsgáztatását, nyomon követését.

Hiába a negyven év sikerei, még mindig nincs elég „dévényes” terapeuta. Ezt az építkezést segíti, hogy idén is indul akkreditált, négy féléves, posztgraduális DSGM-szakgyógytornászok képzése.

Molnár B. Tamás gasztronómus a hirado.hu-nak elmondta, hogy egyre inkább megdőlni látszik a margarinmítosz. A hetvenes évek elején egy finn kísérlet adatainak a félremagyarázásával sikerült a gyártónak elterjesztenie, hogy egészséges és szívbarát készítményről van szó. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a margarinban nagy arányban meglévő transzsírsavak növelik az infarktus esélyét. A gasztronómus elárulta, egyáltalán nem szereti és nem is fogyasztja ezt az olcsó növényi alapanyagokból, ipari manipulációval készült terméket. A változás amúgy annak is köszönhető, hogy egyre jobban előtérbe kerülnek a természetes anyagok, és a margarint már inkább egészségtelen terméknek tartjuk, míg a vajról kutatások bizonyítják, hogy egyáltalán nem káros.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2009 és 2011 közötti vizsgálatai szerint több margarinban kimutatták a 3-MCPD jelenlétét. Ez egy olyan, potenciálisan rákkeltő hatású kémiai vegyület (teljes neve: 3-monoklórpropán-1,2-diol), amely az élelmiszer-feldolgozás során a margarinokba kerülhet. Egy anyag, amit nem tüntetnek fel a termékcímkén.

Az Európai Bizottság határértéket állapított meg, mivel a WHO rákkutatásért felelős háttérintézménye az embernél potenciális rákkeltő anyagnak minősítette az 3-MCPD-t: testtömeg-kilogrammonkénti 20 mikrogramm a tolerálható napi bevitel. Ez egy 20 kilós gyereknél 400 mikrogrammal egyenlő.

A teszt során 11 különböző márkájú margarint tesztelt az egyesület, hogy kiderítse tartalmazzák-e ezt a rákkeltőnek minősített anyagot. A tesztek során egyes termékeknél akár háromszoros különbséget is találtak. A vizsgált margarinok: a Bio margarin, a Bords Eve, a Delma szendvics, a Flora, a Liga, a Promienna Light, a Rama classic, a Spar Budget halgbfett, a Tescou Value Light, a Vénusz sós, a Vita D’or Sunflower Spread voltak. A teszt eredménye szerint a legtöbb szennyezőanyagot a Flora, a Liga és a Bio margarinban állapították meg, de azért még ezek is jóval a megengedett, kilogrammonkénti 20 mikrogramm határérték alatt maradtak.

Az óra sokszínű, kör alakú dizájnt kapott. Egyedi forgatható előlapkerete, Home és Back gombjai biztosítják a gyors, és pontos használhatóságot, valamint az értesítésék és alkalmazások kényelmes elérését.

A Samsung két különböző változatot jelentett be – a Gear S2-t és a Gear S2 classic-ot – amelyekkel két különböző csoport igényeit kívánja kielégíteni. A fekete Gear S2 classic a hozzá illő bőr szíjjal azoknak készült, akik a karórák időtlen megjelenését keresik. A Gear S2 ellenben a modern, minimalista megjelenést előnyben részesítőket célozza.

Mivel alig 11,4 mm vastag, mindkettő kényelmes viseletet nyújt. Élénk 1,2 colos kijelzője 360 x 360 pixel felbontású (302 ppi). Az optimalizált Tizen OS és az 1 GHz-es, kétmagos processzor gyors működést ígér.

Felhasználói egy pillantással bármikor követni tudják a naptárt és az e-mail értesítéseiket, valamint a híreket, közvetlenül üzenetet is küldhetnek róla, s természetesen számos fitnesz funkciót ad. 3G kapcsolattal is választható, amely magában foglal egy e-SIM-et, így a gyors funkciókat akkor is végre lehet vele hajtani, ha nincs is telefon a tulajdonos közvetlen közelében.

Az óra NFC technológiával érkezik, amely lehetővé teszi a pénztárca nélküli fizetést. A Samsung a felhasználási lehetőségeket tovább bővíti, köztük az okos kocsi-, vagy lakáskulcs funkcióval, vagy a távirányítóval, amely az okos otthon eszközeit képes vezérelni. A gyár szerint az akkumulátora 2-3 napos üzemidőt biztosít.

Aki akar, talál magának jó őrölt fűszerpaprikát, kérdés, hogy hol, mert a kiskereskedelemben kapható termékek többsége csapnivaló – erről beszélt a hirado.hu-nak Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója.

A társaság idei paprikatesztjének mezőnye valamivel erősebb volt, mint a három évvel ezelőtti, de látványos javulást nem észleltek. Az egyesület közlése szerint annyi pozitívum elmondható, hogy a minták között kevesebb volt a fogyasztásra alkalmatlan, hibás tétel. Most is sok olyan akadt azonban, amely díszcsomagolásban, nemzetiszín szalaggal, tanúsítványnak látszó plecsnikkel feszített az üzletek polcain, miközben gyalázatosan gyenge minőségű, rossz ízű volt.

A tizenkilenc vizsgált tételből a kóstolók hatot találtak kiváló minőségűnek, négyet pedig még elfogadhatónak. A nyertes a Rubin Szegedi Fűszerpaprika-feldolgozó csúcsterméke lett. Az egyesület szerint ez a pirospaprika élénk savaival, gyümölcsösségével, frissességével kimagaslott a mezőnyből. Kilenc tételnek azonban alig volt élvezeti értéke, sőt hibás tételek is akadtak köztük.

A tesztelt paprikák kiválasztásában szerepet játszottak az informális csatornákon kapott címek, de ügyeltek rá, hogy olyanokat teszteljenek, amelyek a kiskereskedelemben többé-kevésbé elérhetőek. Molnár B. Tamás szerint, ha csak a nagyáruházak kínálatát teszik próbára, akkor a gyenge minőség ellenfeleiként a pirospaprikát tartó polcokat teljesen lesöpörhették volna.

Molnár B. Tamás szerint a rossz minőség oka, hogy az ágazatot továbbra is a minőségre igénytelen nagyüzemi termelés jellemzi, nem megfelelően szárított és feldolgozott, gyenge minőségű alapanyagból. Az is általános, hogy a hazait keverik a Dél-Amerikából, Kínából vagy több más országból behozott, ámde (vagy szintén) gyenge minőségű fűszerpaprikával. A szakértő hangsúlyozta, a borhoz vagy éppen a pálinkához hasonlóan jó fűszert is csak érett, hibátlan termésből lehet előállítani.

A paprikánál oda kell figyelni a szárításra – nem szabad siettetni – és a tárolásra is, hogy lehetőleg minél kevesebbet veszítsen színéből, aromáiból. Ezenkívül meghatározó az őrlés finomsága, a szemcseméret is. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy félérett, más gyenge paprikákkal, esetleg rozsdás csavarral kevert alapanyagot dolgoznak fel hevenyészve, és abból valami jó születik. Az oxidálódott kötőelem Molnár B. Tamás szerint egy nagyüzemben került a vörös színű hungarikum élelmiszerbe.

A szakértő szerint vannak termelők, akik a legjobbat hozzák ki a magyar paprikából, de ők viszonylag kis mennyiségeket készítenek, és jellemzően ismerősök ajánlásával lehet eljutni hozzájuk. Ha valakinek nincs ilyen személyes paprikaszállítója, akkor az itt-ott megtalálható kistermelői boltokat érdemes keresnie, ahol jó eséllyel szintén talál jó fűszert – hívta fel a figyelmet.

A helyzet változásához nemcsak a cégek, hanem a fogyasztók viszonyulásának is változnia kellene. A magyar vásárlóknak, pirospaprika-evőknek is meg kellene szabadulniuk a fájdalmas igénytelenségtől – véli a gasztroegyesület képviselője.

Molnár B. Tamás kalkulációja szerint egy magyar család a pirospaprikával készült többszemélyes ebéden alkalmanként 150-200 forintot spórolhat azzal, ha a gyengébb minőségű, és ezért általában olcsóbb paprikát választja. Ezért még az árérzékeny magyar fogyasztónak is érdemes elgondolkodnia azon, hogy érdemes-e egy adagon harminc-negyven forintot spórolnia, ha ezért a csekély összegért cserébe sokkal jobb minőségű ételt ehet – tette hozzá.

Az étteremlátogatóknak, akik paprikás ételt rendelnek, vagy szerencséjük lesz, vagy nem, de inkább az utóbbi esélyes. Molnár B. Tamás szerint ugyanis csak nagyon kevés vendéglátóhely rendel a valóban jó pirospaprikákból, a többség – köztük jelentős, a turisták körében népszerű hely – igénytelen a hungarikumok hungarikumának minőségére.

Nem csak a legfiatalabbak körében hódít: az 50 és 75 év közöttiek negyede is olykor lefotózza saját magát. A kutatásból az is kiderül, hogy a budapestiek magamutogatóbbak a vidékiekhez, a nők pedig a férfiakhoz képest. A 50-75 éves szelfizők egyötöde eleve a Facebookra szánja a fotóit.

A kutatás szerint a magyarok közel felének (46 százalék) szokása önfotót, azaz szelfit készíteni. Legnagyobb arányban a 18-29 évesek (63 százalék) hódolnak a szelfizésnek, de még az 50 és 75 év közötti korosztályban is minden negyedik válaszadó szelfizget. A nők hajlamosabbak a szelfizésre, mint a férifak (51 százalék vs. 40 százalék), és nagyobb valószínűséggel csinál fotót magáról az, aki okostelefonnal rendelkezik (56 százalék). A felmérés adatai alapján a fővárosiak körében népszerűbb ez a műfaj, mint vidéken (a budapestiek 51 százaléka készít szelfit, míg a községben élők csupán 39 százaléka).

Vitathatatlan népszerűsége ellenére még a szelfizők többsége is csupán átmeneti divathóbortnak tartja a szelfizést, és közel felük véli felesleges magamutogatásnak. Még kritikusabbak azok, akik sosem készítenek önfotót: közel háromnegyedük ért egyet ezzel a két állítással. Alighanem a szelfizéssel kapcsolatos roszzallások is szerepet játszanak abban, hogy a szelfizők egynegyedét hozza az zavarba, ha nyilvános helyen mások is látják fotózás közben – ráadásul ez jobban zavarja azokat, akik gyakrabban nyúlnak a kamerához.

Szinte teljes mértékben a mobiltelefonhoz kötődik ez a hobbi: csupán a szelfizők 13 százaléka használja elsősorban a hagyományos kameráját, 84 százalékuk főként a mobiljára támaszkodik – utóbbi csoportban közel azonos számban használják az előlapi, illetve a hátlapi kamerát. A szelfi készítésnél a legtöbb válaszadót (38 százalék) az zavarja, hogy nem tudja beállítani a megfelelő kameraszöget, így fontos részletek lemaradnak a képekről – ez főként azokkal fordul elő, akik a telefon hátoldali kamerájával fotóznak. Sokak számára a szelfibot hiányzik ahhoz, hogy jó képet készítsenek (29 százalék), és gyakori probléma az is, hogy nem tudják jól beállítani a kamerát (27 százalék) vagy nem megfelelő az előlapi kamera felbontása (23 százalék).

Kiderült, melyek a fővárosiak népszerű szelfihelyszínei: a legtöbben a Bazilika és a Deák tér környékéről osztják meg Instagrammon. A magyarok 33 százaléka csak alkalmanként nyúl a kameráért, hogy önmagáról fotót készítsen, legalább havonta a válaszadók 9 százaléka, hetente pedig 4 százaléka csinál szelfit. Utóbbi csoportban a 18-29 évesek felülreprezentáltak, akik közül minden tizedik heti rendszerességgel szelfizget.

A szelfizők többsége (70 százalék) saját magának akar megörökíteni egy-egy jó élményt, de egyharmaduknak az is fontos, hogy megossza barátaival. Utóbbi főként a fiatalokra jellemző: a 18-29 éves korosztály 46 százalékát ez (is) motiválja a fotózásnál. Képeit a szelfizők közel egyötöde szánja a Facebookra, ami 18-39 évesekre ugyanúgy jellemző, mint a 50-75 éves korosztályra. Az Instagram egyértelműen a legfiatalabbak körében népszerű, a 18-29 évesek 7 százaléka tölti fel ide képeit (míg az összes válaszadó körében 3 százalék ez az arányszám). A képekkel minden nyolcadik szelfiző szeretné gondolatait, érzéseit kifejezni – utóbbi inkább jellemző a nőkre.