Pop- és rocksztárok, milliárdos feltalálók, volt elnök, híres sportolók, civilek – több százan teljesítették már a jegesvödör-feladatot, amely abból áll, hogy saját kezűleg vagy egyéb segítség igénybevételével magukra öntenek egy dézsányi jeges vizet.

Nem szaunázás utáni rituáléról van szó, hanem jótékonysági akcióról. Az iszonyatos gyorsasággal terjedő őrület célja, hogy felhívják a figyelmet az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS) betegségre, így gyűjtve adományokat a mozgatóidegek elpusztító kór elleni küzdelemre.
Ice bucket challenge - Szombat reggel
A jeges dézsa kihívást elfogadók videót készítenek arról, ahogy leöntik magukat, a felvételt felteszik az internetre, és felszólítanak további embereket, hogy tegyék ugyanezt vagy adományozzanak legkevesebb száz dollárt. Általában, akik leöntik vagy leöntetik magukat, szintén adnak pénzt.

A jeges zuhanyt igénybe vevők között van a Facebook gazdája, Mark Zuckerberg is, aki Bill Gates-t, a Microsoft tulajdonosát követte. Utóbbi egy fémszerkezetet is épített a dézsához, és vécélehúzó segítségével zúdította a nyakába a vizet. A leglátványosabb mutatványt talán Paul Bissonnette kanadai jégkorongozótól lehetett látni eddig. A sportoló felmászott egy hegycsúcsra, és ott helikopterről dőlt rá a hideg zuhany.

Volt amerikai elnököt is elkapott az ice bucket-láz, George W. Bush bevállalta a jeges tusolást, a politikust felesége öntötte le. A Fehér Ház egykori lakója ezután elődjét, Bill Clintont szólította fel hasonló mutatványra. Az akció után megvádolták Busht, hogy nem is volt igazán bátor, a felvételen ugyanis nem látszanak jégkockák, vagyis neje valószínűleg meleg vizet locsolt a nyakába. Még keményebb kritikát kapott a jelenlegi elnök, Barack Obama, aki számos kihívás ellenére semmilyen vízzel nem vállalta a feladatot.

Az ice bucket challenge-t Corey Griffin beteg barátjával, Pete Fratesszel indította el. Tavaly 1,8, idén már közel 16 millió dollár folyt be a vizezésből jótékonysági célra.

Az akció elérte Magyarországot is, a celebek mellett sportolók és magánemberek is csatlakoztak hozzá.

Több mint félszáz szlovák és magyar kutató végzett vizsgálatokat másfél éven keresztül az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjaiban.

Alapvető természeti kutatásokat folytattak, mind a felszínen, mind pedig a barlangokban. Geológiai, geofizikai és hidrogeológiai vizsgálatokat végeztek - mondta el a Dunna Híradónak az Aggteleki Nemzeti Park igazgató-helyettese.

Gruber Péter kiemelte: a víznyomjelzős vizsgálatok különleges eredményeket adtak. Ezek során festékanyagot öntöttek a víznyelőkbe, és megnézték, hogy hol bukkan a felszínre. Az eredmények még a kutatókat is meglepték.

Gaál Lajos, Szlovákiai Barlangok Igazgatóságának osztályvezetője a Duna Híradónak elmondta: azt eddig is tudták, Szlovákiából "szennyezik" a magyar forrásokat, mert a szlovákiai oldal magasabban fekszik, mind a magyarországi források, de most kiderült: van olyan terület, ahol Magyarországról a föld alatt Szlovákiába folynak a karsztvizek.

Úgynevezett klimatológiai vizsgálatokat is végeztek, Megnézték azt is, hogy a barlangok levegője segíthet- e például az asztmás betegek kezelésében.

Veress Balázs,  az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója elmondta: az eredmények alapján megkísérlik újra megszerezni a gyógybarlang minősítést. A kutatások alapján kiderült, hogy a Béke-barlangnak és a Baradla-barlangnak egy légtere van, így nem csak a Béke-barlangban, hanem a Baradla-barlang is hasznosítható gyógyászati célra.

Az Aggteleki- és Szlovákiai-karszt területén több mint 1400 barlangot tartanak nyilván, a terület a világörökség része. A vizsgálatokat uniós forrásból végezték el.