Csütörtökön rövid eligazítás után megkezdődött a vizsga a Kerkay Jenő Nyitott Házban. Olyan diákok adtak számot tudásukról, akik valamilyen okból nem tudták befejezni általános iskolai tanulmányaikat. Itt kaptak erre új esélyt.

Ádám Jenő elmondta, azért jelentkezett, mert általános iskolában voltak hiányzásai, ezért aztán elmaradt a tanulásban – most ezt szerette volna pótolni.

Nyíri Józsefné családi okok miatt hagyta félbe a tanulást. Most közfoglalkoztatottként gondnoki feladatokat is ellát az épületben, de emellett az órákat is rendszeresen látogatja.

– Négy gyereket és két unokát neveltem fel, és a 74 éves fogyatékkal élő bátyámmal élek. Itt nagyon jó lehetőségem volt arra, hogy dolgozzak, és be is tudjam fejezni az iskolát – fűzte hozzá.

A Lehetőségek Iskolája programot a jezsuiták indították el. Segítségükkel eddig 300-an tettek sikeres vizsgát az országban. A miskolci központban a városból és a környékbeli településekről is érkeznek hátrányos helyzetű emberek. Csapó Barbara szakmai vezető ismertette, a program 2010-ben indul.

– Mi olyan felnőtteknek, illetve nem tanköteles korú, de még általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőknek segítünk tanulmányaik befejezésében, akik máshol ezt nem tehetnék meg – ismertette.

A miskolci önkormányzat tavaly óta egy ingatlanrészt biztosít a képzéshez. A napi oktatást pedig a jezsuita rend önkéntesei segítik. Fél év alatt 1 osztályt lehet elvégezni. A program sikerét bizonyítja, hogy a jövő héttől harminc jelentkező ülhet újra iskolapadba.

    Rikárdót nemrégiben a villamossíneknél jött a világra. Családi körülményei nem rendezettek, ezért egy csecsemőotthonba került. Történetét megismerve sokan telefonáltak a Gyámhivatalhoz, hogy örökbe fogadnák az újszülöttet. Ez azonban nem egyszerű. A leendő szülőknek komoly alkalmassági vizsgákon kell átesniük ahhoz, hogy gyermeket fogadhassanak örökbe. Az ezt igazoló határozat kiadásától számítva átlagosan 2-2,5 év a várakozási idő.

Évente mintegy 70 szülő kapja meg a szükséges papírokat. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a gyermek nem adható örökbe, mert a szülő, bár nem látogatja rendszeresen, mégsem mond le róla. Sáfrányé Vörösvári Ildikó, a megyei kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Gyámügyi Osztály osztályvezetője ismertette: ha a szülő nem látogatja és telefonon nem érdeklődik utána, akkor viszont a hatóság egy örökbe fogadhatóvá nyilvánítási eljárást folytat le.

– Ha a hatóság úgy látja, hogy ez a gyerek érdeke, és a szülő nem akarja már őt, akkor megvan a lehetősége az örökbe fogadásnak, s annak, hogy a gyermek boldogan, családban, megfelelő körülmények között nőjön fel – mondta.

Legtöbb esetben titkos örökbefogadásról van szó. Ilyenkor a vérszerinti szülő nem tudhatja, hogy kikhez és hová került a gyermeke. Az örökbefogadás egyébként felbontható, ám erre csak nagyon ritkán kerül sor.

Karajt vágtak az egyik miskolci üzletben. Január elejétől itt is öt százalékra csökkentették a sertéshúsok áfáját.

– Az is valami – mondta Kardos Katalin. – Egy hónapban sokat számít. Pláne a családoknál, ahol gyerekek vannak, és szeretik is a húst.

A kedvezmény a belsőségekre és az olyan hentesipari melléktermékekre, mint a szalámi és a felvágottak, nem vonatkozik, csak a tőkehúsokra. Ott azonban több száz forintos csökkenés tapasztalható a kilónkénti árban.

– A lapocka akciósan pár hete 990 forint volt, ugyanennyi volt a tarja is – mondta Papczun Ernő, az Unió Coop Zrt. boltigazgatója. – Most a lapocka 799 forint. A csontos tarja 779 forint. Durván 200 forint kilónként, amennyivel olcsóbb lett. Mondhatnánk úgy, hogy húsz százalékkal.

Töltik a kolbászt és vágják a szalonnát a munkások az egyik felsőzsolcai feldolgozó üzemben. A cég ügyvezetője reméli, hogy pozitív hatása lesz a változásnak.

– Nekünk három boltunk van – mondta Fazekas József, a Sajó-Hús Kft. ügyvezetője. – Biztosítottuk a lakosság részére az öt százalékos áfát, annak reményében, hogy több lesz a fogyasztás. Többet fognak enni az emberek, és ezáltal nekünk is fog nőni a forgalmunk.

Az utóbbi évtizedekben  40-ről 25 kilógrammra csökkent a személyenkénti  éves sertéshúsfogyasztás. Az áfacsökkentés célja, hogy versenyképesebb legyen a hazai sertéshús, és fehéredjen a gazdaság is.

– Öt százalékért már nem érdemes rizikót vállalni – mondta Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. – Az öt százalékot is nehéz elosztani, ha azt nem teszem rá az árura, és feketén dolgozom. Mert olyan kicsi a nagyságrend, ugyanez a huszonhét százaléknál természetesen egészen más lehetőségeket kínált.

A boltokban is abban bíznak, hogy nő a forgalom, ugyanakkor hozzáteszik, csak abban az esetben tudják tartani a mostani árakat, ha a termelők sem emelnek a jövőben. A Hús Terméktanács szerint azonban olyan alacsony az élősertés átvételi ára, hogy nem kell emelésre számítani a közeljövőben.

Fűrész és fatörzsek hevertek a hóban, de a tulajdonosaik is meglettek gyorsan.

– Láttuk, hogy ebből az irányból jöttek, vállon szállították a fát fűrésszel a kézben – mondta Erdős István a Miskolci Önkormányzati Rendészet mezőőre. – Mikor megérkeztünk, megláttak, ledobták és megpróbáltak elmenekülni. Megállítottuk őket és kérdőre vontuk, hogy honnan van a fa.

Az egyikük azt mondta, hogy találták. Meg is mutatta, hogy hol. A tönköket látva azonban hamar kiderült, hogy rendszeresek a fakivágások a területen. A helyrajzi számból az is kiderült, hogy egy erdőt ritkítottak a tolvajok. Engedélyük nem volt, így viszont a fakivágás bűncselekménynek minősül.   

– A Miskolci Önkormányzati Rendészet közterületi szolgálatai minden nap figyelik ezeket a cselekményeket – számolt be róla Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet közterület-felügyeleti és rendészeti vezetője. – Kimondottan a külterületen történnek ilyenek gyakoribb esetben. Amikor tapasztalják a kollégák, mindig kérik a rendőri helyszínre érkezést, akár délelőtt, akár délután, akár éjszaka tapasztalunk ilyet.

Az Önkormányzati Rendészet munkatársai fokozottan figyelik az erdős területeket, és figyelő szolgálatot is működtetnek, hogy megakadályozzák az erdők illegális ritkítását.