Kirstjen Nielsent kedden meghallgatta a szenátus igazságügyi bizottsága, ám az egész napos eseményen nem az eredetileg megjelölt téma, az illegális bevándorlók helyzete, és a bevándorlók és a terrorizmus közötti kapcsolatról szóló minisztériumi jelentés volt napirenden, hanem a Donald Trump amerikai elnöknek tulajdonított kijelentés a Haitiról, Salvadorból és az afrikai országokból érkezett bevándorlók szülőhazájáról. Kirstjen Nielsen ugyanis szintén jelen volt a múlt héten azon a Fehér Házban tartott tanácskozáson, amelyen az elnök „pöcegödör” országoknak nevezte az említett államokat, illetve térségeket.

Nielsen megerősítette azt, amit már egy vasárnapi televíziós interjúban is leszögezett: „nem hallottam ezt a kifejezést”. Majd a szenátorok kérdéseinek kereszttüzében végül azt mondta: lehet, hogy elhangzott a kifejezés, de ő nem hallotta. Elmondta: „nem vitatom, hogy az elnök kemény nyelvezetet használt, de a helyiségben mások hasonlóképpen kemény szavakat használtak”.

Kirstjen Nielsen ezt követően hosszú interjút adott a CBS televíziónak, amelyből kiderült, milyen politikát folytat az amerikai kormányzat bevándorlási ügyekben. A tárcavezető kifejtette: a kormánynak nem célja a gyermekkorukban illegális bevándorlókként szüleik által az Egyesült Államokba hozott és itt felnőtt fiatalok kitoloncolása. Ez abban az esetben sem lesz elsődleges cél, ha a kormánynak és a kongresszusnak nem sikerül megállapodnia e fiatalok – az úgynevezett álmodozók nemzedéke – további védelmének, illetve jogszerű státuszuk rendezésének ügyében.

A miniszter az interjúban beszélt a tárca azon jelentéséről is, amelyről a szenátusi meghallgatáson végül szintén nem kérdezték. A belbiztonsági minisztérium ugyanis közzétett egy tanulmányt, amely szerint az Egyesült Államok szövetségi bíróságain 2001 és 2016 között legalább 549 embert találtak bűnösnek nemzetközi terrorizmussal összefüggésben. Hetvenhárom százalékuk külföldön született és az elítéltek közül 148-an vették fel az amerikai állampolgárságot.

Nielsen a CBS-nek leszögezte: ez a tény is azt erősíti: „nagyon egyértelműen tudnunk kell, ki jön be az országunkba, biztosnak kell lennünk abban, hogy nem terroristák”.

A riporter kérdésére válaszolva hangsúlyozta: „a veszély teljesen egyértelmű, és ezt Trump elnök is világosan megmondta”. Megerősítette, nemcsak az elnök tavaly hozott rendeleteiben foglaltakat szükséges végrehajtani, hanem a kongresszussal közösen meg kellene vizsgálni azt, hol vannak azok a hiányosságok, amelyek miatt nem lehet eltávolítani az Egyesült Államokból az ismert terroristagyanús személyeket, vagy köztörvényes bűnözőket”. A miniszter hozzátette: egyes, jogszerűen az Egyesült Államokban élő személyeket „folyamatosan ellenőrizni kellene”.

A visegrádi négyek csütörtökön arról döntöttek, hogy jelentős pénzügyi hozzájárulást adnak és közreműködést is vállalnak Olaszország megsegítése érdekében, hogy meg tudja védeni tengeri határait, így Európát és Magyarországot is – közölte Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben, a visegrádi országokkal tartott tanácskozást követően csütörtökön. A nyilatkozat a miniszterelnök Facbook-oldalán jelent meg.

Orbán Viktor kijelentette, „mindannyian tudjuk, hogy Magyarország védi Európa szárazföldi határait, a tengeri határokat pedig Olaszországnak kell védenie”. Azon múlik személyes, a nemzeti, a családi biztonság, a gyerekek jövője, közbiztonsága és terrormentes élete, hogy sikerül-e a magyaroknak a szárazföldön, az olaszoknak a tengeren megvédeni Európa külső határait – mondta a miniszterelnök.

A Baden-Württemberg tartománybeli hatóságok szerint 2014 óta száz menekült már többször is elutazott a szülőhazájába nyaralni és a visszatérés után a németországi oltalmazotti státuszukat megtarthatták – erről ír a Die Welt német internetes portál egy belügyminisztériumi jelentésre hivatkozva. Az adatok szerint főleg Szíria és Irak számít nyaralási célpontnak.

Az állásfoglalást az AFD-frakciójának indítványára Julian Würtenberger minisztériumi igazgató írta. A CDU-s politikus úgy fogalmazott: „Ha elismert oltalmazottak az üldöztetés és a fenyegetés ellenére nyaralási célból visszautaznak a szülőföldjükre, az joggal kérdőjelezi meg, hogy valóban rászorultak-e ezek a külföldiek az oltalmazotti státuszra.”

Gumilövedékekkel oszlatta szét vasárnap a török rendőrség az előző nap a hatóságok által betiltott meleg büszkeség napi menetet az isztambuli belvárosban lévő Taksim téren.  A tiltás ellenére ugyanis kisebb csoportok mégis összegyűltek. A rendőrség gumilövedékeket lőtt ki mintegy 40 tünetőre – jelentette az AFP francia hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.

Tizenkét órás kibertámadás érte a brit parlament informatikai rendszerét pénteken. A hackerek a képviselők és munkatársaik gyenge jelszavait használták ki – írja a Telegraph. A parlamenten kívül így a Westminster-palotából péntek este távozó képviselők nem tudtak belépni email-fiókjaikba.

A támadás potenciálisan 9 ezer embert érint, akik a parlamenti levelezőrendszert használják, köztük magát Theresa May kormányfőt és minisztereit.

Hogy a támadás okozott-e valódi kárt, az még nem tiszta, de ez volt az eddigi legnagyobb kibertámadás a brit parlament ellen.

Ha Klaus Iohannis a román nép nevében bocsánatot kérne Magyarországtól a trianoni békeszerződésért, egy napig sem maradhatna román államfő – vélekedett Marius Diaconescu román történész az Adevarul.ro portálon kedden közölt véleménycikkében.

A bukaresti tudományegyetem oktatója, aki rendszeresen közöl aktuálpolitikai írásokat a liberális kötődésű Adevarul blogrovatában, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szombati, a nemzeti összetartozás napja alkalmából Szarvason elmondott beszédére reagált, revizionista propagandával vádolva a Miniszterelnökséget vezető minisztert, amiért igazságtalan békediktátumnak, a nyugati világ szégyenének nevezte Trianont.

A rendezvényen Lázár János kifejtette: a magyarok ma nem akarnak határrevíziót, etnikai feszültséget, vagy újabb háborúkat, de ez nem jelenti azt, hogy újabb száz évig eltűrik a provokációkat, nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését. „Mikor látunk végre szlovák kormányfőt vagy román elnököt részvétet nyilvánítani, együttérzést kifejezni június 4-én a magyar nagykövetségen? Mert olyan magyar miniszterelnököt már láttunk, aki a román nemzeti ünnepen pezsgővel koccintott Nagy-Románia születésnapjára” – idézte a szerző Lázár János szavait.

Diaconescu cikkében vitába szállt Lázár János azon megállapításával, hogy Románia Trianonban „érdem és jogalap nélkül” szerezte meg Erdélyt és Partiumot. A román történész azt állította, hogy az „egyesülésről” az erdélyi románok döntöttek 1918 december elsején, Gyulafehérváron, a jogalapot pedig a Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett önrendelkezési elv képezte.

A szerző szerint a magyarok Mohács óta „frusztráltak, áldozatként állítják be, és gyászolják magukat”, de „a magyar kormány reménytelenül sír”, Románia sosem fog bocsánatot kérni Magyarországtól Trianonért. Diaconescu megemlítette, hogy a román lapok Eva Balogh – a Yale egyetem volt tanára – angol nyelvű blogja alapján számoltak be Lázár János beszédéről, és úgy vélekedett: Balogh nem túlzott, amikor írásában a térség biztonságát veszélyeztető hadüzenetnek nevezte az „Igazságot Magyarországnak” jelszó újbóli hangoztatását.

Marius Diaconescu a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen történelem szakán szerzett oklevelet 1995-ben, és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) doktorált 2004-ben.

A 47 éves Roy Larner egygyermekes brit családapa és a balhés kemény magjáról ismert Millwall focicsapat drukkere szombat este a dél-londoni bárnegyedben iszogatott, amikor megjelentek a késelő terroristák – írja az Independentre hivatkozva a Mandiner.

Larner saját bevallása szerint 4-5 sörön volt túl egy étteremben, amikor a terroristákat meglátva kiállt eléjük. A támadók „iszlám, iszlám”-ot kiáltoztak, meg azt, hogy „ez Allahért történik”.

„A szart is ki akartam verni ezekből a fattyakból” – meséli utólag a drukker, aki azt kiáltotta a támadóknak: „Basszátok meg, én Millwall vagyok”.

A terroristák így rátámadtak, ő puszta kézzel próbált ellenállni, amíg az étterem többi vendége hátramenekült.

Nyolc késszúrás érte őt a mellkasán, nyakán, fején és kezein, mégis túlélte a támadást. A terroristák továbbálltak – pár perccel később 50 lövéssel végzett velük a rendőrség –, ő még utánuk tántorgott, majd egy rendőrautóban kötött ki. Kórházban lábadozik jelenleg.

A brit internet felkapta Larnert, a „London híd oroszlánjának” nevezték el. Édesanyja is büszke rá: „Ő bátor, az én fiam... Nagy a szája és soha nem riad vissza a harctól” – nyilatkozta.

Az iraki terrorelhárító erők buldózerébe hajtott egy öngyilkos merénylő robbanóanyaggal megpakolt autójával Moszulban. A buldózert vezető férfi elmondása szerint az autó egy mellékutcából tűnt elő, így került végül szemtől szembe a buldózer és az autó.

A merénylő megpróbált elhajtani mellette, de ő elállta az útját, az autó pedig az ütközés során felrobbant – írja az Euronews tudósítására hivatkozva a Mandiner.

A régiekkel augusztusig fizethetünk, aztán már csak a bankokban és a Postán cserélhetjük be őket.